Mikorra időzítsük a korai gombaölő védekezést és mit jelent a kritikus levélszint egészségi állapotának megőrzése kalászosban?

Termesztett kalászos kultúrnövényeink meglehetősen „betegesnek” számítanak, hiszen a tenyészidőszak során számos kórokozó „feni rájuk a fogát”, hogy az általuk megtermelt biomasszából kivehesse a részét.

Alapvetően ezen kórokozóknak két csoportját különíthetjük el. Az első csoportba tartoznak a nekrotróf, a másodikba a biotróf életmódú kórokozók. Előbbiek élő növényi szöveteket fertőznek, de szaporodni és fennmaradni csak és kizárólag elhalt növényi szöveteken képesek. Utóbbiaknak pedig a szaporodáshoz és fennmaradáshoz élő növényi szövetek szükségesek, amennyiben a növény valamilyen módon elhal az a kórokozó életének a végét is jelenti. Általánosan kijelenthető, hogy a legjobb gombaölő szeres védekezés minden esetben a preventív, megelőző védekezés, vagy legkésőbb az első tünetek megjelenésekor elvégzett kezelés/védekezés. Ebben az esetekben tudjuk a legjobban minimalizálni a kórokozók várható terméshozamra gyakorolt terméscsökkentő hatását. Nyilvánvalóan minden évjárat más és más a mezőgazdaságban, így a kórokozók sem a naptárhoz igazodva fejtik ki a nem éppen áldásos tevékenységüket. Számukra fontos, hogy megfelelőek legyen a környezeti feltételek (minden fajnál egyedi), mint pl.: hőmérséklet, csapadék mennyisége, páratartalom stb. Az is lényeges, hogy legyen megfertőzhető gazdanövény, valamint az is előállhat, hogy az előbbi két feltétel megvan, de pont az inokulum, maga a kórokozó nincs jelen a területen. Bármelyik hiánya esetén nem fog bekövetkezni a fertőzés.

A kezelés optimális időpontjának megválasztásához, kvázi együtt kell élni a növényekkel, tehát a rendszeres szántóföldi szemlét semmi sem tudja helyettesíteni. Különös tekintettel kell lennünk a terméshozam szempontjából meghatározó levélszintekre, amely őszi búzánál a zászlóslevelet és az alatta lévő két levélszintet jelenti. A zászlóslevél akár 40-45%- ot is képes biztosítani a végső terméshozamból fotoszintetikus tevékenysége által, az alatta lévő második levélszint 25%-ot, a harmadik pedig 10%-ot. Jól érzékelhető, hogy amennyiben ezeket a levélszinteket kórokozók fertőzik meg, akkor a terméscsökkenés valóban borítékolható lesz.

A gyakorlatban általánosságban kettő lombvédelmi kezeléssel számolunk (korai, 2-3 nóduszos állapotban és zászlóslevél kiterülése után végzett kezelés). Azonban értelemszerűen ezt befolyásolhatja az adott évjárat, a termesztési intenzitás. A Syngenta Kft. részéről Önöknek korai védekezésre a Quilt Prime készítményünket ajánljuk, amely azoxistrobint és fenpropidint tartalmaz. Kiváló hatékonysággal rendelkezik lisztharmat és rozsda fajokkal szemben. Era 300 EC kiegészítéssel pedig szeptóriás levélfoltosság fellépése esetén is biztonsággal bevethető. Fejlesztői kísérleteinkben, őszi búzában a kezeletlen állományhoz képest 0.51 t/ha (2025-ös adat) terméstöbbletet mértünk a Quilt Prime kezelés hatására. A későbbi, zászlóslevél védelmét célzó kezelésre pedig az Önök által már jól ismert és kedvelt Elatus Era az ajánlatunk. Hasonlóan a Quilt Prime-hoz nem csak az árpa és a búza levélbetegségeivel szemben hatékony, hanem markáns élettani, termésnövelő hatással is rendelkező termékünk. Tavalyi fejlesztői kísérleteinkben, 4 helyszín átlagában 1.15 t/ha terméstöbbletet értünk el a kezeletlen állományhoz képes az Elatus Era kezeléssel (1.ábra).
 

Összefoglalva a leírtakat, elmondható, hogy a kalászosok lombozatának kórokozók elleni védelme a tenyészidőszak során kiemelt jelentőségű, a kitűzött terméscél elérésének fontos pillére. Az Önök sikeréhez mi a Syngenta részéről kiváló gombaölő szereinkkel kívánunk hozzájárulni!

Boros Szilárd
fejlesztőmérnök, gombaölő szerek
Syngenta Kft.