A következő évtized nyertese lehet a napraforgó

A Syngenta „érjünk el 6 tonna termésátlagot hektáronként” kezdeményezése kíváncsivá tette az agrártársadalmat az elmúlt hónapokban. Az alábbi interjúban két olyan, több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberrel, Németh Kázmér területi képviselővel és Szeleczki Attila fejlesztőmérnökkel beszélgettünk, akik aktív részesei, ötletgazdái voltak a vállalat kezdeményezésének.

Honnét jött az ötlet a nem mindennapi programhoz?

Németh Kázmér: Attilával mindketten „régi motorosok” vagyunk a Syngentánál, ő is területi képviselőként dolgozott, mielőtt fejlesztőmérnök lett. Gyakorlatilag mi vagyunk azok, akik közvetlenül a termelőkkel tartjuk a kapcsolatot, ők pedig megosztják velünk a tapasztalataikat a hibridekkel, és személyes élményeikkel kapcsolatosan. Ahogy az elmúlt két évtizedben a napraforgó elkezdett sikeresebbé válni, ezeken a beszélgetéseken is egyre több szó esett a növényről. Az itt kapott észrevételeket aztán a vállalati megbeszéléseken, és azon kívül is sokszor átbeszéltük. Egy ilyen alkalommal vetődött fel az gondolat, hogy nézzük meg a lehető legalaposabban, hogy hogyan lehet az egyébként is kitűnő genetikai állományból kihozni a benne rejlő teljesítményt, azaz csúcsrajáratni a hibrideket. Majd az itt összegyűlt tudást egy programmá formálni, ahol a cél tulajdonképpen a nagyobb hozam és vele a nagyobb profit elérése.
Szeleczki Attila: A napraforgó termesztésében vannak anomáliák, ez jól látszik. A látszólag hasonló körülmények és a felhasznált technológiai elemek ellenére a termésmennyiség egymástól nem messze lévő területeken is képes jelentős eltérésekre. Főleg akkor vagyunk igazán kíváncsiak, ha ugyanazon termelőnél és/vagy közeli területeknél tapasztaljuk a nagy kilengéseket. Ha ezek okát megértjük és pontosan fel tudjuk térképezni, azzal komoly lépést teszünk a magasabb, kiegyensúlyozottabb termésátlagok felé. Ezekről sokat beszélgettünk „fehér asztalnál” is. Szeretem ezeket a spontán, kötetlen hangulatú ötletrohamokat. A 6 tonnás kampányt is egy ilyen kis csoport indította el, amelynek jómagunk is tagjai vagyunk. A cél az, hogy megértsük, hogy miért lesz bő, vagy kevésbé jó a termés, mi a háttere, miközben próbáljuk ellensúlyozni a hátrányokat is. A lényeg, hogy értsük meg a napraforgó igényeit.

A 6 tonna egy elég ambiciózus célkitűzés, tekintettel arra, hogy az egyszer már elért 3 tonnás hektáronkénti országos átlag is világrekordot jelentett néhány éve… Mit várnak a programtól?

Németh Kázmér: A Syngenta rendelkezik egy olyan hatékony növényvédő szer portfólióval a kimagasló adottságú hibridjei mellé, amely alapján van létjogosultsága, hogy egy ilyen szám megfogalmazódjon. A 6 tonna hektáronkénti eredmény elérése hangzatosnak tűnhet, de nem lehetetlen. A naptaforgó génjeiben minden jel szerint benne van. Persze ez nem azt jelenti, hogy jövőre mindenki 6 tonnát arat majd, hanem azt, hogy az itt szerzett tudás és tapasztalás révén egyre többen juthatnak egy magasabb termés szintre. Sok gazda átlaga valóban 3 tonna körül mozog, viszont, szinte mindenkinél akadnak e feletti hozamok.  Ezeknek a pozitív „anomáliáknak” a felismeréséből lehet majd magasabb szintre jutni. A különbséget kell minimalizálni és akkor az átlagot is felfelé tudnánk mozdítani.
Szeleczki Attila: Négy évem van a nyugdíjig, szóval muszáj lesz elérni ezt a célt. Komolyra fordítva a szót, a piacvezető Syngenta portfóliójával mind növényvédelmi, mind pedig vetőmag oldalról és a hozzá kapcsolódó vállalati és termelői szakmai tudással nem valóságtól elrugaszkodott cél az, hogy általánosan növelni tudjunk a termésátlagokon.

Mi volt a legjobb üzemi eredmény, amivel találkoztak?

Szeleczki Attila: Bács-Kiskun megyében találkoztam olyan termelővel, akinek a 17 hektáros területen 5,7 tonna volt a hektáronkénti átlaga. A hozammérővel felszerelt kombájnokon sokszor kapunk olyan felvételeket, hogy bizony a 6-8 tonnába lendül a mutató. Ezek azért óriási biztatást adnak nekünk is, nemcsak a gazdálkodóknak. Biztos vagyok benne, hogy a növény, ez esetben a napraforgó - mint korábban is mondtam - megértése lehet a kulcs, és ezáltal sikerül javítani a termésátlagokon. Ha jól értjük, tudjuk mit kell tennünk!
Németh Kázmér: Somogy megye területén dolgozom, itt üzemi körülmények között volt olyan évjárat, ahol nem feltétlenül a legjobb adottságú területen 5 tonnát ért el az egyik gazdálkodónk.

Hogyan lehet elérni a 6 tonnás termésátlagot?

Németh Kázmér: Gyakorlatilag a céltól indulunk vissza, ezt vesszük kiindulópontnak, hiszen a genetika ezt bőven tudja. Sőt, kísérletekben ennél magasabb számokat is láttunk. Megnézzük, hogy melyek azok a technológia elemek, hibák, körülmények, amelyek csökkentik ezt az értéket. Gyakorlatilag felvezettük az általunk befolyásolható, terméscsökkentő hatásokat, mint például nem szelektív módon megvalósított gyomirtást, vetésidőt, tőszámot, talajművelést, ápolási munkálatokat, rovarkártevőket, gombabetegségeket. Sorra vizsgáljuk ezeket a tényezőket és megnézzük, hogy ezeket a negatív hatásokat miképpen tudják kiküszöbölni.  

Termelők hogy fogadták? Nem féltek attól, hogy kétszer akkora mennyiséghez kétszer annyit is kell költeniük?

Szeleczki Attila: A program nem arról szól, hogy költsünk rá többet, mert akkor  jobb lesz, hanem arról, hogy másképp költsük el a forrásainkat. Adott esetben nemhogy többet kell rá költeni, hanem például költségmegtakarítást is el lehet érni. Mondok el példát: a tervezett nitrogénműtrágya felhasználást újragombolva, követve távoli országok metódusát, a mennyiséget felezve termésnövekedést tudtunk elérni.
A programban a most meglévő ismereteket, tudást, gyakorlati tapasztalatokat próbáljuk egy helyre integrálni, tesztelni és az utat még racionálisabban átgondolva végigjárni. Együtt tanuljuk a napraforgó igényeit, sőt vágyait igyekszünk kitalálni, a termelőkkel. Egyedül ugye nem megy.
A napraforgóval kapcsolatos konzultációknak, a kaszatköröknek a hagyományai több évtizedesek, idén ez a közös gondolkodás még szélesebb körben valósul meg, mintegy 50 termelő vesz benne részt aktívan. Most már korszerű digitális eszközök is a segítségünkre lehetnek, mint hozammérők, műholdképek, különféle applikációk, szondák, drónok.

Hogy néz ki ez a közös munka?

Németh Kázmér: Az önkéntesen csatlakozó termelők sokféle adottságú területen gazdálkodnak. Náluk talajminta vételezéseket, ásványi nitrogén meghatározást végzünk. Az idei év fókusza a célzott nitrogénhasználat, a mezo és mikrolemek szerepének vizsgálata lesz. Adjunk ha kell, de ne egyfajta térségi szokást követve.  Az okszerű, optimális nitrogén dózisban nagy lehetőség rejlik, sokan felkapták a fejüket, hiszen a műtrágya ára jelentősen növekszik.
Szeleczki Attila: Sokféle tápanyag, tőszám, vetésidő vizsgálatunk van, ezen kívül öntözéses kísérleteket is indítottunk. Az öntözött hibridek például 8 mázsával többet tudtak hektáronként, mint öntözés nélkül. A napraforgó a kisebb vízadagot is jobban meg tudja hálálni, ezt is érdemes megfontolni. Ezen kívül a bór és egyéb mikroelemek szerepét is alaposabb vizsgálat alá vetjük. Sok olyan elem is van a technológiában, mint például az elővetemények gyomirtószerei, amelyek befolyásolhatják az utána vetett napraforgó esélyeit is. Ezért is fontos, hogy mindig a megfelelő technológiát alkalmazzuk, a megfelelő dózisban. Divatos szó a „big data”, de valóban ezek viszik előre azt, hogy megértsük, hogyan tudunk javulni közösen. Ezeket ötvözve a saját tapasztalatainkkal, bízunk benne, a többi termelőnek is hasznos lesz majd.

Sok szó esik róla és látjuk is, hogy a klímaváltozás hatása fokozódik. A napraforgónál ez miként jelentkezik?

Szeleczki Attila: Míg az átlagember annyit érez belőle, hogy nem esik a hó, a mezőgazdászok már most komolyan érzik a változást. Nincs téli csapadék, májusban viszont még jöhetnek fagyok, nyáron pedig forróság nehezedik a növényekre. Ugyanakkor a nagy mumus, a CO2, azaz a széndioxid szint emelkedésnek valójában a növények, köztük a napraforgó a nyertesei, hiszen könnyebben jutnak hozá a legfontosabb építőelemükhöz azaz a szénhez. Erre jó példa, hogy az üvegházban a szén-dioxid tartalmat emelve, emelkedik a termés. Azt gondolom, hogy a napraforgó a vízbeszerzési képességei okán is  előnyt élvezhet a többi növénnyel szemben.  A gyökere 90-120 centiméterig is le tud menni a víz után, így minden vízben oldódó tápanyag hasznosításából is jobb, mint a növények többsége. A jövőben a víz kérdése még jobban kiéleződik. Most már annyi elpárolog, mint amennyi lehullik, gyakorlatilag nullás a vízmérleg. Ezért fontosak a felszínen hagyott szármaradványok, a növényi mulcs meghagyása, mert így a vízvesztés kisebb lehet.  A művelésmód egy másik odafigyelést érdemlő elem.
Németh Kázmér: A napraforgó a klímaváltozás egyik nyertese. Sokkal jobban tud alkalmazkodni a változó körülményekhez. Somogy megyében homokos talajon például, ahol egyéb növény - például a kukorica - kevésbé sikeresen termelhető, a napraforgó szépen fejlődik, jó termést ad és jó a jövedelmezősége.

Mire számítanak a következő évtizedben?

Szeleczki Attila: Ha sikerül az ismereteinket még jobban integrálni a programba, és azt szélesebb körben megismertetni, az majd az országos átlagban is meglátszik. A 3,2-3,5 tonna/ha átlagra lépés azt is jelentené, hogy szép számmal lennének táblaszinten 6 t/ha-os hozam eredmények.
Németh Kázmér: A nemesítésünk révén egyre jobb és jobb hibridekkel jelenünk meg a hazai piacon. Idén például a Sureli és a Suvango érkezett, de számolhatunk újabb mérföldkő hibridekkel is nemsokára. A növényvédelmi technológiai ajánlatunkat is évről évre finomhangoljuk, hogy megfeleljenek a folyamatosan változó körülményeknek és a 6 tonnás célkütűzésekben megfogalmazott elvárásoknak.

Szerintem szép jövője lesz a magyar napraforgónak.