Időszerű a vírusvektorok elleni inszekticides védekezés őszi vetésű kalászosokban

Termesztett kalászos gabonaféléinket különböző vírusos betegségek fertőzhetik már az őszi időszakban, amelyek ellen csak preventív védekezéssel tudunk eredményesen és hatékonyan fellépni.

A preventív védekezés a vektorszervezetek elleni inszekticides védekezést foglalja magában. Amennyiben már megtörtént a fertőzés és láthatóvá válnak a tünetek az állományban (általában tavasszal) nincs mit tenni, mivel nincsenek a növényvédő szerek között vírusellenes termékek forgalomban. A vírusfertőzések tünetei könnyedén összekeverhetők kevésbé szakavatottak számára az élettani eredetű sárgulás tüneteivel. Az élettani eredetű sárgulást okozhatja pl.: tápanyaghiány, megjelenését tekintve pedig általánosan az egész táblára kiterjed (bár lehet kissé foltszerű annak intenzitása), a vírusfertőzések megjelenésére inkább az jellemző, hogy haragos zöld növényegyedek mellett foltokban találunk erőteljesen sárgákat is, valamint ezekre erőteljes növekedési depresszióval küzdenek, alacsonyak, törpék egészséges társaikhoz képest. Bennük a turgornyomás megemelkedett szintű, levélállásuk merev, végig simítva ezen növényeket azt érezzük, mintha sündisznókat simogatnánk.

Sokféle vírus fertőzheti kalászos állományainkat, azonban a két leggyakoribb és legjelentősebb az árpa sárga törpülés vírus (Barley Yellow Dwarf Virus, BYDV) és a búza törpülés vírus (Wheat Dwarf Virus).

Az árpa sárga törpülés vírust (1. kép) különböző levéltetű fajok terjesztik (pl.: Rhopalospihum padi – zselnicemeggy levéltetű, Rhopalospihum maydis – zöld kukorica levéltetű, Sitobion avenae – zab levéltetű, Schizapis graminum – gabona levéltetű) perzisztens módon, azaz a levéltetű tápcsatornájába bekerül a vírus a felvételi szívást követően, majd onnan 1-2 nap lappangási idő után ürül, akár élete végéig is fertőzőképes marad.

Az okozott termésveszteség súlyos esetben elérheti akár a 100 %-ot is. Az említett levéltetvek a gabonák aratása után kukoricán vagy elhanyagolt tarlók árvakelésein maradnak fenn őszig, majd onnan települnek át az újonnan kelő őszi vetésekre (2. kép).

A búza törpülés vírus (3. kép) terjesztésében a kabócák (Psammotettix alienus – csíkos gabonakabóca) főszereplők. Gyakran együtt jelenik meg az árpa sárga törpülés vírusával, azonban a jelentősebb gazdasági kárt ez okozza, súlyos esetben a kalászolás is elmarad a fertőzött növényeknél. Hasonlóan az árpa sárga törpülés vírusához, ez is perzisztens (cirkulatív) módon terjed.

Az elmúlt években általánosan jellemző tendencia az őszi kalászosok esetében az optimális időszakhoz képest korábban történő vetés. Ehhez gyakran társul enyhe időjárás, így a hosszúra nyúló őszi időszak kedvező körülményeket teremt az említett vektorszervezeteknek a kalászos állományok folyamatos fertőzéséhez. Az első komolyabb fagyok egyre később érkeznek meg, hogy megállítsák a levéltetű kolóniák gyarapodását és terjedését. Az elmúlt napokban az ország több tájegységében fagyos reggelekre lehetett már ébredni, ez a frissen kelő állományok levéltetű kolóniáit minden bizonnyal gyérítette, azonban nem szabad megfeledkeznünk a már említett előző évi gabonatarlók árvakeléseiről, ezek sok helyen már dús állományt képeznek. Ez a dús állomány jó hőszigetelő képességgel rendelkezik a talajszint közelében, emiatt ezen területek a tartósan beálló alacsony hőmérsékletek megérkeztéig folyamatos levéltetű és kabóca utánpótlást biztosítanak az idei fővetéseknek (4. kép).

A Syngenta Kft. inszekticid portfóliójából a Judo termékünket ajánljuk partnereinknek, amely két hatóanyagot tartalmaz. Kontakt, taglózó hatású lambda-cihalotrint és pirimikarbot, amely a karbamát típusú inszekticidek utolsó képviselője a piacon. Hatásmechanizmusát tekintve acetil-kolinészteráz gátló, a már nem engedélyezett foszforsav-észterekhez hasonlóan, emellett transzlamináris, felszívódó tulajdonsággal is rendelkezik. Hűvös időben történő kijuttatáskor is hatékony, jelentős hatástartamot biztosít a kezelést követően betelepülő vektorszervezetekkel szemben is. Dózisa 1,25 l/ha, a kezelést a vektor fajok tömeges betelepedésekor optimális elvégezni.

A leírtak ismeretében a kalászos gabonák vírusfertőzéseit nem érdemes félvállról venni, hiszen jelentős terméskiesést okozhatnak, azonban egy kis odafigyeléssel (választott fajta/hibrid rezisztenciája, rendszeres őszi állományszemle, megfelelő szerválasztás és időben történő kezelés) ez megelőzhető.

Boros Szilárd
fejlesztőmérnök, fungicidek
Syngenta Kft.