You are here

Beporzó hadművelet: óriás falfestménnyel, méhlegelőkkel a városi biodiverzitásért

Sajtóközlemény
2021.06.15.

Óriási festmény készült az elmúlt hetekben a szegedi Vág utcai fűtőmű falára. A különleges alkotás a VÁROSMETAMORFÓZIS természetvédelmi street art program "Beporzó Hadművelet" kezdeményezése keretében készült el a Mondolo Egyesület, a Syngenta Magyarország és a Szegedi Távfűtő Kft. együttműködése révén. A projektben városszerte 10 helyszínen létesült vadvirágos méhlegelő és 5 helyszínre került méhecskehotel a beporzók és a városi biodiverzitás népszerűsítése érdekében.

A csaknem 500 négyzetméteres óriási falfestmény a Muralpaint csapat, Marton Ákos és Vinkó Leó keze munkáját dicséri, a művészek több mint négy hétig dolgoztak alkotásukon. Az alkotás üzenetéről így fogalmazott a projekt mai sajtótájékoztatóján a VÁROSMETAMORFÓZIS kezdeményezést indító Mondolo Egyesület társalapítója, ifj. Dobai Tibor: „az ökológiai rendszerek egyik alappillére a beporzó fajok jólléte. A mai virágos növényfajok mintegy 87 százaléka rovarbeporzású, míg a termesztett növényeink 85 százalékának van szüksége rovarok segítségére a szaporodásban. Végső soron a teljes mezőgazdasági termelés igen jelentős része nyugszik a beporzó fajok, vagyis a pollinátorok vállán.  A beporzó fajok védelme, támogatása nemcsak a mezőgazdaság számára kiemelten fontos, hanem a nagy népsűrűségű városokban is. Ezért indítottuk partnereinkkel, a Syngenta Magyarországgal és a Szegedi Távfűtő Kft. -vel a Beporzó hadműveletet, hogy a beporzók fontosságát, életterüket megismertessük és közelebb hozzuk a városi lakossághoz.”
A falfestményen túl városszerte tíz helyszínen alakítottak ki virágos méhlegelőt a projektet támogató Syngenta méhlegelő magkeverékének felhasználásával. Továbbá 5 méhlegelő mellé kihelyeztek egy-egy rovarhotelt is, amely olyan, mesterségesen létrehozott beporzóbarát eszköz, ahol e fajok elsősorban búvó- és peterakóhelyre találhatnak, ismertette ifj. Dobai Tibor. A projekt minden helyszínére egy-egy, a beporzó rovarok és életmódjuk megismertetését segítő, QR-kóddal ellátott információs tábla is került. Az együttműködés részeként a Mondolo  blogján rendszeresen olvashatnak az érdeklődők a beporzókkal kapcsolatos témájú írásokat, kezdve azzal, hogy milyen fajok tartoznak ide, milyen tévhitekkel kell leszámolnunk velük kapcsolatban, mit tehetünk értük városi környezetben.

„A biodiverzitás megőrzése és növelése, azon belül is a beporzó rovarok megóvása fontos része a Syngenta fenntarthatósági tervének, a Good Growth Plannek, ezért is csatlakoztunk nagy örömmel ehhez a színes és fontos kezdeményezéshez. A méhlegelők telepítéséhez a vállalatunk által a hazai időjárási és termőhelyi adottságokhoz illeszkedő, célzottan a beporzó rovarok számra kifejlesztett magkeverékünket használták. A méhlegelő mixet hosszú évek óta használjuk pozitív tapasztalatokkal a mezőgazdaságban: 2009-ben indult Operation Pollinator programunk keretében eddig összesen 40 ezer hektáron telepítettünk élőhelyeket felhasználásával mezőgazdasági termelőkkel, üzemekkel együttműködve hazánkban. Világszerte pedig már 10 millió hektáron használjuk.” - mondta Pecze Rozália. A Syngenta felelős és fenntartható üzleti működésért felelős vezetője Európa, Afrika, Közel-Kelet régiókban hozzátette: ezeket a magkeverékeket a mezőgazdasági táblák szegélyeibe, vagy kevésbé termékeny vagy nehezen művelhető területre célszerű elvetni. A szegélyek nemcsak élő- és táplálkozóhelyet biztosítanak a beporzó rovaroknak, hanem megvédik a termőtalajt az eróziótól és segítik a csapadék beszivárgását a talajba. „Sokéves monitoring vizsgálataink alapján megfigyeltük, hogy a rovarok mellett a madarak és az emlős vadállatok számára is megfelelő táplálkozó- és szaporodóhelyet jelentenek ezek a területek.” - tette hozzá Pecze Rozália.

Dr. Kóbor Balázs, a Szegedi Távfűtő Kft. ügyvezető igazgatója kifejtette: „a projekt a társadalmi szemléletformáláson túl hozzájárul a városi környezet élhetőbbé tételéhez. A 2020 tavaszán indult szegedi VÁROSMETAMORFÓZIS street art program a városképbe kevésbé illeszkedő ipari épületeink környezetközpontú újraértelmezését, figyelemfelkeltő alkotásokká történő átalakítását célozza. Ez minden esetben kiegészül a festmény témájához kapcsolódó, a helyi lakosság bevonásával megvalósuló közösségi eseménnyel, mint például fecskefészek készítés vagy szabadtéri mozi. A komplexitását tekintve Európában egyedülálló barnaövezeti rehabilitációs program keretében ezzel együtt már 4 fűtőművünk épületét díszíti óriás falfestmény.”