Csonthéjasok helyzete 2021-ben
Ha szakmai szemmel tekintünk a csonthéjas kultúrákra, akkor nem lenne reális azt mondani, hogy „rózsás” a helyzetük Magyarországon. Minden termelő, aki ezzel foglalkozik, már a harmadik-negyedik éve - főleg a kajszibarack termesztők - nem igazán tudtak termést szüretelni az ültetvényeikről. Hogy mi vár ránk 2022-ben, azt nem lehet megjósolni, de a Syngenta szakmai támogatására mindenki számíthat!
A csonthéjasok helyzetét 2021-ben „időjárásjelentéssel” kell kezdeni. Az utóbbi 4-5 évben olyan szélsőségessé vált az időjárás, ami komolyan veszélyezteti az ágazat hosszútávú fennmaradását. Eltérően a szántóföldi ágazattól nem a szélsőséges csapadék okozza a legnagyobb problémát, mert a gyümölcsfák gyökérzete jóval mélyebbről is képes vizet felszívni, és a korszerű árutermelő üzemek öntözéssel vannak ellátva, hanem a szélsőséges, évszakra nem jellemző hőmérsékleti kilengések, mind pozitív, mind negatív irányba. Sok termelő azt gondolja, hogy a március végétől április közepéig tartó, több hullámban érkező fagy miatt nem lett termése. De ez csak részben igaz! Január második felében kimagaslóan meleg időjárás volt 12-15 °C, ami a csonthéjasok életfolyamatait megindította. Viszont február közepén ugyanennyi volt mínuszban. Ez a 30 °C -os különbség gyakorlatilag részleges vagy teljes rügyfagykár okozott. Ha nem lett volna elég, április elején egy hétre visszatért a tél, 0-10 °C. Ezt követően a tavaszi fakadás nagyon gyenge volt az összes csonthéjasnál. A később megjelenő virágok is meddőn nyíltak és sok esetben már csak „fenntartó” növényvédelemre volt szükség. A tavaszi száraz időjárás nem kedvezett a gombabetegségeknek, ezért a moníliás fertőzések nem alakultak ki.
Hűvös időjárás ellenére a cseresznye és meggy ültetvényekben jelentős cseresznyelégy rajzás volt tapasztalható, többszöri védekezések ellenére sok cseresznye volt „kukacos”. A különböző gyümölcs molyok (barackmoly, szilva) közepes kárt okoztak, egy jól célzott kezeléssel mentesíthető volt az állomány. Már visszatérő probléma az érésben lévő gyümölcsökben - de jellemzően az őszibarackban - a császárpoloska, idén szinte a szedés „pillanatáig” védekezni kellett ellene.
A nehézségek dacára a Syngenta igyekszik új készítmények engedélyeztetésével, minél szélesebb lehetőségeket biztosítani a termelők számára. 2021-ben az Affirm Opti a már meglévő szilva mellé megkapta az engedélyt őszi- és kajszibarackban is, így egy kiváló molykártevők elleni készítménnyel bővült a felhasználható készítmények tárháza. Jó hatékonyság, gyors hatáskifejtés és rugalmas felhasználhatóság jellemzi a készítményt, ami egyedi formulációjának köszönhetően rendkívül időjárásálló.
Ezen felül a szívókártevők, pontosabban a levéltetvek ellen, 2022-től elérhető lesz az Afinto, amely specifikus levéltetvek elleni hatóanyagának a flonikamidnak köszönhetően biztosít védelmet. Őszibarackban, meggyben, cseresznyében és szilvában, de ezeken felül számos más kultúrában is rendelkezik engedéllyel.
A klimatikus tényezők mellett egyéb gazdasági tényezők is tovább csökkentik az ágazat jövedelmezőségét, amiket nem szeretnénk a cikkben most összefoglalni, és ezek a hosszú- és rövidtávú nehézségek szűkítik a termelők lehetőségeit. Hogy a magyar barack, meggy, cseresznye és szilva meddig lesz még megtalálható a piacokon, és az áruházak polcain az csak a magyar termelők szívósságán, és kitartásán múlik. Mi mindent szakmai támogatást igyekszünk megadni ehhez!
