Újult erővel folytatódik a 6 tonna program

Hír
Ácsné Dr. Szekeres Dóra – Olajos növények termékmenedzser
Ácsné Dr. Szekeres Dóra
Olajos növények termékmenedzser

Bár a tavalyi év komoly kihívások elé állította a termelőinket, a 6 tonna program szempontjából mégis sikeresnek mondható, hiszen nagyon jó lehetőséget biztosított tapsztalataink bővítésére. Programunk iránti nagy fokú érdeklődésre való tekintettel sok új taggal bővült a résztvevők száma. Annak érdekében, hogy a résztvevőkből szakmai közösséget formálhassunk, március végén megtartottuk a szezonnyitó első találkozónkat.

Az alábbi beszélgetésekből megtudhatják, mit tartott értékesnek Dr. Szabó Miklós (Vetőmag és Szárító Kft.) növénytermesztési ágazatvezető a 6 tonna programunkban a tavalyi évben, illetve mi sarkalta Bakocs Marcell (Sásdi Agro Zrt.) növénytermesztési ágazatvezetőt, hogy csatlakozzon programunkhoz.

A gazdaságotokban hogyan alakul a vetésforgó, mennyire fontos szerepet játszik benne a napraforgó?

SZM: Cégünk az integrált területekkel együtt mindösszesen 3000 ha-t tesz ki, ebből napraforgó 400-500 ha közötti terület. Az integráció nem csak a kereskedelemben merül ki - inputkereskedelem és felvásárlás - hanem egy nagyon jól működő szakmai társaságot alkotunk, a szakmai tanácsadás és információáramlás is a cégen keresztül történik.

BM: Az idén 600 ha-on lesz napraforgó, mely meghatározó növénnyé nőtte ki magát az elmúlt évtizedek során. Emellett 380 ha repce, körülbelül 800 ha kalászos, és 500-600 ha közötti kukorica, illetve egyéb takarmánynövények adják a vetésforgót a szarvasmarha állomány takarmányigényének kielégítési céljából.

Mi a legnagyobb kihívás a napraforgótermesztés során?

SZM: Korábban a gyomirtás volt, de szerintem idővel ez egyre jobban megoldódott.
Amiben én látok nagyobb lehetőséget az a növénykondicionálók és biostimulátorok használa. A technológiában a fejlesztés lehetősége még a sortáv-tőtáv kérdése, amit már meg lehet oldani a legújabb vetőgépekkel, 25+50 cm vagy 25+75 cm sortávkísérleteket lehet kivitelezni. Én a sortávban látok nagy potenciált, de amíg nem kristályosodik le, addig nem lépünk bele.

Milyen típusú napraforgót termesztetek? Esetleg melyik a kedvenc napraforgó hibridetek?

SZM: Mi LO hibridekkel dolgozunk, mivel a külső partnerek is kivétel nélkül LO hibrideket termesztenek, így a 2 szárító közül az egyik kukorica a másik napraforgóra van beállítva. Így ez könnyebbség, nem kell megosztani HO és LO között, ezért is nem mentünk el a HO irányába, illetve abban az időben a felárak még nem voltak annyira kecsegtetőek. NK Neomával indultunk, utána váltottunk SY Bacardi hibridre, de kipróbáltuk tavaly a Sureli és az SY Onestar hibrideket is. Kísérletekben az SY Onestar bizonyult a legjobbnak, így az idén teljes területen azt fogunk vetni. A termésstabilitása és az aszálytűrőképessége sokkal jobb volt, mint a versenytársaké. Mind a jobb adottságú, de száraz területeken sem jöttek ki bract nekrózisos tünetek sehol, de az integrációban volt egy tábla, ahol az aszály ellenére 5,5 tonnás termésátlag született. Összességében a Syngenta napraforgó hibridek stabilitása a legjobb, folyamatosan nézzük, mivel tudunk előrelépni.
A hibridek potenciáljában a vízellátottság játssza a főszerepet, illetve a talajok minősége. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a vetésidőt mindig a várható esők elé-közzé illesztjük be.
A 2022-es aszályos évben 2,5 tonnás üzemi átlagot sikerült elérni a tavaly előtti normál év 3,5-4 tonnás átlagához képest.

BM: A környéken eddig kizárólag mi termeltünk LO napraforgót, de az idén kipróbáljuk a magasolajsavas SY Excellio hibridet.

Hol értesültél a Syngenta 6 tonna programjáról először?

SZM: Már korábban is szemeztem a programmal, és jó a kapcsolatunk a Syngenta-val, így könnyű volt csatlakozni. Igazság szerint már korábban volt egy elhatározás bennem, hiszen ez az a növény amit lehetetlen modellezni a normál irányelvek alapján, jelenlegi magyarországi irodalmakra alapozva nem modellezhető. Érdekelt a téma, olvastam a 6 tonnáról több helyen is. Nálunk a technikai feltételek adottak: vetés, tápanyagellátás, betakarítás szempontjából, illetve informatikai támogatás, amivel az összes adatszolgáltatást meg tudjuk adni.
Úgy gondoltam, hogy ha a program segítségével fél vagy akár 1 tonnát tudunk húzni felfelé a termésátlagon, vagy tudunk csökkenteni az input költségeken, azzal csak nyerhetünk. Nagyon tetszik a programban a közös tanulás lehetősége, a szakmai diskurzusok, amik az egész tavalyi évben folyamatosak voltak.

BM: Meghívást kaptam a 2022-es évzáró rendezvényre, gyakorlatilag ott hallottam róla először.

Milyen indíttatásból csatlakoztál a programhoz, mint új belépő?

BM: A mindennapi gyakorlatban a növénytermesztés során nagyon sok döntést kell meghozni, és ez termelőként a korábbi tapasztalatokra épülő megérzéseken alapul, a szakirodalmak jelentősen elavultak, független szakmai információhoz jutni nagyon nehéz, de ebben a programban úgy érzem, annak ellenére hogy a Syngenta neve alatt fut, nagyon sok független szakmai ajánlatot kap minden termelő. Ami nagyon tetszik még, hogy ezen felül - a programban résztvevők személyre szabott táblaszintű ajánlatot kapnak, aminek az alapját nagy területeken végzett kutatások adják. Szeretnék minél profibban termelni, és úgy érzem, hogy a program segíteni fog ebben, emellett nagyon jó kapcsolatépítési lehetőségnek is tűnik.

Bakocs Marcell, növénytermesztési ágazatvezető (Sásdi Agro Zrt.) Fotó: Syngenta
Bakocs Marcell, növénytermesztési ágazatvezető (Sásdi Agro Zrt.) Fotó: Syngenta

A 6 tonna, mint cél nem tűnt elérhetetlennek először?

SZM: Olyan célokat kell kitűzni ami reális, de egy kicsit nehezebben elérhető, mert akkor van benne motiváció.
Itt maga az információ, a hozadék, a hozzáállás ami mögékerült ennek a  programnak maga motiváló! Próbálunk együtt gondolkozni és a saját vagy mások illetve mindenkinek a tapasztalatából egy olyan képet összerakni amiből hosszú távon nyerhetünk.
Egyébként a Syngenta napraforgó hibridjeiben benne van ez a potenciál, hiszen a mezoparcellás kísérleteinkben 2015-ben 33 hibrid közül az SY Bacardi már tudott 5 tonna feletti termést, már ott láttuk, hogy a potenciál benne van a genetikában.

BM: Először azt gondoltam, hogy ez nem nekem van kitalálva, mert a mi területeink nem annyira erősek, itt még 5 tonnás táblaátlag sem volt sosem, de foltszerűen nem kizárt, hogy el lehet érni, akár egy 500m2-es területen. Pont az egyik legjobb táblával neveztünk a programba az idén, ahol megvan a potenciál bizonyos táblarészekben.

Mi a véleményed arról, hogy a talaj és tápanyagvizsgálat játssza a legfontosabb szerepet az idén is a programban?

SZM: A tápanyagvizsgálat az egyik kedvenc területem, pontszerűen vizsgálunk, ami megegyezik a program metodikájával.
Ami a program vizsgálata során pozitívum, az a humuszból felszabaduló nitrogén, ami a hőmérséklettel van összefüggésben, ezt jól fogjuk tudni hasznosítani más kultúrák modellezésénél is.
Illetve azok a görbék, amelyek meghatározzák a telítettségi pontot normál vízellátottságnál - hol nem érdemes már többet kiszórni - ebből vissza tudjuk számolni, hogy mennyit érdemes kijuttatni.
A másik az a mélyen gyökerezés miatt vett 90 cm-es mélységű minta, hiszen tudjuk, hogy sok mindent fel tud venni olyan mélyről a növény. A túlélés záloga is az volt tavaly, hogy olyan mély rétegekből is képes volt vizet és tápanyagot felvenni, a felső rétegekben addigra már egyáltalán nem volt víz.
Új szemlélet, ami a szántóföldön nem általános, de az okszerű tápanyaghasználat miatt mi az összes növényre tervezzük ezt a metodikát, hogy 30-60-90 cm rétegekből vegyük a mintát.

BM: Ez egy nagyon fontos lépcsőfok, és sajnos a gyakorlatban sokkal kevesebbet foglalkozunk vele, mint kellene. Természetesen ennek vannak technológiai korlátai is, nagyon nehéz kivitelezni, hogy egy heterogén táblán belül juttassunk ki mikorelemeket.
Ha minél többet tudunk egy adott területről annál jobb.
A növény ellenállóképességét is jelentős mértékben meghatározza, hogy normálisan végbe tud-e menni  a fotoszintetizálás és a fehérjeszintézis, illeteve a másodlagos metabolitok termelése.
Amit nagyon fontos lenne még vizsgálni, az a talajnak a biológiája, gyakorlatilag csak fizikai illetve kémiai paraméterek vizsgálataira korlátozódnak a vizsgálatok. Biológiai rész maximum a szervesanyag, ami utal rá, hogy milyen a talajélet, de sokkal többet nem tudunk róla jelenleg.

Mit csinálnál másképpen a tápanyagvizsgálat során a programban?

SZM: Jó irányba halad a program, én azt vallom, hogy minden egyes kutatási vizsgálatnál 3 év minimum kell, ami után valami következtetést tudunk levonni. Minél nagyobb az adatbázis, annál jobban fog kivilágosodni az irány, erre lenne érdemes minnél több energiát fektetni. A nitrogén egy nagyon jó irány, a kénnel kapcsolatban megjegyezném, hogy nem biztos hogy ez lesz a limitáló tényező. Ha nincs megfelelő humusz és alacsony a pH, akkor limitálni fogja a felvehetőséget. Ami érdekes és ebben mi is fogunk lépni a pH mellett az a kálcium utánpótlás. Amióta a cukorrépa kikerült a vetésszerkezetből azóta mészutánpótlás nincs.
Nálunk az intenzívebb területeken kezdünk kialakítani egy folyamatos mészutánpótlást, aminek egyik alapvető hozadéka a kémhatás beállítása, a másik a növény kálcium igényének kielégítése.

BM: Én koncentrálnék menet közben a növényre, a növényi nedv analízisre - az nagyon fontos.
A korábbi évek hozamtérképei és NDVI képei alapján tudni lehet, hogy melyek lesznek a tábla erősebb foltjai, és nagyon megérné megszedni a mintákat ezeken a területeken.
Miklós betartottad a tápanyagvizsgálati ajánlást a tavalyi évben?
SZM: Igen, körülbelül egy hektáronkénti 30-40 ezer forintot spóroltunk így meg, és nem adtunk ki feleslegesen nitrogént a területre. Az idei évben is követni fogjuk ezt a metódust az üzemi táblákon is. Fermentált baromfitrágyát használunk, amiben könnyen felvehető makroelemek mellet nem kevés humuszt és mikroelemeket juttatunk ki.

Dr. Szabó Miklós, növénytermesztési ágazatvezető (Vetőmag és Szárító Kft.) Fotó: Syngenta
Dr. Szabó Miklós, növénytermesztési ágazatvezető (Vetőmag és Szárító Kft.) Fotó: Syngenta

Marcell be fogod tartani a területre adaptált tápanyagvizsgálaton alapuló ajánlásunkat?

BM: Igen, a programba benevezett táblán mindenképpen be fogom tartani és az ajánlatnak megfelelően fogom kijuttatni a nitrogént. A fennmaradó táblák közül ahol lehetőségem lesz ki fogom próbálni az ajánlást, de vannak olyan táblák, ahol erre már nincs lehetőségem.

Marcell Te hogy látod a 2023-as évet a napraforgó termesztése szempontjából?

BM: Aggodalommal tölt el az alacsony felvásárlási ár és a növekvő költségek miatt nehezen fogjuk elérni a fedezeti pontot, leginkább azon gondolkodom, hol lehetne még költséget csökkenteni. Egyébként már a műtrágya mennyiséget visszavettük, és még nagyobb figyelmet fordítunk majd az okszerű növényvédelemre. Igyekszem egy extenzívebb, de jól működő termelési szerkezetre átállni. Én a regeneratív gazdálkodás felé próbálom vinni cégünket, minél kevesebb talajbolygatás, takarónövények alkalmazása, direktvetés. Én ebben látom a jövőt.

Miklós mit vársz a 6 tonna programtól a 2023-as évben?
Nagyon tetszett az évindító online értekezlet, a tavalyi eredmények és irányok megbeszélése, várom a kerekasztal beszélgetéseket és a folytatást.
Nagyon fontos, hogy egy jó közzösség alakuljon ki, megosztjuk a tapasztalatokat, hiszen két dologból tudunk tanulni igazán, a saját és mások hibáiból.

Napraforgó technológiával kapcsolatos további információkért keresse területi képviselő kollégáinkat.

Ácsné Dr. Szekeres Dóra - olajos növények vetőmag marketingmenedzser
Zilahi András - fejlesztőmérnök