Őszi vetésű kultúrák január végi növénykórtani állapota

Hír
Boros Szilárd - Fejlesztőmérnök
Boros Szilárd
Fejlesztőmérnök

Időjárás szempontjából az elmúlt év őszi hónapjai és ezidáig a téli hónapok is meglehetősen több csapadékot hoztak az előző év ugyanezen időszakához képest. Az enyhe őszi, csapadékkal, valamint gyakran ködszitálással járó időjárás, a téli esőzések szinte egész nap nedvesen tartották/tartják az ősszel elvetett kalászos növénykultúráink lombozatát.

Ez a jelentős és hosszan megmaradó levélfelületi vízborítottság kedvezően hat az egyes biotróf és nekrotróf életmódú növénypatogén gombákra. A biotróf kórokozók közül a lisztharmat (Blumeria graminis f.sp. tritici, Blumeria graminis f.sp. hordei) sok helyen már most jelentős fertőzési nyomással van jelen az őszi búzákban és őszi árpákban egyaránt (1. ábra).

1.ábra: bal oldalon lisztharmat őszi árpa levelén, jobb oldalon erős lisztharmat fertőzés őszi búzában (fotó: Boros Szilárd, Kartal, Pest megye)
1.ábra: bal oldalon lisztharmat őszi árpa levelén, jobb oldalon erős lisztharmat fertőzés őszi búzában (fotó: Boros Szilárd, Kartal, Pest megye)

A korábban vetett, dúsabb állományok mutatnak kedvezőtlenebb képet e kórokozó tekintetében. A kórokozónak további terjedése szempontjából különösen kedvező lehet, ha a tél végi-kora tavaszi időjárás enyhén csapadékos és mellette napsütéses lesz. Ekkor robbanásszerű terjedésre lehet számítani, mivel a napfény stimulálja a kórokozó konídiumláncainak fejlődését, biztosítva az újabb fertőzések indításához szükséges inokulum mennyiségét.

A jóval nedvességigényesebb, nekrotróf szeptóriás levélfoltosság (Zymoseptoria tritici) is megtalálható az őszi búza fejlettebb állományaiban, azonban fertőzésének mértéke jelentősen alacsonyabb a lisztharmathoz képest, javarészt fiatal, termőtestek, piknídiumok nélküli tüneteivel lehetett találkozni. E kórokozó terjedését egy esetleges csapadékos és szeles tavaszi időjárás nagymértékben tudja majd segíteni.

A nekrotróf kórokozók sorát folytatva őszi árpákban megtalálhatók a barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) és hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres) tünetei is (2. ábra). 

2.ábra: lisztharmat, barna levélfoltosság és hálózatos levélfoltosság őszi árpán (fotó: Boros Szilárd, Kosd, Pest megye)
2.ábra: lisztharmat, barna levélfoltosság és hálózatos levélfoltosság őszi árpán (fotó: Boros Szilárd, Kosd, Pest megye)

A kettő közül az előbbi gyakori “vendég” az árpa állományokban, jelenléte miatt ritkán kell elrendelni fungicides állományvédelmi kezelést, hiszen nem ez az árpa legveszélyesebb kórokozója. Jelenleg azonban ez a kórokozó is jelentős nyomással van jelen a szemlézett területeken. A hálózatos levélfoltosság kórokozója nedvesség- és melegigényesebb, jelentős levélfelületcsökkenést (majd termésveszteséget) képes okozni viszonylag rövid időn belül. E kórokozó esetében is meghatározó jelentőségű lesz a tavaszi időjárás alakulása a terjedés intenzitása szempontjából, enyhe, csapadékos és szeles napok esetén gyorsan fel tudja emészteni a lombozatot.

Rozsdabetegségek (sárgarozsda, vörösrozsda, törperozsda) a szemlézett állományokban nem fordultak elő, azonban ez nem jelenti azt, hogy az egész országra kijelenthető állapot ez. 

A szemlézett növénykultúrákat az őszi káposztarepce zárja. A fómás levélfoltosság és szárrák (Phoma lingam) kórokozója jelen volt a szemlézett állományokban, de a vártnál gyengébb fertőzési nyomással (3. ábra).

3.ábra: fómás levélfoltosság tünete őszi káposztarepce levelén (fotó: Boros Szilárd, Aszód, Pest megye)
3.ábra: fómás levélfoltosság tünete őszi káposztarepce levelén (fotó: Boros Szilárd, Aszód, Pest megye)

A kórokozó kimondottan nedvességkedvelő, ezen igényének az elmúlt hónapok időjárása meg is felelt. Számottevő terjedéséhez a csapadék mellett a tavaszi felmelegedés jelentősen hozzájárulhat majd, ugyanakkor a tavaszi regulátoros kezelésekkel jó hatékonyságot tudunk elérni vele szemben.

A leírtak ismeretében elmondhatjuk, hogy az őszi vetésű növénykultúráink a korábbi évektől eltérően jelentősebb fertőzési nyomásban vannak, mondhatni már most gombaölő szerért kiáltanak. Azonban egy gombaölő szeres védekezést jelenleg a talajok jelentős vízzel való telítettsége miatt kivitelezni lehetetlen, másrészt a nappali 2-5 Celsius fokos hőmérsékletek sem járulnak hozzá ahhoz, hogy egy triazol tartalmú készítménnyel megfelelő hatékonyságot érjünk el. Azt tehetjük, hogy folyamatosan szemlézzük az állományokat, figyeljük a kórtani nyomás alakulását és amint lehetőségünk lesz rámenni a táblákra helyesen megválasztott készítménnyel, jól időzített kezeléssel elejét tudjuk venni a későbbi lombvesztésnek, valamint termésveszteségnek. A Syngenta Kft. gombaölő szer portfóliójából termelő partnereink minden növénykórtani kihívásra találnak megoldást, termékeink használata jelentős támogatást nyújt az elvárt terméshozam eléréséhez. Válasszák idén is a Syngentát!

Boros Szilárd
fejlesztőmérnök, gombaölő szerek
Syngenta Kft.