Hogyan tápláljuk jól a napraforgónk?

Hír
Szeleczki Attila –  Mezőgazdasági Megoldásokért felelős szakértő
Szeleczki Attila
Mezőgazdasági Megoldásokért felelős szakértő

A növény szája a gyökere, míg az étrendje a talajban található.

A menüt mi állítjuk össze, tápanyag terv, de nem gondolhatjuk, hogy az adott növény, de különösen a napraforgó csak abból él, amit mi adunk neki. A napraforgó inkább olyan, mint a legelőn tartott állatok, amelyek jórészt magukról gondoskodnak abból amit találnak, az étrendjüket mi csak kiegészíthetjük. Ezt mindenkor szem előtt kell tartani, mert esetében a kényeztetés néha többet árt, mint gondolnánk.

De mi a teendő, ha nem akarunk költséges és ártó túlzásokba esni? Mi sem egyszerűbb, mint megismerni a napi menüjét, azt ahová naponta jár. A legelőn ez látszólag egyszerű, de a növényeknél a talajba kell nézni, ha tudni akarjuk miből fogyasztanak nap mint nap.

A talajvizsgálat, ha jól végezzük és igyekszünk is hasznosítani épp erről szól. Szerencsére egyre többen veszik alapul a kapott adatokat a kiszórandó tápanyag mennyiségek kiszámolásánál. A világban és Magyarországon is általában 0-30 cm-es réteg kerül laborvizsgálatra, és ez illetve a pénztárca és terményár alapján pótoljuk azt, amit hiánynak látunk. A legtöbb elemnél, főleg a vízben nem vagy rosszul oldódóknál ez megfelelő, de azért jó ha szem előtt tartjuk, hogy a 0-30 cm-es talajréteg legalább 4 millió kg, azaz 100-200 kg tápanyag nem sokat tud a koncentráción emelni. Azaz egy gyenge ellátottsági szinten egyszeri nagyobb adaggal sem tudunk jelentős javulást elérni. A napraforgó esetében foszforból a közepes, míg káliumból a jó ellátottságra kell törekedni.

A vízben jól oldódó nitrogén, az egyik legfontosabb tápelem a napraforgó számára, azonban még óvatosabban kezelendő, hiszen hónapról hónapra más-más értékeket mutat. E tekintetben az 5 éves talajvizsgálati adatokból legfeljebb a humusz % vehető figyelembe. A szervesanyagból folyamatosan képződhet, miközben bomlik is, a növények felveszik és a csapadékkal is mosódhat lefelé. Ezért a mérésénél fontos, hogy mikor és honnan mintázunk és mérünk.

Az úgynevezett ásványi nitrogén meghatározást, ha napraforgó igényét akarjuk kiszámítani legjobb a már 5 °C alá hűlt talajból végezni, amikor a mineralizáció minimalizálódik és legalább 0-90 cm mélységig. A 2-3 hónapos napraforgó gyökérzete, lásd 1. ábra, már lent jár, miközben a nitrogén felvétele még nem érte el az 50%-ot. A 2. ábra kiválóan mutatja a napraforgó nitrogén felvételi dinamikáját.

1. ábra A napraforgó gyökérzetének sematikus képe a virágzás kezdeti állapotában. (Forrás: Luis Carlos Alonso, Syngenta)
1. ábra A napraforgó gyökérzetének sematikus képe a virágzás kezdeti állapotában. (Forrás: Luis Carlos Alonso, Syngenta)
2. ábra A napraforgó nitrogénfelvételi dinamikája. A tányérkezdemény (zöld) megjelenéséig alig 40%, míg a kaszat telítődés kezdetétől kell a további 50% nitrogént felvennie a növénynek. A gyökérzet ekkor már a mélyben jár. (Forrás: Manitoba Agricultural)
2. ábra A napraforgó nitrogénfelvételi dinamikája. A tányérkezdemény (zöld) megjelenéséig alig 40%, míg a kaszat telítődés kezdetétől kell a további 50% nitrogént felvennie a növénynek. A gyökérzet ekkor már a mélyben jár. (Forrás: Manitoba Agricultural)

A 2022-es évben az ország számos részén végeztünk talajvizsgálatokat a 6 tonna programunk keretében és láttuk van mit keresni a mélyben. A korábbi alacsony termések gyengén hasznosították a kiszórt, és az évközben képződött nitrit, nitrát mennyiségeket és azok a kevés csapadék miatt, még ha lassan is, de lefelé mozdultak. A 3. ábrán láthatjuk, hogy van mit keresni a talajban és azt bele is kell kalkulálni az ellátottság számolásába. Kivéve persze, ha a gyökérzetnek útját állja egy eketalp vagy magas sótartalom a mélyben. 

3. ábra Az országos talajvizsgálatok nem elhanyagolható mennyiségű nitrogént jeleztek a napraforgó számára még elérhető mélységben 2022 elején. Elfogja és hasznosítja a szökésben lévő pénzünket? Egy tonna terméshez 40-45 kg nitrogént igényel.
3. ábra Az országos talajvizsgálatok nem elhanyagolható mennyiségű nitrogént jeleztek a napraforgó számára még elérhető mélységben 2022 elején. Elfogja és hasznosítja a szökésben lévő pénzünket? Egy tonna terméshez 40-45 kg nitrogént igényel.

A túlzott nitrogén ellátottság, különösen, ha az a felső rétegben jelentkezik, csökkenti a napraforgó alkalmazkodó képességét. A gyökérzete fent marad, kisebb talajtérfogatot hasznosít, így a nyári forróságnak, alkalmi vízhiánynak jobban kitettebbé válik. Eközben más elemekhez sem jut hozzá, miközben fogékonyabbá válhat egyes betegségekre is.

A talajok felmelegedéséig érdemes mélyebbre nézni a talajainkba, hogy a napraforgónk megkapja azt ami kell a jó terméshez, de közben ne pazaroljunk feleslegesen. A hiányzó mennyiséget sem érdemes a tő mellé tenni, hiszen a gyökérzete rövid idő alatt jelentős távolságra jut el, miközben a kezdeti nitrogén igénye még nem jelentős.

A mikro- és mezoelemek fontossága

A mikroelemek, mint nevük is jelzi kis mennyiségben szükségesek a növények számára, de fontosságuk vitán felüli. Olyanok ezek a növényeknek, mint számunkra a vitaminok, kevés kell, de ha nincs elég akkor gondjaink támadnak.
Az igény fajspecifikus, a példa okán egyes mezoelemekből, pl. kálcium vagy magnézium, a napraforgónak többre van igénye, mint a klasszikus makroelemből a foszforból.

A nagy kultúrák, mint a kalászosok vagy a kukorica jól feltérképezettek e tekintetben, eközben a napraforgó ezen elemigényeiről kevesebb az információ. A pótlásuk leggyakrabban levélen lombtrágyákkal történik, amennyibben hiánytüneteket észlelünk vagy éppen rutinszerűen a korábbi tapasztalatok szerint. Az általános gyakorlat szerint a kalászosoknak réz, a kukoricának cink, míg az olajos növényeknek bórra van inkább szüksége.

Amennyiben tüneteket látunk és akkor pótolunk már közel sem lesz olyan hatékony mintha preventíven adnánk ki. A talajvizsgálatok adatai jó alapot biztosítanak, hogy elkerüljük a hiánytünetek megjelenését, amely már termésveszteséget is okozhat.

A talajok ellátottsági szintjének megismeréséhez sok információt találunk az internetes anyagokban. A pótlást pedig abból kell biztosítani, amelyből gyenge az ellátottsági szint.

A Syngenta Argentínában komoly hátteret biztosít a napraforgó termesztők számára, amelyet érdemes itthon is hasznosítani (1. táblázat). Az értékeket könnyebb megítélni, ha a már jól ismert kukoricához hasonlítjuk (2. táblázat). A kivont % is hasznos információ, mert az a mennyiség a magba kerül és elvisszük a tábláról, míg a többi növényi részben maradót visszaforgatjuk a talajba.

1. táblázat. A napraforgó mikroelem igényei 1 t és 4 t/ha terméshez.
1. táblázat. A napraforgó mikroelem igényei 1 t és 4 t/ha terméshez.

A színezetteket érdemes összevetni a két kultúránál, hogy kiderüljön a cink igénye sem elhanyagolható a napraforgónak, miközben a bórra is szüksége van a kukoricának.

2. táblázat. A kukorica mikroelem igényei 1 és 10 t/ha terméshez.
2. táblázat. A kukorica mikroelem igényei 1 és 10 t/ha terméshez.

Amennyiben valamely elemből, talajvizsgálati adatok szerint gyenge az ellátottsági szintünk azt érdemes starter műtrágyákkal pótolni, hogy ne is jelenjenek meg látható vagy látens hiánytünetek, mert az esetben már termésveszteséggel is számolhatunk.

További információkért vegye fel a kapcsolatot területi képviselőinkkel.

Szeleczki Attila 
fejlesztőmérnök
Syngenta Kft.