Mit tehetünk a kertekben a biológiai sokszínűség növelésére?
A biológiai sokszínűség folyamatosan csökken földünkön, a kutatók vizsgálatai szerint. Az egyes növény és állat fajok egyedszámának csökkenésének számos oka lehet akár a klímahatás vagy egyszerűen az eredeti természeti területek csökkenése. Elsősorban az emberi tevékenységek pl. a termelés és az infrastruktúra növekedése okozza a természetes növény és állatvilág kiszorítását, de maga a mezőgazdasági termelés egyoldalúsága is csökkenti a természetes növény- és állattársulások életterét. A biológiai sokszínűség csökkenésének közvetlen oka tehát a fajok élőhelyeinek beszűkülése. A társadalom elvárja e csökkenés megállítását, sőt visszafordítását célozza meg. Érdemes megfontolnunk, hogy mi magunk mit tehetünk a biológiai sokszínűség fenntartásáért? Sokak gondoznak kerteket, termelnek gyümölcsöt, zöldséget. E tevékenységekbe könnyen beilleszthető az élőhelyfejlesztés a rovarok és növények számára.
A házikertekben mindig lehet találni olyan kisebb-nagyobb területet amit nem célszerű élelmiszer-növények előállításra használni. Ilyenek például a kerítések melletti föld szegélyek, a kevésbé termékeny talaj foltok, leárnyékolt részek, egyéb szabad felületek amelyek gyorsan begyomosodhatnak. Ezekre a területekre érdemes egy változatos összetételű, virágos növény-keveréket vetni, növelni a növényféleségek számát. Az ilyen élőhelyen többféle rovar talál búvó és szaporodó helyet. Megjelennek benne a beporzó rovarok (vadméhek, poszméhek), amelyek számára a virágzó növények nektár táplálékot nyújtanak és az ivadékokonak begyűjthető virágport szolgáltatnak. E közben a rovarok pedig elvégzik a termesztett növények beporzását is.
Célszerű olyan növényeket együtt vetni amelyek eltérő időpontban virágoznak vagy akár több évig is fennmaradó növényfajokat választani, amelyek azután 3-4 évig tartósan fenntarthatók és mindössze egy kevés ápolási munkát kívánnak. Többéves növényfajok a pillangós virágúak, vörös- és fehér herefélék, lucerna, amelyet egynyári virágos növényekkel együtt vetünk el. Így 1-2 m2-es vagy akár pár négyzetméteres talaj fedések, táblaszegélyek alakíthatók ki. Ilyen keverék telepíthető a gyümölcsfák sorközeibe is ami fedi a talajt, véd a gyomosodás ellen és vonzza a beporzókat a gyümölcsfa virágzásakor.
A vetés ideje március közepe – április közepe vagy augusztus vége – szeptember vége közötti időszak. Lehetőleg csapadékos időszakot követő legyen a vetés. A vetés előtt a terület gyommentesítése szükséges és a vetésre az egyenletes talaj felszín aprómorzsás állapotban lesz ideális. A vetés mélysége 1-2 cm, 12 cm-es sortávoságra vagy szórva lehet teríteni a magokat. A vetést követően a vetett terület felületi zárása betaposással vagy kis hengerrel történhet. Ez a művelet elengedhetetlen az egyenletes magkeléshez és a gyors növény fejlődéshez.
A vetést követő júniusban az első visszavágással (15 cm magas tarlóra hagyva) a gyomokat is levágjuk és fokozzuk a vetett növények bokrosodását. Ősszel, október végén, visszavágjuk az állományt. A további években, nyáron-ősszel, 2-3 alkalommal vágjuk vissza az állományt, sarlóval, kertész ollóval esetleg magas vágásra állított fűnyíróval.
Vágjuk le szakaszokban a területet, mindig hagyjunk virágzó felületeket, sávokat a telepítésben hogy a folyamatos nektár és virágpor forrás fennmaradjon. A szakaszos vágással a virágzási időszakban folyamatosan lesz virág amit látogatnak a rovarok.
A növénytelepítéssel bevonzzuk a beporzó rovarokat, amelyekből egyes fajok be is költöznek akár több évre is a növényzetbe. Más rovarok és hasznos élő szervezetek is befészkelnek és ezzel elindul a kert biológiai sokféleségének kialakulása. Tapasztalataink szerint a bányászméhek és poszméhek de a háziméhek is szívesen látogatják a területet ami könnyen megfigyelhető amikor megállunk és szemlélődünk 1-2 percig a telepítés szélén
Kertünk biológiai sokszínűségét javítja egyfelől az a sokféle növényfaj amit a vetőmag összetétele nyújt, másfelöl a beérkező táplálkozó és a betelepedő rovarfajok. Ezzel máris sokat tettünk a kertünk fejlesztésében! A rovarok betelepülése mellett számíthatunk a többéves telepítés talajvédelmi és talajjavító hatásával is amit a sűrű gyökérzet, a pillangósok nitrogén szolgáltatása, a növényzet árnyékoló hatása és a talajvízkészlet megőrzés jelent. Maga a talaj biológiai sokfélesége is javul ami fokozott szénmegkötést eredményez. Így már be is csempésztük a regenerativ (megújuló) növénytermesztés egy-egy elemét a kertünkbe.
Pecze Rozália
Syngenta Kft.
