You are here

A létfontosságú kukorica

Hír
2015.10.01.

A létfontosságú kukorica  


Az élelmezésbiztonság szempontjából alapvető fontosságú kukorica az egyik legtermékenyebb kultúrnövény. Ám még a hozam terén tett nagyarányú előrelépések után sem éri el a kínálat a kereslet szintjét.

A kukorica nagy részét állati takarmánynak használják, így a keresletet a felemelkedőben lévő piacok növekvő húsfogyasztása diktálja. Összesen a kukorica 90%-át teszi ki az élelmezés és az állati takarmányozás, a maradék 10% lesz bioüzemanyag vagy kerül egyéb felhasználásra. Az új technológiáknak köszönhetően a terményhozamok jelentősen növekedtek az utóbbi húsz évben, de a termelők még így is kihívásokkal küzdenek, ha lépést akarnak tartani a növekvő igényekkel világszerte.

A kukorica és felhasználási területei

A kukorica Mexikóból származik és már a történelem előtti időkben termelték. Ma a világon mindenütt termesztik, mivel sokféle éghajlaton képes nőni. A kukorica egy egynyári növény, amely 60 – 80 cm magasra nő és a vetés után 80 – 120 nappal már aratásra kész, a fajtától függően. A kombájnnal aratók nagy kereskedelmi mennyiségekben termelnek kukoricát, míg a fejlődő világ kistermelői kézzel aratják és csépelik terményüket. A kukorica kiváló silónövény – erjesztett, nedves takarmány a lábasjószágnak –, mivel az egész növény felhasználható, nem csak a szemek. Az emberek számára csupán a szemekből készül élelem akár szem, akár kukoricacső formában, vagy lisztet készítenek belőle. Lisztként Afrika és Latin-Amerika sok részén fő élelmiszerként van jelen. Egyéb fontos végfelhasználási módjai a bioüzemanyagként, műanyagként és édesítőként történő hasznosítás.

A termelékenység növelése a kereslet kielégítésére

Ha egy kukoricamagot elültetünk, abból mintegy ötszáz szem lesz, így ez az egyik legtermékenyebb jelenleg kapható termény. Mint az első széles körben értékesített hibrid vetőmag termény, a kukorica az egyik kulcsfontosságú termény a biotechnológia alkalmazásának integrálásában is. Ez nagy eredményeket hozott a termelékenységben – különösen Észak-Amerikában, Latin-Amerikában, Ázsiában, és Dél-Afrikában. Ennek eredményeképpen felszökött a kukorica vetőmag ára és ez a vetőmag kiválasztást fontos termelői döntéssé tette.

Kína az USA után a világ második legnagyobb kukoricatermelője. A kínai teljesítmény emelkedik, ám a növekvő hazai kereslet miatt még mindig hiány jelentkezik, amelyet behozatallal kell pótolni. A világ kukorica gazdasága drámai változáson ment keresztül az utóbbi években, a nagy export piacok egyre inkább a fejlődő országok irányába tolódtak. A világ kukorica termelésének mintegy 40%-át az USA adja, amelynek 85%-a genetikailag módosított. Az amerikai termelők 10 tonna/hektár hozamot is elérnek, de a világszerte tapasztalt átlag ennek csupán a fele. Szükséges, hogy ezt az eltérést csökkentsük – azzal segítve a termelőket hozamuk maximálásában, hogy a technológiát a helyi viszonyokhoz tudják szabni. A kukorica számos megbetegedésre – például a gabonaüszögre és a lisztharmatra – valamint rovarkártevőre érzékeny. Annak érdekében, hogy befektetésük megtérüljön, a termelőknek védeniük kell terményüket a gyomoktól, rovarkártevőktől és az olyan környezeti stresszhatásoktól, mint az aszály vagy a növekvő hőmérséklet.

Az élelmezésbiztonság védelme

A kukorica létfontosságú az élelmezésbiztonság szempontjából.

  • A rizzsel és a búzával együtt a kukorica a bevitt kalória legalább 30%-át adja több mint 4,5 milliárd embernek 94 fejlődő országban.
  • Köztük van 900 millió szegény fogyasztó, 120 – 140 millió szegény termelő család, és az összes alultáplált gyermek körülbelül harmada.
  • A becslések szerint 2050-re megduplázódik a kukorica iránti kereslet a fejlődő országokban.

Mivel a fejlődő világ összes kukoricatermelésének mintegy 67%-a alacsony vagy közepesen alacsony jöedelmű országokból származik, a termény fontos szerepet játszik többmillió szegény termelő megélhetésében és táplálkozásában egyaránt. A termelékenység növekszik, de a növekvő kereslet azt jelenti, hogy az aratás még mindig nem tudja kielégíteni az igényeket.

A korlátozott föld- és vízforrások a klímaváltozással együtt valószínűleg magasabb élelmiszerárakat, erdőirtást, talajromlást és csökkent biodiverzitást eredményeznek majd. A fejlődő országok termelőinek és kukoricafogyasztóinak jobb vetőmagokra, jobb termény védelemre és magasabbszintű termelői technikákra van szükségük ahhoz, hogy felülkerekedjenek a kihívásokon.

A bioüzemanyag kérdés

A kukoricának csupán mintegy 10%-át használják fel bioüzemanyag gyártásra világszerte, de ez növekedni látszik. Miközben cél a kőolajtól való függetlenedés és a klímaváltozás mérséklése, vita folyik arról, hogy milyen hatással van az élelmiszerárakra az, ha mezőgazdasági területen üzemanyagot termelnek élelmiszer helyett.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyik tanulmánya szerint, bár a bioüzemanyagok gyártásának volt némi hatása az élelmiszerárakra, az olyan tényezők, mint a növekvő energiaárak, valuta ingadozások, és a protekcionista kereskedelmi politikák jelentősebb szerepet játszottak az élelmiszerárak növekedésében.

Sokoldalú termény

A kukoricapehely, a pattogatott kukorica és a tortilla csak a kezdet. A kukorica egy sokoldalú termény, amely a legváratlanabb helyeken bukkan fel. A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup édesít kenyereket, müzlit, müzliszeletet és sok mást is.

A kukoricát műanyaggyártásra is használják. Mivel az olajárak magasak, az egyre növekvő mennyiségű műanyag hulladék pedig aggodalomra ad okot, így a lebomló bevásárlótáskák és élelmiszertartók egyre nagyobb támogatást élveznek.

És ott van az alkohol… A kukoricát néhány sörféléhez, vodkafajtához és még whiskyhez is használják. Bármelyik USÁ-ban készült kukorica alapú whiskyt Bourbonnek lehet nevezni, ám a puristák szerint a legjobb a Kentucky állambeli Bourbon Countyból származik.