4,5 tonnás napraforgó – nem a több műtrágya, hanem a komplex szemlélet hozta a sikert
A jó genetikai alap fontos, de a hibridekben rejlő potenciál csak akkor aknázható ki, ha a gazdálkodó megfelelő információ birtokában, szakmai támogatással hozza meg döntéseit. Csakis a talaj és a növény tulajdonságainak, élettani állapotának és igényeinek ismerete tesz képessé bennünket arra, hogy a változó körülmények között okszerű termesztéstechnológiát alkalmazzunk.
Vannak tényezők, amelyekre nem tudunk hatni – mint a klímaváltozás, a szélsőséges csapadék vagy a domborzat. De van, amire igen: a fajta megválasztása, az adott talajállapothoz igazított talajművelés, a helyspecifikus tápanyag-utánpótlás és a talajélet fenntartása mind a mi kezünkben van.
Már a tervezésnél és a talajvizsgálatok előtt szemünk előtt volt a Syngenta 6 tonnás napraforgó-kihívásának egyik legfontosabb tanulsága: „Az összes nitrogén és a termés kapcsolata azt mutatta, hogy az extrém nitrogénellátottság nem járt együtt a magas terméshozammal. Akár pazarlásnak is nevezhetjük a túlzó N-ellátottságot, habár tudjuk, hogy ennek jókora része termőhelyi adottság, és nem pénzen vásárolt műtrágya. A megfelelő nitrogéndózist csak a talajban lévő készletek ismeretében tudjuk kiszámolni. Ezt fontos szem előtt tartani.” (Kiaknázatlan lehetőségek a talajban – avagy nézzünk mélyebben a napraforgó alá! )
Pontosan erre építettük a mi elgondolásunkat is: nem a mennyiség a kulcs, hanem az okszerű, hely- és időspecifikus tápanyag-gazdálkodás.
Ezért a domborzat alapján a táblán belül zónákat alakítottunk ki, és minden zónából, vetés előtt, három mélységből (0–30, 30–60, 60–90 cm) talajmintát vettünk, amelyet AgroCares szkennerrel elemeztünk. Az eredmények azt mutatták, hogy a talaj tápanyagokkal jól ellátott, sőt igen sok nitrogénforrás van a mélyebb rétegekben is. Az is látható volt, hogy a nitrogén többnyire a 30–60 cm-es rétegben halmozódik fel – sőt, a szervesanyag-tartalom is itt volt a legmagasabb, ami szintén nitrogénforrás. Ezért úgy döntöttünk, hogy nem kényeztetjük el a gyökereket a felső 30 cm-ben extra tápanyaggal, hanem a napraforgót minél mélyebb gyökerezésre ösztönözzük, hogy maga tárja fel a mélyben rejlő tápanyagokat.
A sikeres növénytermesztés ugyanis nem áll meg az NPK adagolásánál. Sokkal fontosabb a talajban az egyensúly kialakítása, figyelve az antagonizmusokra és szinergizmusokra – mind a tápanyag-gazdálkodás, mind a talajélet szempontjából.
Az elővetemény kukorica volt, majd szárzúzás után 20 tonna komposztált, mélyalmos szervestrágyát szórtunk ki a területre. Ezt lazítóval bedolgoztuk 35 cm mélyen, és rövidtárcsával lezártuk.
A tudatos tápanyagellátás átgondolása mellett nagy hangsúlyt fektettünk a talajjavításra is: márciusban, vetés előtt gipszliszt szórásával csökkentettük a túl magas magnéziumszinteket, és meszezéssel javítottuk a pH-t. A napraforgó tápanyag-utánpótlása így mindössze egy starter adag volt, 15 kg nitrogénnel, 100 kg cornstarterrel vetéssel egymenetben kijuttatva. Ez vízoldható NPK 15:20:9 és 7% kén tartalommal. Hiszen, ahogy a talajvizsgálatokból is láthattuk, a szükséges tápanyagok ott voltak a talajban.
Az április 23-i vetés a hideg, visszahűlt talaj miatt nem sikerült tökéletesen: a Syngenta Subeo HTS fajta 65 ezerrel tervezett tőszámából 40–55 ezer körül alakult a tényleges állomány. A talajművelésre viszont nagyon figyeltünk. Sok minimum- vagy no-till gazdálkodónál tapasztaltuk, hogy bár szántást már nem végeznek, a tárcsahasználattal olyan „talpat” hoznak létre, amely miatt a napraforgó gyökere lefelé nem tud terjedni, csak oldalra. Ennek gyakran megdőlés is lehet a következménye. Különösen az erdőtalajokon kell erre figyelni, ahol az agyagos B-szint sokszor felszínre bukkan, és könnyen tömöríthető.
A 2025-ös szezonban elért 4,53 t/ha napraforgó-termés nem a véletlen műve volt – sőt, a jobb termőképességű, mélyfekvésű zónákban helyenként az 5,1 tonnát is elérte az átlag. Nem a több műtrágya, hanem a rendszerszemlélet hozta meg az eredményt: a helyspecifikus talajvizsgálatok, a domborzati zónák szerinti mintavétel, a mélyebb gyökérzetre ösztönzés, a talajélet fenntartása és a tudatos talajjavítás együtt adták a siker alapját.
Gyomirtásban alapkezelőként a Gardo Sun-t használtuk 1,9 literes dózisban, majd felülkezeléskor, enyhe parlagfű-fertőzöttség miatt Fluence került kijuttatásra.
Ráadásul a szezon közben jégkár is érte az állomány egy részét, ami komoly stresszt jelentett. A regenerációt a Megafol Boroplus biostimulátor segítette, 300 g bórral kiegészítve, míg a növekedés kordában tartásában egy regulátorhatású gombaölőszer bizonyult hasznosnak. Így a napraforgó nem nőtt túl, és erős, stabil állomány maradt.
Közvetlenül a virágzás kezdete előtt Amistar Sun gombaölővel kezeltük a napraforgót, 150 g bórral és Monospel 24 EW rovarölővel kombinálva.
A Syngenta 6 tonnás kihívás tapasztalatait is szem előtt tartva számunkra bebizonyosodott, hogy a magasabb termés nem a nagyobb nitrogénadagokban rejlik. Sokkal inkább abban, hogy megismerjük és megértsük talajunk és növényeink valós állapotát, majd ehhez igazítjuk a technológiát.
A jövő a precíz, okszerű gazdálkodásé, ahol a hozam mellett legalább olyan fontos az inputanyagok optimalizálása és a fenntarthatóság. Hisszük, hogy ez az út vezet oda, hogy hosszú távon is eredményesek maradjunk – és a napraforgóban rejlő valódi potenciált ki tudjuk aknázni.
Kovács Dániel és Dr. Vona Viktória
D&D Farm Kft.
