Sajtóközlemény

Napraforgótermesztés szélsőséges körülmények között: a tudatos technológia a jövedelmezőség kulcsa

Syngenta napraforgó szakmai nap - 2026. Balatonalmádi

A 2026-os év ismét komoly kihívások elé állította a hazai napraforgó termesztőket: az extrém csapadékhiány és aszály, valamint a csapadék egyenetlen eloszlása jelentősen visszavetette az országos termésátlagot. A kedvezőtlen körülmények ellenére a növény több térségben bizonyította alkalmazkodóképességét, és megfelelő termesztéstechnológia alkalmazásával továbbra is jövedelmező kultúrának bizonyult. A következő években azonban még nagyobb jelentősége lesz a termőhelyhez igazított hibridválasztásnak, a vízmegőrző agrotechnikának, a növényvédelemnek és a biológiai megoldásoknak, hangzott el a Syngenta Balatonalmádiban megrendezett napraforgó szakmai napján.

A 2026-os szezonban az országos napraforgó-termésátlag 1,6 tonna/hektár körül alakult, amely jelentősen elmarad a korábbi években megszokott, mintegy 3 t/ha szinttől. A kedvezőbb csapadékellátottságú területeken, megfelelő agrotechnika mellett 3-4 tonnás, egyes gazdaságokban pedig akár 4 tonna/hektár feletti eredmények is születtek. A terméseredményekben jelentős különbségek alakultak ki akár egymással szomszédos területek esetében is, amelyeket elsősorban a helyi csapadékviszonyok, a talajadottságok és a termesztéstechnológia minősége határozott meg. A szélsőséges időjárás az Alföldet sújtotta leginkább. Az elvetett hibridek tekintetében bizonyos területeken a korai, máshol a kései hibridek teljesítettek eredményesebben. Az idei viszontagságos évben jól helytállt a Subeo, a Suliano, a Sureli, a Sumiko, az SY Michigan CLP, az SY Bacardi CLP, az SY Fabian AR, valamint az SY Capricio AR hibrid.

Kevesebb víz, magasabb hőmérséklet – új kihívások a jövedelmezőségben

„Az idei év is megerősítette, hogy nem lehet megszokásból gazdálkodni. A hazánkban kialakult időjárási szélsőségek miatt kiemelkedővé vált a vízmegőrzés, amely a tábla adottságaihoz igazított talajműveléssel érhető el. Ehhez kapcsolódva a teljes agrotechnikát is fokozottan indokolt kompletten, összefüggéseiben kialakítani.” - fogalmazott Szeleczki Attila, a Syngenta fejlesztőmérnöke. 

Szeleczki Attila - „Paradigmaváltás a napraforgó táplálásában 2026”

Mint kiemelte: a napraforgó mélyre hatoló gyökérzetének köszönhetően továbbra is az egyik legjobb alkalmazkodóképességű szántóföldi kultúra, azonban a tartós vízhiány és a 35 °C körüli vagy azt meghaladó hőmérséklet már a termésképzést is korlátozhatja. A virágzás előtti aszály kisebb tányérméretet és kevesebb kaszatot eredményezhet, míg a kaszatfejlődés időszakában jelentkező stressz a termés mennyiségét tovább csökkentheti. A jövedelmezőség megőrzéséhez ezért a termőhely adottságaihoz illeszkedő hibridválasztás mellett a víztakarékos talajművelés, a növénymaradványok felszínen tartása, a megfelelő sortávolság és tőszám, valamint a reális terméspotenciálhoz igazított tápanyag-utánpótlás is elengedhetetlen.

A növényvédelemben is egyre fontosabb a tudatosság

Az aszály és a hőség nemcsak a növények fejlődését, hanem a növényvédelmi technológia eredményességét is befolyásolja. A vízhiány a megkésett gyomirtás mellett a gomba- és rovarölőszeres kezelések hatékonyságát is ronthatja, hiszen a legyengült állományok ellenálló képessége gyengébb, ezért a kisebb károsító nyomás is jelentős kárt okozhat, ismertette Benkő András, a Syngenta szakértője. Ilyenkor különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a kijuttatás technológiájára is, hogy a szer valóban eljusson a hatáshelyre. A stressznek kitett, lassabban fejlődő napraforgó állományok nehezebben viselik a gyomkonkurenciát, miközben a kedvezőtlen körülmények a növényvédő szerek kijuttatásának és hatásának eredményességét is ronthatják. Benkő András szerint különösen fontos a korai, tudatos gyomirtás, hiszen a gyomnövények a kultúrnövénnyel ugyanazért a korlátozott vízkészletért versenyeznek. További komoly kihívást jelent a gyomirtási rezisztencia kialakulása, amelynek megelőzéséhez az eltérő hatásmechanizmusok váltogatására, az engedélyezett dózisok betartására és az integrált gyomszabályozásra van szükség. A hosszú távon fenntartható növényvédelem alapja a táblák gyomtörténetének ismerete, a vetésforgó tudatos tervezése, a rendszeres állománymegfigyelés és az időben, precízen elvégzett kezelés.

Benkő András - Aszálymenedzsment és rezisztenciatörés

A szemnek láthatatlan folyamatok is meghatározzák a terméspotenciált

A sikeres napraforgó-termesztésben a látható növényi fejlődés mellett számos, szabad szemmel nem érzékelhető élettani folyamat is meghatározó. A talajélet, a mikroorganizmusokkal, különösen a mikorrhizagombákkal kialakított kapcsolat, valamint a megfelelő víz- és tápanyaghasznosítás már a fejlődés korai szakaszában befolyásolja a növény későbbi teljesítményét. A környezeti stresszekre adott biokémiai válaszok gyakran napokkal megelőzik a látható tüneteket, ezért fontos a növények preventív felkészítése. Dr. Nagy Viktor, a Syngenta biológiai termékmenedzsere kiemelte: a harmonikus tápanyagellátás és a megfelelően alkalmazott biostimulátorok támogathatják a növények saját stresszvédelmi mechanizmusait, az antioxidáns folyamatokat és a tápanyag-hasznosítást. A készítmények kiválasztásánál és alkalmazásánál azonban figyelembe kell venni az adott termőhely adottságait, a várható stresszhatásokat és a növény fejlődési szakaszát is. A cél nem csupán a már kialakult stressztünetek kezelése, hanem a növények előzetes felkészítése a környezeti kihívásokra. 

Dr. Nagy Viktor

5 tonna felett a termésverseny győztesei 

A Syngenta napraforgó termésversenyének idei országos győztese az öntözetlen kategóriában a tiszavasvári Munka Mezőgazdasági Kft. lett. A vállalat a Suliano hibriddel 5,43 tonna/hektáros termésátlagot ért el. Az öntözött kategóriában a kisújszállási Gemini Kft. végzett az első helyen, a Sureli hibriddel kiemelkedő, 5,44 t/ha-os eredményt elérve.

6 tonna napraforgó program díjazottjai