Heti Syngenta növényvédelmi hírek - 2022.03.11.

Az országot mostanra megosztottság nélkül a csapadékhiány és aszály súlytja. Nincs különbség e tekintetben az egyes országrészek között. Azonban az őszi csapadékeloszlás országon belüli kitettsége meglátszik az őszi vetésű kultúrákon.

A szántott területeken az időben lezárt szántások párologtatását és vízvesztését lehetett csökkenteni, szerencsére a téli időjárás segített a hantok művelőeszköz általi elművelésében. A forgatás nélküli művelés esetén a talajba kevert szármaradványok is nehezen bomlanak csapadékszegény környezetben. Sok helyen látható a szélerózió következménye is, amely akár a növénymaradványok java részét, de sok területen a talaj elhordását is jelentette.

Az ország több pontján jellemző volt a vadludak kártétele is. A késő vetéseknél akár az egész, kelőfélben lévő növények talajból való kihúzásával vagy a fejlettebb növények lerágásával találkozhattunk.

Kalászos gabonák gyomhelyzete

• Őszi kalászosok esetén is ez a fajta kitettség megfigyelhető, melyet a csapadék őszi eloszlása okozott. Az ősszel esőben részesült területeken a kalászosok és velük együtt a gyomok is szépen fejlődtek. A repcével megegyező gyomflóra alakult ki. Az egyszikű gyomnövények megjelenése vontatott volt a kalászos gabonákban, a széltippan is november elején, közepén kelt, azonban mostanra „letalpalt” és gyökérváltáson túli egyedekkel találkozhatunk a kalászos táblákat járva. A vetésidő fontossága a kalászosok mostani állapotán meglátszik, bár egyes tájegységeken a korai vetések is a késő ősszel és télen érkező csapadék hatására keltek ki. A későn vetett vagy kelt búza és árpa táblák a naptárhoz nézve fejletlenek, a bokrosodásuk gyenge, viszont ezen táblákban a gyomok sem tudtak kicsírázni, így tavaszi gyomkelésre kell számítani. Az őszi kalászos gyomirtószeres kezelések - készítménytől függően ugyan-, de jól működtek, ezen táblák gyommentesen várják az előttük álló időszakot. A csapadékhiány és a hideg talaj miatt a fejtrágyázatlan táblákon az őszi árpa esetén a nitrogén és foszforhiány tünetei figyelhetőek meg, melyek a levelek sárgulásában és barnulásában, részleges elhalásában nyilvánul meg. A február elején kiszórt fejtrágyák hatása azokon a területeken tudott érvényesülni, ahol minimális eső hullott a műtrágyázást követően. A február közepe után kiszórt műtrágyák hatása nem mutatkozott meg, sok helyen a műtrágya szemcséket még hetekkel a kijuttatást követően is meg lehet találni a területek. A fejtrágyázást követő gyűrűs hengerezés vagy gyomfésűzés valamelyest tudott segíteni a műtrágya talajba keverésében, de eső hiányában ezek hatása is még várat magára.
• Az őszi búza állományok többségében 2 leveles és bokrosodás állapotában (BBCH 12-25) vannak, gyakran heterogén állományokat figyelhetünk meg. A gyomok hasonló fejlettségben (pl. rozsnok fajok kifejezetten heterogén fejlettségben 3 levéltől erősen bokrosodott állapotig). A heterogén fejlettségű gyomállományból adódik, hogy az erősen fejlett, bokrosodott rozsnok példányok egy felmelegedés után hamar kinőnek az optimális tavaszi gyomirtási fenológiából. Amennyiben csapadék érkezik, akár csak kisebb mennyiség is, újabb tavaszi gyomkelési hullám várható.
• Nehezen enged a megkésett tél szorítása, lassan éledezik a határ. A kalászos állományokban azonban ott lapulnak a gyomnövények, ugrásra készen, ott ahol nem került ősszel gyomirtásra sor. A rozsnok fajok egy része már ősszel csírázásnak indult, illetve az enyhébb téli időszakokban folyamatosan csíráztak. A rozsnok nem egy fajt jelent, hanem 7-8 jelentősebb faj alkotja a rozsnok félék csoportját, amelyek kalászosban károsíthatnak. Az egyes rozsnok fajok csírázásbiológiai igényei eltérhetnek, vannak fajok, amelyek már ősszel csírázásnak indulnak és folytatják azt télen át, sőt tavasszal is, míg más fajok zömében tavasszal csíráznak. Nehezíti a gyomirtás helyes időpontjának megválasztását az a tény, hogy különböző fejlettségű egyedek vannak a területen és még további csírázás is várható. Ezen kívül az egyes rozsnok fajok herbicidérzékenysége is eltérő, vannak makacsabb és könnyebben kontrollálható fajok is közöttük. Gyakori jelenség, hogy egy táblán belül nem egy rozsnok faj jelenik meg, hanem több faj okoz együttesen fertőzést. Olyan készítményre van szükség, amely markáns hatással rendelkezik, nem válogat fenológiában és fajban, minden egyszikű ellen megbízható tudással rendelkezik. Az egyszikűvel fertőzött területeken javasolt mihamarabb, az éjszakai fagyok elmúltával gyomirtást végezni, célzottan a jelenlévő gyomfajok ellen. Az Avoxa+Peak készítmény markáns egyszikű irtó képességénél fogva kiváló megoldást nyújt bármilyen egyszikűvel szemben, ugyanakkor a csomagban lévő Peak kiegészítéssel megnyugtató megoldást kínál a legfontosabb kétszikű kalászos gyomokkal szemben is.
• A hatáscsökkenés-, illetve a fitotoxicitás veszélye miatt fagyos éjszaka után, illetve fagyos éjszaka előtt ne permetezzünk, várjuk meg, amíg 10 fok körülire emelkedik a nappali hőmérséklet.
• Hidegre érzékenyebb durumbúza fajtáknál a fagyás jelensége is megfigyelhető volt, a hótakaró nélküli tartós fagyos időszakok nem kedveztek ezen fajtáknak.

Kórokozók az őszi árpában

• Az őszi árpa állományok bokrosodás stádiumában (BBCH 21-26) vannak. Lisztharmat esetében a dúsabb állományokban, friss, sporuláló telepeket is lehet találni. A kórokozók 0-10 %-os fertőzöttségben vannak jelen az állományokban. A jelenlegi időjárási körülmények miatt a kórokozók robbanásszerű terjedése gátolt. Célszerű azonban tisztába lenni a termelőknek azzal, hogy mely kórokozók és milyen mértékben vannak jelen az állományaikban a későbbi sikeres és jól időzített védekezés megtervezéséhez. Egyik kórokozó részéről sem várható olyan mértékű terjedés, ami fungicides védekezést indokolna a mostani időszakban.

Kórokozók őszi búzában

• Az őszi búza állományok többségében 2 leveles és bokrosodás állapotában (BBCH 12-25) vannak. Kevés lisztharmattal (0-5 %) lehet találkozni. Többségében idős, korábbi fertőzésekből megmaradt micélium telepek találhatók meg. Friss, sporuláló telepek észlelési szinten vannak jelen a fejlettebb, dúsabb állományokban. A kórokozó számára jelenleg nem kedvezőek a feltételek a terjedéshez, azonban a rendszeres állományszemle segít a későbbi védekezés optimális időzítésében. A jelenlegi hűvös, csapadékmentes időjárás miatt nem várható terjedés.

Gyomok a repcében

• Az őszi káposztarepce, ahol a vetést követően lokális jelleggel csapadékot kapott és egyöntetűen kikelt, majd megerősödött a télre, azok a táblák szép állapotban vészelték át a telet és várják az időjárás csapadékosabbra és melegebbre fordulását. Volt, ahol a repce késő őszi vagy a tél folyamán érkező csapadék hatására kelt, ezeken a területeken nem tudott megfelelően megerősödni és a március eleji fagyos éjszak rányomták ezen táblákra a bélyegüket. A repce gyomviszonyairól elmondható, hogy az ősz folyamán javarészt a száraz nyár miatt ki nem csírázott, majd a repcével együtt kelő gabona árvakelés jelentette a legnagyobb gondot, az ősszel végzett speciális egyszikűírtóval végzett kezelések hatásosak voltak. A szárazság következtében vagy nem, vagy pedig gyenge gyomnyomás alakult ki a repceterületeken. Ezen kívül az aszályt jobban tűrő gyomok fejlődtek inkább (sebforrasztó zsombor, veronika félék, pipacs, szarkaláb fajok, pásztortáska). Ám sok helyen a repcével együtt a gyomok is megérzik a víz hiányát és a növekedésük ütemében is meglátszik ez. A szőnyeggyomok, mint például a veronika félék virágzás közeli vagy virágzó állapotba kerültek.

Állati kártevők repcében

• A repce állományok 7-9 leveles állapotban vannak, a délebbi területeken már megindult a vegetatív fejlődés. Mindkét fontos szárormányos jelen van az állományokban eltérő egyedszámban, általában 2-3 db/növény. A sárgatálas vagy sárga ragacslapos csapdázás segíti a betelepedés megfigyelését, a védekezés időzítését. A héten hideg idő várható, napközben 6-8 °C napközben, éjjel jelentős fagyok. Ilyenkor az ormányosok a levélnyelek tövébe vagy a szártőbe húzódnak.  Ebben az időszakban gond a rejtetten élő rovarok elérése. Mindenképpen nappal, meleg időjárásban kezeljenek, amikor előjönnek. Ajánlott készítmény Karate Zeon 5 CS 0,15 l/ha dózisban, amely hidegebb időjárásban is hatékony az imágók ellen, de a védekezéssel még várni kell. A védekezést később meg lehet ismételni esetleges újabb betelepedéskor. Mindenképpen nappal, a meleg időjárásban kezeljenek amikor előjönnek és a nappali hőmérséklet 10 °C felett lesz.

Boros Szilárd kórtan
Horváth András rovartan
Dr. Nagy Viktor repce gyomok
Tóth Csantavéri Szilvia kalászos gyomok

Fejlesztő mérnökök
Syngenta Kft