You are here

Időszerű a vírusvektorok elleni inszekticides védekezés őszi vetésű kalászosokban

Hír
2021.10.19.

Termesztett kalászos gabonaféléinket különböző vírusos betegségek fertőzhetik már az őszi időszakban, amelyek ellen csak preventív védekezéssel tudunk eredményesen és hatékonyan fellépni.

A preventív védekezés a vektorszervezetek elleni inszekticides védekezést foglalja magában. Amennyiben már megtörtént a fertőzés és láthatóvá válnak a tünetek az állományban (általában tavasszal) nincs mit tenni, mivel nincsenek a növényvédő szerek között vírusellenes termékek forgalomban. A vírusfertőzések tünetei könnyedén összekeverhetők kevésbé szakavatottak számára az élettani eredetű sárgulás tüneteivel. Az élettani eredetű sárgulást okozhatja pl.: tápanyaghiány, megjelenését tekintve pedig általánosan az egész táblára kiterjed (bár lehet kissé foltszerű annak intenzitása), a vírusfertőzések megjelenésére inkább az jellemző, hogy haragos zöld növényegyedek mellett foltokban találunk erőteljesen sárgákat is, valamint ezekre erőteljes növekedési depresszióval küzdenek, alacsonyak, törpék egészséges társaikhoz képest. Bennük a turgornyomás megemelkedett szintű, levélállásuk merev, végig simítva ezen növényeket azt érezzük, mintha sündisznókat simogatnánk.

Sokféle vírus fertőzheti kalászos állományainkat, azonban a két leggyakoribb és legjelentősebb az árpa sárga törpülés vírus (Barley Yellow Dwarf Virus, BYDV) és a búza törpülés vírus (Wheat Dwarf Virus).

Az árpa sárga törpülés vírust (1. kép) különböző levéltetű fajok terjesztik (pl.: Rhopalospihum padi – zselnicemeggy levéltetű, Rhopalospihum maydis – zöld kukorica levéltetű, Sitobion avenae – zab levéltetű, Schizapis graminum – gabona levéltetű) perzisztens módon, azaz a levéltetű tápcsatornájába bekerül a vírus a felvételi szívást követően, majd onnan 1-2 nap lappangási idő után ürül, akár élete végéig is fertőzőképes marad.

Árpa sárga törpülés vírus jellegzetes tünete (fotó: Boros Szilárd, 2020)
1.kép: Árpa sárga törpülés vírus jellegzetes tünete (fotó: Boros Szilárd, 2020)

Az okozott termésveszteség súlyos esetben elérheti akár a 100 %-ot is. Az említett levéltetvek a gabonák aratása után kukoricán vagy elhanyagolt tarlók árvakelésein maradnak fenn őszig, majd onnan települnek át az újonnan kelő őszi vetésekre (2. kép).

Levéltetű szárnyas alakja 1 leveles őszi árpa állományban (fotó: Boros Szilárd, 2021)
2. kép: Levéltetű szárnyas alakja 1 leveles őszi árpa állományban (fotó: Boros Szilárd, 2021)

A búza törpülés vírus (3. kép) terjesztésében a kabócák (Psammotettix alienus – csíkos gabonakabóca) főszereplők. Gyakran együtt jelenik meg az árpa sárga törpülés vírusával, azonban a jelentősebb gazdasági kárt ez okozza, súlyos esetben a kalászolás is elmarad a fertőzött növényeknél. Hasonlóan az árpa sárga törpülés vírusához, ez is perzisztens (cirkulatív) módon terjed.

Búza törpülés vírus jellegzetes csokrosodási tünete törpüléssel és sárgulással (fotó: Boros Szilárd, 2020)
3. kép: Búza törpülés vírus jellegzetes csokrosodási tünete törpüléssel és sárgulással (fotó: Boros Szilárd, 2020)

Az elmúlt években általánosan jellemző tendencia az őszi kalászosok esetében az optimális időszakhoz képest korábban történő vetés. Ehhez gyakran társul enyhe időjárás, így a hosszúra nyúló őszi időszak kedvező körülményeket teremt az említett vektorszervezeteknek a kalászos állományok folyamatos fertőzéséhez. Az első komolyabb fagyok egyre később érkeznek meg, hogy megállítsák a levéltetű kolóniák gyarapodását és terjedését. Az elmúlt napokban az ország több tájegységében fagyos reggelekre lehetett már ébredni, ez a frissen kelő állományok levéltetű kolóniáit minden bizonnyal gyérítette, azonban nem szabad megfeledkeznünk a már említett előző évi gabonatarlók árvakeléseiről, ezek sok helyen már dús állományt képeznek. Ez a dús állomány jó hőszigetelő képességgel rendelkezik a talajszint közelében, emiatt ezen területek a tartósan beálló alacsony hőmérsékletek megérkeztéig folyamatos levéltetű és kabóca utánpótlást biztosítanak az idei fővetéseknek (4. kép).

Kabóca frissen kelő őszi árpa állományban (fotó: Boros Szilárd, 2021)
4. kép: Kabóca frissen kelő őszi árpa állományban (fotó: Boros Szilárd, 2021)

A Syngenta Kft. inszekticid portfóliójából a Judo termékünket ajánljuk partnereinknek, amely két hatóanyagot tartalmaz. Kontakt, taglózó hatású lambda-cihalotrint és pirimikarbot, amely a karbamát típusú inszekticidek utolsó képviselője a piacon. Hatásmechanizmusát tekintve acetil-kolinészteráz gátló, a már nem engedélyezett foszforsav-észterekhez hasonlóan, emellett transzlamináris, felszívódó tulajdonsággal is rendelkezik. Hűvös időben történő kijuttatáskor is hatékony, jelentős hatástartamot biztosít a kezelést követően betelepülő vektorszervezetekkel szemben is. Dózisa 1,25 l/ha, a kezelést a vektor fajok tömeges betelepedésekor optimális elvégezni.

A leírtak ismeretében a kalászos gabonák vírusfertőzéseit nem érdemes félvállról venni, hiszen jelentős terméskiesést okozhatnak, azonban egy kis odafigyeléssel (választott fajta/hibrid rezisztenciája, rendszeres őszi állományszemle, megfelelő szerválasztás és időben történő kezelés) ez megelőzhető.

Boros Szilárd
fejlesztőmérnök, fungicidek
Syngenta Kft.