A növényeket érő stressz kezelés biológiai lehetőségei
A stressz gyakorlatilag azóta jelen van az élőlények életében, amióta az első létformák megjelentek a bolygónkon. Viszont maga a stressz definíciója már jóval fiatalabb, olyannyira, hogy ehhez csak a múlt századig kell visszapillantanunk. A stressz fogalmának megalkotása Selye János nevéhez fűződik. Selye behatóan foglakozott a stressz élettanával és meghatározása szerint: „A stressz a szervezet túlterhelt, túlerőltetett állapota, a test aspecifikus reakciója mindenféle igényvétellel szemben”. Másféleképpen az alkalmazkodóképesség és a terhelés mértékének a különbsége.
A környezeti változások, az optimálistól eltérő feltételek mind-mind stresszhatásként érik a szervezetünket. Nincs ez másképp a termesztett növényeink estében sem. Azt, hogy ezek a stresszhatások egyre intenzívebben, egyre nagyobb gyakorisággal jelennek meg, a saját bőrünkön is érezhetjük (pl.: aszály, hőség, jégeső, UV). Még mi emberek ki tudunk térni a minket érő stresszhelyezetek elől, a növények a helyváltoztató mozgás hiányából fakadóan még inkább kitettek az őket érő környezeti stresszoroknak. Ugyan a kikerülésre is lehet példát találni a növényvilágban, hiszen a lombhullató növények télen lehullatják a leveleiket, mások éppen a kedvezőtlen időszakokat mag formájában vészelik át. A stressz ellen azonban javarészt növényélettani, biokémiai úton kell reagálniuk. Ezt nevezzük tolerancia mechanizmusoknak. De mit is jelent ez? A növényekben nagyon sokféle stressz elleni védelmi útvonal létezik, sokat pontosan ismerünk és nagyon sok a még megválaszolatlan kérdés.
Ha egy általános sémán keresztül akarjuk szemléltetni a tolerancia kialakulását, a megváltozott környezeti feltételekhez való alkalmazkodás folyamatát, akkor azt az alábbiak szerint lehetne összefoglalni:
- Megváltoznak a környezeti feltételek (hideg, aszály vagy hőség, jégverés stb.)
- A növény érzékeli a stresszt.
- Ennek következtében a növény megváltoztatja az anyagcseréjét.
- A megváltozott anyagcsere a védekezéshez szükséges gének aktivitásának fokozását váltja ki.
- A védekezésben szerepet játszó gének segítségével a növény például enzimeket vagy hormonokat termel, amely hatékony védekezést tudnak lehetővé tenni (pl. a szabad gyökök megkötése, semlegesítése).
- A megváltozott anyagcserével aztán tud alkalmazkodni a megváltozott környezeti feltételekhez.
Természetesen ez az adaptációs képesség véges. Ha túl sokáig vagy túl erősen jelentkezik a stressz, akkor kimerülés és pusztulás a vége. Viszont jó hír, hogy ezekben a védekezi útvonalakban a növények számára biológiai megoldásokkal támogatást tudunk adni. Az adott speciális problémára speciális megoldással a növény eleve meglévő védekezési, növényélettani folyamatait tudjuk serkenteni, amely segítségével hatékonyabban tud ellenállni az őt ért változásokkal szemben.
A környezeti stressz okozta károk mérséklésére már számos, a gyakorlatban bevált módszert tudunk alkalmazni. Vízmegőrző talajműveléssel, a növény számára ideális tápanyagutánpótlással, vagy éppen öntözéssel. Ebbe a sorba illeszkednek be a Syngenta Biológiai Megoldások is. Ezen készítményekkel a jelen kor fogyasztói, jogi és ökológiai elvárásainak is megfelelve tudjuk a növények életfolyamatait oly módon segíteni, hogy azok a hatékony stressz elleni védekezés kihagyhatatlan elemeivé váljanak.
Ha célzott megoldásokkal tudjuk segíteni a növényeinket, akkor a terméskiesés mértéke jelentősen csökkenthető. Csak azok a növények képesek a stressz negatív hatásait minél inkább mitigálni, amelyek megfelelően ellátottak tápanyagokkal, és a kellő időben a szükséges biológiai támogatást megkapják.
Gondoljunk csak bele, hogy saját magunk is megpróbálunk mindent megtenni az erőnlétünk fokozása, az immunrendszerünk erősítése végett. Vitaminokkal, étrendkiegészítőkkel és számos, akár költséges megoldással is törekszünk a természetes védekezőképességünk megerősítésére. Akkor vajon a termesztett növényeink esetében ezt miért nem tesszük meg?
Dr. Nagy Viktor
Biológiai termékmenedzser
Syngenta Kft.
