A 2022-es napraforgó szezon termelői szemmel a 6 tonna program tükrében

A Syngenta 6 tonna programunkban kitűzött céltól még egy olyan kihívásokkal teli év sem tántoríthat el minket, mint a 2022. Ugyan idén nem sikerült elérnünk a 6 t/ha termésátlagot üzemi szinten, de így is születtek szép eredmények, éppen ezért töretlenül hisszük, hogy a termelőink és a Syngenta szakembereinek tapasztalatával és tudásával közösen elérjük a kitűzött célt!

Idén Magyaros Tibor az Aranykocsi Zrt. (Kocs) növénytermesztési ágazatvezetőjével beszélgettünk, hogyan látta ő az idei évet és a 6 tonna programunkat:

Miért csatlakozott a Syngenta 6 tonna programjához?

Engem nem a számok és a nagyságrendek üldözése motivált személy szerint, hanem az információk, a szakmai ismeretek megszerzése, megosztása. Elindult egy szakmai diskurzus, amihez nagyon szívesen csatlakoztunk, amit tudunk hozzáteszünk, de legfőképpen szeretnénk szakmai ismereteket szerezni a témában.

Milyen kihívásokkal szembesült a 2022-es évben a napraforgó termesztésben?

A gazdasági oldalát nézve, egyre jobban meg kell nézni input oldalról a jövedelmezőséget, itt a műtrágyára gondolok, hogy mit adunk ki. A jelen gazdasági helyzetben már teljesen más a matek, és ezért nagyon jó volt a programban a tél végi ásványi nitrogén vizsgálat. Elég könnyű kiszámolni azt, hogy a 3000 Ft/ha-os laborvizsgálat mit tudott nekünk hozni a konyhára ebben az évben. Őszi búzában és árpában már évek óta követjük ezt a metódust, reprezentatívan különböző táblákat kijelölünk, mintát veszünk, és ennek tükrében végezzük el a tápanyagutánpótlást.
Nagyon jó szakmai alapot teremtett, hogy ezt napraforgóban is megcsináltuk az idén a 6 tonna keretében, látszik, hogy van keresnivalónk az ásványi nitrogénnel.
A kihívás másik oldala az évekre visszamenő csapadékhiány, itt helyben egy 100 mm-rel szerényebb évet tudtunk magunkénak, tavaly 460 mm-rel zártunk, előző években mindig összejött az 550 mm. Mindig törekszünk a január végi-február eleji talajlezárásokra, simítózásra, ennek köszönhetően a talajaink vízmegőrzése optimális, így elég jó talajokat tudtunk készíteni a napraforgók alá. A fővirágzásban jött az első igazi hőhullám, hőstressz, a nyár elején vakartam a fejemet, hogy mi lesz ebből az egészből.

A programban lévő ásványi nitrogén vizsgálat akkor már nem volt idegen?

Természetesen nem, de ilyen mértékben a napraforgó termesztésbe helyezve őszintén bevallom: igen. Én a kalászosokat 0-30 cm-s mélységben szoktam megkérni talajvizsgálatra, kisebb növényzet-gyökérzet miatt, de a napraforgóban ez a fajta 90 cm-ig terjedő talajvizsgálat a jövőbeli tápanyaggazdálkodási terveket - nézeteket sikeresen átrajzolta, egy másfajta gondolkodást indított el. Ez egy nagyon pozitív megközelítés a 6 tonnás programban és jelen gazdasági helyzetben hatványozottan fontos tényezővé lép elő.

Mi a véleménye a SYNGENTA napraforgó genetikáról?

Mi már évek óta kizárólag csak SYNGENTA genetikával dolgozunk, régebben az NK NEOMA adta a legstabilabb és legjobb termésszintet, sokszor a nagyüzemi 4 tonnás eredmények sem voltak ritkák. Később váltottunk SY BACARDI és SY NEOSTAR hibridekre, mindkét genetika nagyon erős, nagyon szeretjük.  Az SY NEOSTAR hibridet azért, mert kicsit rövidebb, mint az SY BACARDI, a nagy terület miatt így próbáljuk a betakarítást időben széthúzni.

Ön szerint a jelenlegi Syngenta genetikánkban benne van a 6 tonnás terméspotenciál?

Igen, el lehet velük érni. Nálunk 2 kifejezetten jó adottságú területen tavaly egy 40 ha-os területen 4,6 t/ha átlagot arattunk le, a másik 36 ha-on nettó 4,7 t/ha-os eredményünk volt. Ha azt nézem, hogy gyengébb részei is vannak a területnek, a jobbak biztosan 5-6 t/ha terméseredménnyel kompenzáltak. Nem akarunk minden éveben nagyon nagy dolgot, nálunk a stabilitás, egy tervezhető terméshozam/árbevétel, egy fixáció kell a rendszerbe.

A 2023-as évben a 6 tonna program keretein belül milyen irányba haladna tovább?

A talajvizsgálatok kiszélesítésében látnám a következő lépcsőfokot, finomítani kell, kiegészíteni, hogy hol van olyan makro-mikro elem, ahol gyengén vagyunk ellátva. Itt a Liebig-féle minimumtörvényre gondolok, ahol 1-1 limitáló tényező mindig lehet a rendszerben. Különösen napraforgónál a kén szerepe nagyon fontos. Kb. 3-4 éve ráálltunk már arra, hogy kénes nitrogénnel szolgáljuk ki a napraforgót. Én ebbe az irányba mennék el a jövő évet illetően.

Hogyan látja a napraforgótermesztés jövőjét?

Nálunk napraforgót legelőször csak 150-200 ha-on termesztettünk, de néhány éve 300 ha szintjére hoztuk fel, és nem titkolt szándékunk, hogy az idén 400-450 ha-on termesszük.
A szárazság, klímaváltozás miatt jobban be tudjuk illeszteni a termesztéstechnológiába. Mindemellett ami erősíti a napraforgó szerepét input oldalról a műtrágya kérdése, valóban egy kevésbé nitrogén igényes növény, olcsóbb önköltségen elő tudjuk állítani. Egy jó deszikkálással, vagy ha olyan az évjárat, akkor pedig a 10-15-szörösére növekedett ipari földgáz használatára sem szorulunk rá, így nincs szárítási költség. Ez a két olyan tényező volt ebben az évben, ami arra adott okot, hogy növeljük a területet. Illetve tudjuk jól, hogy a napraforgónak van egy speciális gyökérszerkezete, ami az utóveteményre nem túl kedvező, de önmagát a növényt igyekszik a legjobban kiszolgálni, próbálja áthidalni a legnehezebb helyzeteket.

Amennyiben szeretne többet megtudni 6 tonna programunkról, tekintse meg a 6 tonna – a napraforgó titkai videósorozatunkat:

További részekért látogassa meg YouTube csatornánkat.

Zilahi András
Vetőmag üzletág fejlesztési vezető - Duna régió
Ácsné Dr. Szekeres Dóra
olajosnövények vetőmag marketingmenedzser