You are here

Share page with AddThis

Kukorica vetés – a helyreállíthatatlan technológiai elem, maga a vetés

Hír
2021.04.08.

A hazai iskolarendszerben általában a 90% felett teljesítő diák már megkapja az adott tárgyból az ötöst (legmagasabb) osztályzatot, ugyanezen százalékos érték, ha a kukoricák egyenletes tőeloszlását vizsgáljuk már korán sem éri el a legmagasabb kívánalmakat.

A Syngenta Kft. célként tűzte ki, hogy a magas genetikai potenciállal rendelkező kukorica hibrid vetőmagjai mellé a termesztés eredményességét segítő tudástárat hozzon létre, melyet hasznos tartalommal feltöltve megoszthat a felhasználókkal, termelőkkel.

A vetés hasonlóan egyéb agrotechnikai elemhez, számos esetben a vetésminőség megvalósításának gyakorlata is szokásokon alapuló. A kukorica bár az egyik legpopulárisabb növény a hazai mezőgazdasági művelésben, mégis agrotechnológiai okán számos fejlesztési lehetőséget tartogat. Technikai, technológiai fejlesztések a mezőgazdaságban, valamint a humán erőforrás helyzete számos esetben jelentenek kihívást a gyártó, forgalmazó és felhasználói oldalon egyaránt. Fenti okokra visszavezethetően új minőségi elvárások jelentek meg a vetőmagokkal szemben, mint például a méret, a kalibráció, a homogenitás, a csíraképesség, a kelési erély, a csávázószer).

Mielőtt a téma alaposabb részletezésébe kezdenénk fontos, hogy egyértelműsítsük, mit nevezünk jó minőségű vetésnek?

Jó vetésminőség alatt értjük a gyors, egyenletes, homogén kelést. A tervezettnek megfelelő tőszám elérését, ami egyenlő tőtávokat jelent a sorban, kihagyás és duplavetés nélkül.

A helytelen beállítás következményei:

A Syngenta Kft. saját demo kísérleteit elemezve is megerősítést nyert, hogy a tervezett tőszámhoz képest a kikelt tőszám 5-22%-kal is eltérhet negatív irányba, amely jelentősen befolyásolhatja a várható terméseredményt.

Az egyenetlen tőeloszlás 5-10%-os terméskiesést okozhat a kihagyott tő, vagy éppen a duplázott vetés okozta termésdepresszió által. Más egyéb kapásnövényekhez hasonlóan közvetlen hatásokat jelenthet a tenyészidőszak hosszára, fenológiai mutatókra és a betakarításkori állomány nedvességtartalmára is.

Agrotechnika közvetett következményei (növényvédelem, növényápolás):

A Syngenta Kft. több éven keresztül, jelentős számú mintával és vetőgép típussal végzett összehasonlító vizsgálatokat azért, hogy a vetőmag és a vetőgép kölcsönhatását vizsgálja. A kapott adatokból született kiadvány elérhető a szaktanácsadóinknál, területi képviselőinknél és rendezvényeinken „Tippek a jó vetéshez” címmel!

A vetésminőségre ható legfontosabb tényezők:

  • Talajművelés: a kultúrnövény talajállapot igényét elégítsük ki, tartsuk szem előtt a talaj fizikai állapotát, tömörödések mértékét, tömörödés elhelyezkedését.
  • Magágy: készítés során törekedjünk a keléshez szükséges talajnedvesség megőrzésére, ne a szemünknek készítsünk magágyat, hanem igazodjunk az aktuális talajállapothoz és a klimatikus viszonyokhoz.
  • Vetőmag minősége: magméret, tisztaság, kalibráció, csávázószer.
  • Egyenletes tőtáv: a vetőmag paramétereinek megfelelő vetőtárcsa kiválasztása, vákuum vagy nyomásérték, illetve a maglesodró helyes beállítása. A mag méretéhez és/vagy az ezermagtömegéhez válasszunk vetőtárcsát.
  • Alapszabály, hogy a nagyobb ezermagtömegű magok nagyobb furatátmérőjű vetőtárcsát és nagyobb levegőmennyiséget igényelnek!
  • Tőszám, egyenletesség ellenőrzése: a termőhelyi viszonyok mellett a fajta számára optimális térállást, tőszám és annak egyenletességét mindig ellenőrizzük, kifejezetten fontos, ha eltérő frakciójú vetőmagot kezdünk el vetni (1. táblázat).
  • Vetőgép típusa, állapota, beállítása: vetőtárcsa, maglesodró, egyenletes mélységtartás, magtakarás stb.

1. táblázat: Adott sortávolságon, 1 hektárnyi terület hossza, valamint a kivetendő tőszámhoz tartozó tőtávolság
1. táblázat: Adott sortávolságon, 1 hektárnyi terület hossza, valamint a kivetendő tőszámhoz tartozó tőtávolság

Az egyenletesség vizsgálatánál fontos megjegyezni, hogy a nem egységesen kelő növények esetében a (irodalmi adatok is alátámasztják, illetve a saját méréseink) 2 napon belül kelő növények esetében elenyésző lesz a termésbeli különbség, de a 3-4 vagy annál később kelő növényeknél egyenletes tőtávolság esetén már radikális terméskieséssel számolhatunk.

Az alábbi képen a vetés után megjelölt növényeket láthatjuk eltérő színű szalaggal jelölve. A fekete 3 napos lemaradást a fehér 4 napos lemaradást mutatott a kék (első napon, a piros szalaggal jelölt a 2. napon) megjelent növényekkel szemben.

1. kép: Vetés egyenletességi vizsgálat – Syngenta Kft.
1. kép: Vetés egyenletességi vizsgálat – Syngenta Kft.

Fontos megjegyezni a tőtávolság egyenletességét is, hiszen azon növények, amelyek 4 napon túli lemaradást szenvedtek el, de a kellő tér (egyenetlen tőtávolság) rendelkezésre állt, még hozhattak elfogadható termést, de az alig néhány szemet tartalmazó csutkától a háromnegyedig betelt csőig, ebben a kategóriában minden megtalálható volt.

A kukorica vetőmag paraméteréhez igazított vetőgép beállítás sarokpontjai:

  • A vetőmag szélességi paramétere alapján válasszuk ki a vetőtárcsánk furatátmérőjét, ideális méretválasztás esetében 1 mm-rel kisebb a furat a mag szélességénél.
  • A vetőmag vastagsága határozza meg a maglesodró helyes beállítását, a vékonyabb magméreteknél intenzívebb maglesodrás a kívánatos, míg a vastagabb magoknál a lesodrók munkájának mértékét csökkenthetjük.
  • A vetőmag ezerszem súlya befolyásolja a vákuum vagy a nyomás mértékét, illetve a maglesodrók állását is, értelemszerűen a nagyobb súlyú magok esetében nagyobb levegőmennyiségre és kisebb lesodró intenzitásra van szükség.

Vetés mélység:

A vetés optimális mélysége a magméret és a talajállapot (felszín homogenitás, nedvesség) alapján határozható meg. Sávtisztító használata esetén a vetési mélység és a mag még pontosabban beállítható, azonban a változó körülményekhez a folyamatos korrekció elengedhetetlen. A kukorica optimális vetésmélysége, ha figyelembe vesszük az összes befolyásoló tényezőt általánosságban 5-7 cm között van, ez egybevág a legtöbb hazai és nemzetközi publikációval. Alapvető és meghatározó tényező a talaj tulajdonsága, a csírázáshoz szükséges elérhető nedvesség elhelyezkedése. Ha a talajrétegek szerepét a maghoz viszonyítjuk, láthatjuk vetésmélység szempontjából mennyire komplex tulajdonságokkal állunk szemben. A talaj magfeletti rétegét a napi hőingadozás lekövetése, illetve a talajnedvesség hektikussága jellemzi. Száraz időjárás esetén a sekély 3-4 cm-be történő vetés esetén e talajréteg gyorsan kiszáradhat. Ez a mag csírázásához szükséges talajnedvesség hiányához vezethet és rosszabb esetben már csírázás közben a nedvesség a kukorica „lába alól” eltűnik, így a magok pusztulása következik be. Ez ablakos, egyenetlen kelést, nem egyöntetű növényállományt idézhet elő. A túlzottan sekély vetés hatására nem tud megfelelő gyökérzet kialakulni, mely növeli a kockázatát a korai gyökérdőlésnek és a kevésbé kiterjedt gyökérzet miatt a víz- és tápanyagfelvételre is negatív hatással lesz. A mag alatti régió esetében szintén az elérhető nedvesség, a hőmérséklet, mint esetleges pufferzóna – hőtartalék, mely biztosíthatja a felsőbb talajrétegekben szükséges plusz hőmérsékletet csírázás idején -, és a talaj csírázáshoz szükséges oxigéntartalma (szorosan összefüggve a nedvességgel) játszik fontos szerepet. A túl mélyre helyezett vetőmagvak esetében az oxigénhiány, az alacsonyabb hőmérsékletből fakadó elhúzódó kelés szintén egyenetlen keléshez vezethet, illetve a magasabb nedvesség mellett a magok berothadásához. Mint az élet minden területén itt is az arany középút a javasolható, vetéskor megvizsgálni a talaj felsőrétegét és a megfelelő hőmérséklet, nedvesség elérését – „víz után kell menni”- kell biztosítani a magok számára, hogy a lehető leggyorsabban felvehessék a csírázáshoz szükséges nedvességet és meleget.

2. kép: 9 cm, 5 cm, 3 cm vetésmélység hatása a kukorica korai fejlődésére
2. kép: 9 cm, 5 cm, 3 cm vetésmélység hatása a kukorica korai fejlődésére

​3. kép: Egyenetlen, ablakos vetés
3. kép: Egyenetlen, ablakos vetés

Vetés sebessége, mélységtartás:

A vetőgépek eltérő műszaki kialakítása okán, másként reagálnak a vetési körülményekre. Az optimális vetési sebességre vonatkozóan fontos figyelembe venni, hogy a vetőgép úgynevezett vákuumos vagy nyomott levegős rendszerrel működik. Utóbbi kialakítás szélesebb tartományban teszi lehetővé a vetés sebességének növelését a vetési pontosság megtartása mellett. Míg a hagyományos rendszernél a vetőházat elhagyó mag a gravitációra bízva igen hosszú utat tesz meg a magárokig. Ezen okok miatt a vetési sebesség módosítása szűkebb határok között lehetséges.

A vetőgépre ható erők és a kopórészek állapota befolyásolja a megfelelő mélységtartást, ezért mindig megfelelő állapotú kopóalkatrészekkel dolgozzunk.

Magárok lezárása:

A magárok jó minőségben megvalósított lezárása kritikus pont az utóbbi évek vetési időszakában tapasztalt klimatikus viszonyai okán. A nedves magárokba vetés és a magárok tökéletes lezárása ugyanis mechanikai szempontból ellentétes irányba ható erőket mozgat a vetőgép szerkezeti egységein, melyet az 4. képen keresztül jól láthatunk.

1. ábra: A vetőgép azon szerkezeti egységei, melyek a magároknyitásában, mélységtartásban, valamint a mag lehelyezésben és a magárok lezárásában játszanak szerepet egymással kölcsönhatásban
4. kép: A vetőgép azon szerkezeti egységei, melyek a magárok nyitásában, mélységtartásban, valamint a mag lehelyezésben és a magárok lezárásában játszanak szerepet egymással kölcsönhatásban

A helytelenül zárt magárok miatt a jól kivetett mag csírázása elhúzódhat, rosszabb esetben károsodik és ki sem kel. Alapelvként érvényes, hogy laza talajon alacsony értékre állítandó, míg kötött talajon a magasabb érték (erősebb magnyomás, magtakarás) a megfelelő.

Előzetes tapasztalatok, következtetések:

  • A műszaki megoldások vetőgép típusonként eltérően reagálnak a vetőmag méretére, homogenitására, tisztaságára.                                                                             
  • A kalibrációban a 2 mm alatti különbségek nem javítják jelentősen a vetési pontosságot.
  • A mag alakja nagyobb befolyásoló tényező, mint a mag mérete, a gömbölyded alak könnyebben kalibrálható.
  • A magra jellemző áramlási paraméterek síkpor és grafit használatával jelentős mértékben javulnak.
  • Minden vetőmag jól vethető a maghoz igazodó vetőtárcsa használata és beállítási paraméterek optimalizálásával.
  • Vetési sebesség a vákuumos rendszerű vetőgépek esetében kevésbé flexibilisen változtatható szemben a nyomott levegős rendszereknél.
  • 100%-os vetési beállítás konstans módon nem kivitelezhető.
  • Erő- és munkagép kompatibilitás (informatika, hidrosztatika, teljesítmény).

Vetés közben fontos a munkaminőség folyamatos ellenőrzése!

Minden a vetőgépre felszerelt műszaki megoldást a vetési körülményeinkhez igazítva egymással szinkronban fontos összehangolni a gyors és egyöntetű kelés elérése érdekében, hiszen ezzel alapozzuk meg a maximális termést!

A fejlesztés az érintett témában folyamatos, ezért a következő években is tovább folytatjuk a kukorica vetésminőség vizsgálatainak mélyebb megismerését, hogy minél több információt gyűjtsünk be, melyek hozzásegíthetnek a termésátlagok növeléséhez, maximalizálásához.

Barta László, Dr. Bódi Zoltán
Syngenta Kft.