Idén tavasszal a megszokottnál nagyobb figyelemben kell részesíteni az őszi árpa állományokat
A téli hónapok a mezőgazdasági munkavégzés szempontjából nem tartoznak a kifejezetten zsúfolt időszakok közé, összehasonlítva egy tavaszi vetési-növényvédelmi vagy nyári betakarítási időszakkal. Ugyanakkor természetesen ezekben a hónapokban is vannak tennivalók, ilyenkor van lehetőség az elmúlt év értékelésére, a következő év tervezésére, gépeink tavaszi szezonra való felkészítésére, továbbképzéseken való részvételekre, stb.
Maradva a növényvédelemnél ezekben a téli hónapokban sem árt néha szemlézni az őszi vetésű kalászos állományainkat, egyfajta kikapcsolódásként, valamint azért is, hogy lássuk mi vár ránk a tavaszi szezon kezdetén növénykórtani szempontból. Ezen szemlék alkalmával a látottak alapján tudjuk, hogy mire számíthatunk majd, időben fel tudunk készülni és szerencsés esetben a kórokozók előtt lehetünk egy lépéssel, megelőzve azok majdani nagyobb kártételét.
Most gondolhatja a Kedves Olvasó azt, hogy télen minek nézegetni a növényeket, úgy is hideg van, kórokozók nincsenek, a növények meg nyugalmi időszakban vannak. Sajnos azt kell mondani, hogy ez már egy ideje nincs így. Nincsenek igazi, kemény hidegekkel tarkított és hótakaróval borított telek (bár e hét végére helyenként -20 Celsius fokot is mondanak az időjósok…), másrészt az enyhe időben a kórokozók, illetve betegségek is megtalálhatók a növényeinken, mondhatni egyre inkább alkalmazkodnak a “téli” időszakhoz és amint megérkezik a felmelegedés újult erővel tudnak támadásba lendülni, kolonizálni a frissen fejlődő leveleket. Ennek következménye, mint tudjuk a fotoszintetizáló felület csökkenése, a növények legyengült állapota, végső soron borítékolható a termésveszteség is.
Tekintsük át röviden, hogy jelenleg melyek azok a betegségek, amik a tavaly ősszel elvetett őszi árpa állományokban megtalálhatók (a fotó 2021.01.04.-én készült egy Pest megyei határszemle alkalmával, 1. ábra).
Biotróf kórokozók
Árpa törpe rozsda (Puccinia hordei): Alapvetően e betegség kórokozója melegkedvelő faj, normál esetekben az őszi árpákat a tenyészidőszak vége felé szokta jelentősebb mértékben megfertőzni, azonban az elmúlt években rendre sikeresen áttelel köszönhetően a már említett enyhe téli időjárásnak. Ennek az a következménye, hogy az állományokban a megszokottnál jóval korábban tudja elkezdeni a kártételét (több uredo-nemzedék kinevelése), így az okozott kár is jóval tetemesebb lehet, az ezermagtömeg jelentős csökkenése mellett súlyos esetekben 30-40%-os termésveszteséget is okozhat
Őszi árpa lisztharmata (Blumeria graminis f.sp. hordei): Gyakran lehet találkozni vele, főleg a dúsabb, fejlettebb állományokban. Kedveli a párás időjárást (de nem a tartós vízborítottságot), így az elmúlt év őszén hullott jelentősebb mennyiségű csapadék, valamint a nedvesebb, párásabb, enyhébb időszakok kedveztek már az őszi megjelenéséhez. Bár jelenleg észlelési szinten található meg, de tavasszal a melegebb időjárás érkezésével gyorsan képes felfelé terjedni az egyes levélemeleteken, súlyos fertőzés fellépése esetében a termésveszteség akár 25-30 %-os is lehet.
Nekrotróf kórokozók
Barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana): Talán az előzőleg említett lisztharmatnál is gyakrabban lehet találkozni ezzel a betegséggel, de az árpáinkra nézve nem a legveszélyesebbként számontartott. Inkább a hűvösebb időszakokat kedveli, szemben pl.: a hálózatos levélfoltossággal (Pyrenophora teres). Az elmúlt év csapadékos és hűvös időszakai a megszokottnál jelentősebb fellépését eredményezték az őszi árpa állományokban, így célszerű lesz, ha a tavaszi első fungicides kezelésre bevetni kívánt termék spektrumában ez a betegség, illetve annak kórokozója is megtalálható.
1. ábra: Lisztharmat, barna levélfoltosság és törpe rozsda tünetek őszi árpa leveleken (fotó: Boros Szilárd, 2021.01.04.)
A leírtakból látható, hogy a kórokozók nem telelnek, nem ismerik a naptárat, ha számukra kedvezőek a környezeti körülmények és van megfertőzhető gazdanövény akkor “élni fognak” a lehetőséggel. Az említett betegségekkel szemben a Syngenta Kft. kalászos fungicid portfóliójából az Elatus Era készítményünk 0.75-1.0 l/ha dózisban megfelelő hatékonyságot és hatástartamot nyújt. A felső dózis használatával a hatástartam és termésnövelő hatás tovább fokozható.
Érdemes odafigyelni már most az őszi árpa állományainkra, hogy az első védekezést tudatosan tervezve, megfelelően időzítve és optimálisan megválasztott fungiciddel végezzük el, így lehet esélyünk a későbbi nagyobb termésveszteségeket elkerülni. Legyünk résen!
Boros Szilárd
fejlesztőmérnök, fungicidek
Syngenta Kft.