You are here

Share page with AddThis

A csonthéjasok termesztésének kihívásai fokozódnak évről évre

Hír
2020.05.06.

2020 áprilisára túl vagyunk már három olyan fagyhullámon, ami befolyásolja a várható termést. Sajnos országosan általános a kár. Összefoglalónkban elsősorban inkább visszatekintünk a 2019. évre, minthogy jóslásokba bocsátkozzunk.

A csonthéjas gyümölcsöt termesztőknek a 2019 szinte szokásos, kihívásokkal teli, nagyon sok munkát, extra odafigyelést igényelő évjárat volt.  Sajnos a többszörösen ráfordított munka betakarításkor a piaci árakban illetve felvásárlók által fizetett összegekben nem jelent meg. Úgy látszik folytatódik az a tendencia hogy a csonthéjas termesztés jövedelmezősége csökken, csak profi módon, szakszerűen, magas termelési szinten lehet gazdaságosan gyümölcsöt termeszteni. Azok a kertészek tudnak fennmaradni hosszútávon és jövedelmezően gazdálkodni, akik folyamatosan követik a szakmai újdonságokat, és szakmai ismeretek mellett, az értékesítésben és magas szintű piaci ismeretekkel is rendelkeznek.

A 2018-19-es tél hőmérsékletben semmi átlagostól eltérőt nem hozott, komoly fagy, ami gondot okozna a kertekben nem mértek sehol, de sajnos csapadékban nagyon szegény volt, és ez a száraz időszak tavasszal tovább folytatódott. Az első komolyabb csapadék április végén érkezett. A vegetáció további részében már az időjárás nem okozott kirívó eltérést.

A csonthéjasok virágzása 2019-ben a száraz viszonylag meleg időjárásnak köszönhetően, gyorsan látványosan megtörtént (bár lokálisan az Alföldön, 1-2 helyen április elején volt -4-6 °C), így virágfertőző moníliának nem sok esélye maradt nagy károkat okozni. Bár a gombabetegségeknek nem kedvezett a tavasz , viszont ez az idő a rovarkártevők számára ideális volt. Ez minden idők legerősebb levéltetű fertőzését hozta magával, szinte minden csonthéjas kultúrában nagy problémát okozott. Kajsziban és őszibarackban 4-5 kezelést kellet végre hajtani, hogy vissza szoruljon a levéltetű, talán szilvában nem volt olyan erőteljes a fertőzés. A száraz tavaszi időjárás tovább fokozta, a csonthéjasok edénynyalábrendszerében fellépő betegségek okozta ún. gutaütés tipusú fapusztulásokat, amit egyre nagyobb százalékos arányban a fitoplazmák rovására lehet írni. Előző években szinte csak kajsziban fordult elő, 2019-ben cseresznyében, meggyben és szilvában több helyen előfordult a fitoplazma okozta fapusztulás. Kajsziban a pusztulás mértéke sok helyen meghaladta akár a 20%-ot is, meggyben akár 10 %, szilvában 2-3% körül regisztráltak.  Sok probléma ellenére a kajsziültetvényekben a termés mennyisége jóval meghaladta az normát, a termés ára átlagosan alakult , már ahol nem fagyott le. A cseresznye és meggy sikeres növényvédelmének alapja a cseresznyelegyek elleni hatékony védekezés, a csökkenő rovarölőszer kínálat mellett egyre nagyobb kihívás „kukac” mentesíteni a érett gyümölcsöket. Vegyszeres megoldások megtizedelése miatt, egyre nagyobb szerep jut a tökéletes permetezés technikának, és a kezelések időzítésének.

Vissza térve a cseresznyére és meggyre, a 2019-es termés mennyiségek országosan átlag körül alakultak, a felvásárlási árak alulról közelítették az átlagot, a korai meggyek értékesítése még probléma mentes volt, de a cseresznye és késői meggyek sok helyen már alacsony áron kerültek piacra. A szilva termés mennyisége is átlagos volt, sajnos a német piacon történt anomáliák miatt az ára összeomlott, sok helyen még a betakarítás költségét sem fedezte, ezért sok szilvás kertben fán maradt a termés.

A dió termelőknek egyre nagyobb figyemet kell fordítaniuk a nyugati dióburok fúrólégy elleni védekezésre, az amerikából behurcolt kártevő 5-6 éve került be hazánkba. 2019-re olyan léptéket ért el kártétele, hogy a nem permetezett állományokban csak fertőzött, elfeketedett diót tudtak felszedni. Alkalmazástechnikai kérdést vet fel e kártevő elleni védekezés, hogy valószínűleg a drónos védekezések létjogosultsága ebben a kultúrában fontos lehet, hiszen a magas lombkorona szint miatt földi géppel nehéz elérni a magasabb lombszintet.

2019-ben a gyümölcs termesztők egyre több új növényvédelmi problémával szembesültek (fitoplazma, dióburok fúró légy), amit csökkenő szerkinálat mellet kellett megoldani. A kihívás fokozódik!