A bor minden cseppjében érződik a Mátra gyümölcsössége
Különleges eljárással készült a Synvino-díjas Zenit
Bő két évtizede hagyományos családi gazdaságként működik Maróti Attila gyöngyös-visontai borász birtoka: hatvan hektáron termelnek szőlőt, amelynek zömét gyümölcsként értékesítik, csak nagyon kis részét, másfél-két százalékét dolgozzák fel borként. Ez a limitált mennyiségű, évi 12-13 ezer palacknyi tétel főként éttermekben, szállodákban, s a gyöngyösi pincében, közvetlen értékesítéssel talál vevőre. A legjobb termőterületeikről, a sárhegyi dűlőből származik az a 2022-es, különleges eljárással készült Zenit is, amely a Synvino egyik nagydíját hozta el 2023-ban.
Tudatos tervezés előzte meg e bor megszületését, 2018-ban készítettem az első évjáratot. Adott volt a Sárhegy, mint termőhely, amelynek igencsak kötött, pozdorványos erdőtalaja van. Ha az ember belemarkol a földbe, látja, hogy még nagy számban találhatók benne pici, két-három milliméteres kőlapocskák, vagyis még a talajképződés elején van. Emiatt viszont nagyon ásványos a terroir. Jómagam pedig előre kijelöltem azt a három szempontot, aminek meg kellett felelnie ennek az új fajtánknak: határozott édes legyen, a bor minden cseppjében érződjön a Mátra gyümölcsössége, s minden évben tudjunk készíteni belőle, hanem is mindig ugyanolyat, de legalább hasonlót – mondta az ötvenes évei közepén járó agrárszakember.
A bor természetes édessége egy hazánkban ritkán alkalmazott francia szőlőtermesztési technológiának, a DMR-nek (másodlagos érlelés) köszönhető, amelynek lényege, hogy a szüret előtt két-három héttel a szálvesszőt eltávolítják, így a szőlőbogyóban a cukor, a savak, az íz és aromaanyagok koncentrálódnak. Maróti Attila ezt kissé a szerint alkalmazza: a szálvesszőt nem vágja le teljesen, csak félig, így a fürtök egy része a további nedvkeringés híján „összeszottyad”, töpped, kiteljesednek a benne található ízek, illatok, savak, míg a másik fele az élő szálvesszőn természetes módon érik tovább. Gyakorlatilag október közepi-végi szedéssel el lehet érni literenként 120-150 gramm maradékcukros tételt, miközben megfelelő savtartalom és jó harmónia alkotja a bor gerincét.
Ha már beszéltünk a szőlőtermesztési technológiáról, beszéljünk a borászatiról is: ezt a Zenitet tartályosan érlelem, nem rakom tölgyfahordóba, noha a mi boraink jellemzően testes, tölgyfahordós érlelésű Chardonnay-k és Olaszrizlingek. Ha szerencsésen állnak össze a csillagok, akkor már a szüretet követő év januárjának végén a fogyasztók asztalára kerülhet – tette hozzá.
A nyertes bor abban a 2022-es évben született, amelyben a csapadék és a nagy meleg egyaránt tartogatott kihívásokat a mátrai borászat számára is.
A tenyészidőszak elején jött a peronoszpóra, a lisztharmat, amit aztán a borzasztó hőség állított meg. Határozottan nagy könnyebbség, hogy 2023 óta rendelkezésünkre áll az Orondis Ultra, amit kifejezetten a szőlő gombás megbetegedései ellen vethetünk be: használtuk ’23-ban, ’24-ben, és biztosan számolunk vele a ’25-ös esztendőben is, míg a fekete rothadás vagy ugyanígy a gombás betegségek ellen a Dynalihoz nyúlunk. Csak szép és egészséges szőlőből tudunk jó bort készíteni, ezért is fontos, hogy védekezzünk a kártevők ellen – mondta.
Maróti Attila egyedül viszi a munka dandárját az ültetvényen és a feldolgozóban, de azért a felesége a saját munkája mellett besegít, huszonnégy éves fia szintén: utóbbi végzett közgazdász, most épp üzletinformatikai területen fog államvizsgázni, így ez a szaktudás is hasznos lehet majd a borászat hatékony működtetésében.
