You are here

Share page with AddThis

Gombaölő szeres kezelések növényekre gyakorolt hatásának vizsgálata aszályos körülmények között földközeli távérzékelés segítségével

Hír
2020.07.16.

Napjainkban egyre több gazdálkodó lép vagy már lépett a precíziós és/vagy helyspecifikus gazdálkodás útjára, amelynek alapvető lényege, hogy egy adott táblát ne homogén egységként kezeljünk (a régebbi termesztési gyakorlatokkal ellentétben), hanem különböző heterogén egységek összességeként. Lényege a folyamatos adatgyűjtés művelt területeinkről (különböző eszközök és szenzorok segítségével) és az adatok pontos, szakszerű feldolgozása, ezekből a következő évre vagy évekre vonhatunk le hasznos tanulságokat, hogy gazdálkodásunkat még eredményesebbé és környezetkímélőbbé tehessük. A precíziós gazdálkodás és annak technikai háttere (erőgépek, munkagépek, szenzorok, robotok, stb.) rohamosan fejlődik, látható, hogy a jövőre tekintettel ez lesz a követendő irány, ezt meg fogja “követelni” a támogatáspolitika és az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások is.

Mi a Syngenta-nál igyekszünk lépést tartani ezzel az egyre gyorsuló technikai és technológiai fejlődéssel, cégünk kiemelten foglalkozik évről-évre kísérletek keretében a precíziós, sőt inkább a helyspecifikus gazdálkodás módszereinek vizsgálatával és a kapott, mindennapi gyakorlatban hasznosítható eredményekről gazdálkodó partnereinket folyamatosan tájékoztatjuk annak érdekében, hogy lehetőség szerint minden gazdálkodási körülményükből és adottságukból a lehető legtöbbet tudják kihozni.

Jelen cikk keretében a légi, pontosabban földközeli távérzékelés segítségével gyűjtött adatok felhasználásának egyik módját szeretnénk ismertetni, amelyet arra használtunk fel, hogy különbségeket tudjunk kimutatni az egyes gombaölő szerek növényekre gyakorolt hatására vonatkozóan. Az idei tavaszt sajnos hasonlóan az elmúlt évihez az aszály uralta, ennek következtében őszi búza esetében (de őszi árpáknál sem) nem volt erős vagy magas fertőzési nyomás levélbetegségek tekintetében, később virágzást követően a kalászfuzáriózis már megjelent, azt, hogy idén mekkora károkat okozott a betakarítás után fogjuk pontosabban tudni, ami jelenleg javában zajlik országszerte. Mivel a már említett aszályos időjárás és alacsony fertőzési nyomás kísérleteink nagy részében nem tette lehetővé a betegségek ismert és szokványos tüneteinek megjelenését, ezért az egyes készítmények kórokozók elleni hatékonyságán túl a másodlagos, növények élettani folyamataira gyakorolt hatásukat vizsgáltuk. Egyes gombaölő szer hatóanyagok, pl. strobilurin csoport és karboxamid csoport képviselői rendelkeznek zöldítő, juvenilizáló és termésnövelő hatással. Ezek a hatások megnyilvánulnak a kezelt növények lombozatának színén (haragos zöld, 1. ábra), a lombozat tovább marad zöld, meghosszabbodik a tenyészidőszak (fotoszintetizáló felület nagysága és meglétének ideje a várható terméshozamra hatással van), hatással vannak a növények növekedésére (2. ábra), fokozódik a nitrogén felvétel, valamint a növények a rendelkezésre álló vizet is gazdaságosabban használják fel.

1.ábra: balra kezeletlen kontroll, jobbra Amistar Prime 1.0 és 0.75 l/ha dózisával kezelt állomány növényei (fotó: Boros Szilárd)
1. ábra: balra kezeletlen kontroll, jobbra Amistar Prime 1.0 és 0.75 l/ha dózisával kezelt állomány növényei (fotó: Boros Szilárd)

​2. ábra: balra kezeletlen kontroll, jobbra Amistar Prime 0.8 és 0.6 l/ha dózisával kezelt állomány növényei. A kezeletlen kontroll átlagos magassága 41 cm, a kezelteké 63 cm, valamint több a zöld meglévő levélszint. (fotó: Boros Szilárd)
2. ábra: balra kezeletlen kontroll, jobbra Amistar Prime 0.8 és 0.6 l/ha dózisával kezelt állomány növényei. A kezeletlen kontroll átlagos magassága 41 cm, a kezelteké 63 cm, valamint több a zöld meglévő levélszint. (fotó: Boros Szilárd)

Quadcopter (4 karon 4 motor) drónhoz csatlakoztatott multispektrális kamera (fényspektrum 5 sávjában készít fényképet) segítségével június 20-án felvételeztük a kísérleti területet, ezt követően a kamera által készített fényképekből fotogrammetriai szoftver segítségével pontfelhőt, ortofotót, majd DEM (digital elevation model= digitális magassági modellt) készítettünk (3. ábra).

3.ábra: Felső kép a kísérleti terület ortofotója, alatta a digitális magassági modell (forrás: Boros Szilárd)
3.ábra: Felső kép a kísérleti terület ortofotója, alatta a digitális magassági modell (forrás: Boros Szilárd)

A kísérleti területen lévő őszi búza állomány egy része 3 nóduszos állapotban lett kezelve saját (Amistar Prime – Amistar 250 SC+Tern 750 EC) és versenytárs fungicidekkel, másik része pedig zászlóslevél kiterülését követően szintén a korábbihoz hasonló módon, itt saját termékünk az Elatus Era (75g/l Solatenol + 150 g/l protiokonazol) volt. A digitális magassági modell segítségével van lehetőségünk térfogatmérésre, azaz a parcellánkénti biomassza mennyiségét is meg tudjuk mérni. Ehhez adott a parcella alapterülete m2-ben, melyet a DEM modellen az egyes kezelések esetében kijelölünk, majd a szoftver megszorozza a parcellán lévő növények magasságával és megkapjuk m3-ben a biomassza térfogatát. Az egyes időpontokban elvégzett kezelések (T1 és T2) esetében kapott eredményeket a 4. és 5. ábra mutatja.

​4.ábra: biomassza mennyiségek a T1 (3 nóduszos) kezelések esetében (forrás: Boros Szilárd)
4.ábra: biomassza mennyiségek a T1 (3 nóduszos) kezelések esetében (forrás: Boros Szilárd)

5. ábra: biomassza mennyiségek a T2 (zászlóslevél kiterülése) kezelések esetében (forrás: Boros Szilárd)
5.ábra: biomassza mennyiségek a T2 (zászlóslevél kiterülése) kezelések esetében (forrás: Boros Szilárd)

A T1 kezelések esetében látható, hogy az Amistar Prime mind közép- és mind felső dózisával kezelt parcellák növényei adták a legmagasabb biomassza térfogatot, a T2 kezelések esetében, pedig az Elatus Era 1.0 l/ha dózisával kezeltek. A nagyobb biomassza nagyobb és erősebb növényállományt is jelent, ami nagyobb felületen képes fotoszintetizálni és szervesanyagokat beépíteni, ez a várható terméshozamra is pozitív hatással van.

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy ma már egy gombaölő szertől ne csak azt várjuk el, hogy hatékony legyen az egyes levél- és kalászbetegségek ellen, hanem más, növényekre jótékony hatásokkal is rendelkezzen (pl.: zöldítő hatás, növényi növekedés), ami a mi vizsgálatunkban aszályos körülmények között be is igazolódott a Syngenta Kft. Amistar Prime és Elatus Era gombaölő szerei esetében. Reméljük, hogy az Elatus Era esetében ezt már Önök is megtapasztalták, a jövőre bevezetésre kerülő Amistar Prime-ot pedig a leírtak alapján ki fogják próbálni.

 

Boros Szilárd
fejlesztőmérnök, fungicidek/PGRs
Syngenta Kft.