A kukoricabogár elleni védekezési lehetőségek
- mit tanulhatunk az amerikai farmerek tapasztalataiból?
Magyarországon a nyugati kukoricabogár kártétele senki számára nem újdonság már, jelenlétére monokulturás termesztés esetén számolni kell.
De érdemes kitekinteni, hogy a gazdaország, ahol nem kevés kukoricát termesztenek, hogyan oldotta meg a bogár okozta kártételt és mik a tapasztalatai az ellene való védekezési lehetőségekről.
A kukoricabogár a legnagyobb gazdasági kárt okozó kártevő az USA-ban, évente mintegy 1 milliárd dolláros kárt okoz. A bogár igen nagyfokú alkalmazkodó képessége miatt a védekezési módok is változtak az évek folyamán.
Két faj okozza a károk nagy részét, a nálunk is ismert nyugati (Diabrotica virgifera virgifera) és az északi kukoricabogár (Diabrotica barberi), a nyugati kukoricabogár szinte az állomok teljes területén elterjedt, az északi főleg a kukorica öv északi részén.
A bogár erőteljesebb kártétele az 1930-as években kezdődött. Ekkor, mint első és legfontosabb védekezés a vetésváltás volt. Az 1950-es évek elején a Shell cég piacra dobta az Aldrin nevű talajfertőtlenítő szert, melynek hatása bár kiváló volt, de a szer erősen perzisztens, valamint a környezet szennyező volta miatt korlátozták, majd bevonták a forgalomból. A következő védekezési mód az imágó elleni védekezés volt - így gyérítették a tojásrakó egyedek számát. Ez a 70-es évek közepétől vált általános technológiáva, és elsősorban szerves foszforsav észtereket használtak. Nem telt el 10 év és az imágó rezisztens lett a szerves foszforsav észterekre, és ez a rezisztencia azóta is megvan, átöröklődik.
A 90-es évek elejétől megfigyelték, hogy az északi kukorica bogár diapauzája hosszabb lett (AI, SD, MN) tojás alakban több évet is eltölt a talajban, így alkalmazkodott a vetésváltáshoz. Nyugati kollégája más taktikát választott: a jelentős kukorica – szója vetésváltáshoz nemesen egyszerű megoldással reagált: lerakja a tojásait szójában is (90-es évek vége.) Itt jegyzem meg, hogy Magyarországon is figyeltek már meg búza utáni kártételt, illetve tojásrakást búza tarlóba.
A képre kattintva megtekintheti azt nagyobb méretben is.
Nem véletlen, hogy ebből a nehéz helyzetből a 2000-es évek elején piacra dobott kukorica bogár ellen genetikailag módosított hibridek igen jó és egyszerű megoldást kínáltak a termelőknek. De nem kellett, hogy 10 év elteljen és termelői megfigyelés alapján, miszerint genetikailag módosított kukoricában is van jelentős kukoricabogár kártétel, 2011-ben megerősítést nyert, hogy bár jelenleg még igen lokálisan de van rezisztencia a MON 88017-es génmódosított változatra is. (ISU 1Gassman AJ, Petzold-Maxwell JL, Keweshan RS, Dunbar MW (2011) Field-Evolved Resistance to Bt Maize by Western Corn Rootworm. PLoS ONE 6).
Szintén termelői oldalról jött a megoldás is, mely eddig az egyik legjobb is egyben. A kukorica bogár ellen genetikailag módosított hibridek mindig rovarölőszeres hatóanyaggal is csávázva kerülnek forgalomba és az erősen fertőzött területeken használnak Force talajfertőtlenítő granulátumot is. Ez a háromszoros védekezés bár nem olcsó, de nagyon nagy biztonságot nyújt és gazdaságilag jelen körülmények között megtérül. A talajfertőtlenítő hatóanyagok közül a Force-ot használják, mivel közel 40 éve van a piacon és még sehonnan sem jegyeztek fel rezisztenciát rá, ami a bogár kiváló alkalmazkodó képességét látva igen nagy szó.
Összefoglalva tehát kukoricabogár egy félelmetes ellenfél, alkalmazkodó képessége csodálatra méltó, és az ellene való védekezésben minden eszközt ki kell használni.
Vereczkey Katalin – Von Kaster előadása nyomán (Syngenta USA)
