Sokfunkciós szegélyek a mezőgazdasági tájban

A vadon élő állatok természetes élőhelyeinek beszűkülése irányítja rá a figyelmet a biológiai sokszínűség fenntartására már a mezőgazdasági területeken is.

Az elmúlt évtizedekben csökkent a beporzó rovarok száma és fajgazdagsága, az emlős vadállatok élettere beszűkült. A vadon élő állatfajok élőhely és táplálékforrás biztosítását a mezőgazdasági gazdálkodók, mint közjavakat állítják vissza – amit az új Közös Agrárpolitika támogatásokkal ér el.

A Syngenta 2009-ben indította el Magyarországon, a Beporzó programot, ami a vadon élő rovarfajok élettereit kívánta növelni. E tevékenység során tapasztalták, hogy a rovarok mellett a madarak és az emlős vadállatok táplálkozó és szaporodási helyeiként is megfelelnek azok a területek, amit a hazai viszonyokra kifejlesztett vetőmag keverékkel elvetett területek kínálnak.

A 3-4 évig fennmaradó és folyamatosan virágzó növénykeverék sávok és területek megtöbbszörözték a vadméhek egyedszámát és fajgazdaságát, a háziméhek látogatását a mezőgazdasági táblák szomszédságában. Fácánok, fürjek élnek és fészkelnek benne, nyulak, őzek látogatják.

A többéves növényállomány a biodiverzitás javítása mellett egyúttal alkalmas a lejtős területeken a csapadékviz gyors elfolyásának csökkentésére, a talajerózió megfékezésére.

A Syngenta kidolgozta a növénysávok és területek célszerű üzemi elhelyezési módjait, a területek művelésének technológiáját és a vetőmagot elérhetővé tette a gazdálkodók számára. A vetőmagot a Lajtamag Kft forgalmazza.

A program a gazdák számára a terület más jövedelem termelő használatát is javasolja: pl. háziállat takarmányozás (széna, szenázs), a vadgazdálkodók élőhely és táplálkozó helyként, illetve nagyvadak takarmányozására való használatának lehetőségét.

Ezek a színes, virágzó területek emelik a mezőgazdasági táj esztétikai értékét.

Így, a program mára több funkciót is szolgáltat a biológiai sokszínűség és a mezőgazdasági táj védelme érdekében úgy hogy az a gazdálkodók számára is jövedelem lehetőségeket teremt.

Az elmúlt hét évben több száz szántóföldi termelővel, gyümölcs- és szőlőtermelővel, természetvédelmi területek gazdáival, vadgazdálkodókkal és méhészekkel működtek együtt a program megvalósításban.

A program kutatási céljai: a telepített területeken a beporzó rovarok, vadak monitoringja és „zöldítő” gazdálkodás üzemi ökonómiai vizsgálata.