Nyitógondolatok a tavaszi kapások vetéséhez

Vetésre készülés

Az előrekészülés segíthet a gazdálkodásban, ha tudjuk mire készüljünk. A mezőgazdaságban, ha időjósok lennénk, sok mindent másként tennénk. De mivel nem vagyunk azok, csak készülhetünk a jóra vagy kevésbé jóra. Azonban információt gyűjthetünk, elemezhetünk, szempontokokat rangsorolhatunk.

A lényegi adatokra van szükség, mert a megérzések, sőt a tapasztalatok is, mintha kevésbé működnének a mai változó környezetű világban. Jobban kell értenünk a növényeink igényeit, a talajaink életét, működését.

Talaj(élettel)gazdálkodás

A különböző agrárpályázatok (is) serkentették a talajvizsgálatokat, azaz a növényeink legfontosabb közegének, táplálójának ismeretét. A saját talaj ismeretére időt kell szánnunk, mint egy állatartónak a takarmányozásra, mert ez a növényeink közvetlen élettere, istállója és takarmánya is egyben.

Mi az mit megtudhatunk belőle? A foszfor és kálium szinteket ilyenkor már csak tudomásul vehetjük, de sokat már nem tudunk beleszólni. Azonban a nitrogén ellátottságot még érdemes vizsgálni, mert ha tudjuk mi van a talajban, ott még - szemben a többi makroelemmel - érdemileg is beavatkozhatunk. Különösen a napraforgó érzékeny a túlzó ellátottságra. A módszer neve ásványi nitrogén vizsgálat. A mintavételre és vizsgálatra addig van lehetőségünk, amíg a talaj hőmérséklete 5 °C alatt van. A minta tárolás és szállítás idején sem melegedhet fel ettől jobban. Jó példa erre a Syngenta fejlesztési kisérletében a napraforgó termesztés talajvizsgálatra vonatkozó információi, amelyről itt olvashat: Első közös lépések a 6 tonna felé vezető úton – avagy a napraforgó nitrogén hasznosítása >>

Az eredmények ismeretében kevésbé lőhetjük mellé a tavaszi nitrogén dozírozásunkat. Sok minta eredményeit látva inkább többlet van nitrogén tápanyagból a talajainkban, mint hiány. A kevésbé pazarló országokban ezt a tél végi vizsgálatot elvégzik kalászosok alatt 60 cm-ig, míg napraforgónál legalább 90 cm-ig.

Vegyük figyelembe az előző évi kártevő- és kórokozó élményeket!

Egy sikertelen, elszórt gyommagvak megerősödött rizómák hatással lesznek az követő növény gyomviszonyaira is! Ahol találkoztunk a kártevőkkel ott 2022-ben is számolni kell vele (1.ábra). A kukoricabogár imágó és lárva kártétel kivédésére a talajfertőtlenítés alkalmas! A Syngenta megoldásairól itt olvashat: Force Evo - Starter hatású talajfertőtlenítő - talajfertőtlenítő hatású starter >>

Tárjuk fel tábláink titkait!

A Syngenta kukoricavetésre vonatkozó anyagát itt olvashatja: Kukorica vetés – a helyreállíthatatlan technológiai elem, maga a vetés >>

David Hula észak-amerikai kukorica termés világrekorder szerint, ahol a vetőgép elhaladt, ott már eldőlt mekkora hozamot adhat a táblánk.
A vetés az, amelynek hibáit utólag nem lehet kijavítani. Az ideális magágy azaz a „kemény vánkos, puha dunyha” kevésbé kedvező körülmények között is megőrizhet, a mag alatt tarthat elegendő nedvességet a jó keléshez. A vizet semmi nem pótolhatja, legyen ott a mag alatt. De ne csak a felszín legyen szemre szép, hanem az a mag mélységében is egyenletes legyen (3.ábra).

Ez biztosíthatja a gyors, egyenletes, homogén kelést. A tervezett közeli tőszám elérését,  egyforma tőtávolsággal, kihagyás és duplavetés nélkül.
Jó vetőmag, jó magágyba, jó vetéssel!

A helytelen beállítás, nem megfelő magágy következményei

A Syngenta Kft. saját kisérleteit elemezve is megerősítést nyert, hogy a tervezett tőszámhoz képest a kikelt tőszám 5-22%-kal is eltérhet negatív irányba, amely jelentősen csökkentheti a leendő termést. Az egyenetlen tőeloszlás 5–10%-os terméskiesést okozhat a kihagyás, vagy éppen a duplázás okozta termésdepresszió által.
Elhúzódó kelés esetén (saját méréseink és irodalmi adatok is alátámasztják) a nem egyszerre kelő növények között, 2 napon belüli eltérés esetén még csekély lesz a termésbeli különbség, de a 3-4 vagy annál később kelő növényeknél még egyenletes tőtávolság esetén is radikális terméskieséssel számolhatunk.
Az alábbi képen (4.ábra) a vetés után megjelölt növényeket láthatjuk eltérő színű szalaggal jelölve. A kék az 1., a piros a 2., a fekete 3, míg a fehér 4. napon kelt ki. A csövek mérete mindent elárul.

Agrotechnikai közvetett következményei (növényvédelem, növényápolás)

A Syngenta Kft. több éven át, jelentős számú mintával és vetőgép típussal vézgett összehasonlító vizsgálatokat, hogy a vetőmag és a vetőgép kölcsönhatását vizsgálja. A kapott adatokból született kiadvány elérhető a szaktanácsadóinknál, területi képviselőinknél és rendezvényeinken „Tippek a jó vetéshez” címmel!

Dr Bódi Zoltán
fejlesztőmérnök
Szeleczki Attila
fejlesztőmérnök
Syngenta Kft.