Biodiverzitásból sosem elég

Hír

A termesztett növények és azok „vadon élő rokonainak” genetikai változatossága jelentheti a megoldást az élelmezésbiztonsághoz.

A világ élelmezésbiztonsági programjában a biodiverzitás továbbra is előkelő helyet foglal el, és egyre inkább világossá válik, hogy az élelmiszernövények genetikai sokféleségét meg kell őrizni.

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) szerint minden hozamnövekedés 50 százaléka mögött új vetőmag változatok alkalmazása áll. Vivienne Anthony, a Syngenta Alapítvány a Fenntartható Mezőgazdaságért tanácsadója elmagyarázza, hogy a mezőgazdasági termény biodiverzitás miért olyan fontos az élelmezésbiztonság szempontjából.

Mi az a mezőgazdasági termény biodiverzitás?
A Syngenta Alapítvány ezt a fogalmat az összes termesztett növényfajra és azok vadon növekvő változataira használja, valamint a beporzókra és a talaj mikroorganizmusaira is, amelyek támogatják a termény ökoszisztémáját.

Miért olyan fontos a biodiverzitás?
Az emberiségnek ma több terményre van szüksége, mint valaha. A világ népessége és így az igény továbbra is növekszik. Megújuló energiára is szorongató szükség van. Ugyanakkor a klímaváltozás és egyéb kihívások miatt a növénynek rugalmasnak, ellenállónak kell lennie.

Hogyan írná le a jelen helyzetet?
Miközben az élelmiszerek iránti igény növekszik, példa nélküli kihívások állnak a termesztők előtt a termelékenység növelésére. Az élelmiszer igények kielégítése érdekében akár a környezet rovására is hajlamosak vagyunk előrelépést tenni, értékes élőhelyeket és szűkös természeti erőforrásokat vesztve. A fajok kihalásának aránya világméretekben sokkal nagyobb, mint az emberiség ismert történelme folyamán bármikor. A világ növényfajainak több mint 20 százalákát fenyegeti a kihalás veszélye.

A legtöbb növény nem alkalmas étkezési célokra. Akkor miért olyan fontos a biodiverzitás az élelmezésbiztonság szempontjából?
A mintegy 380.000 növényfajból az emberek körülbelül 150-et termesztenek.Ezek közül 30 adja a világ termelésének több mint 85 százalékát. Alapvetően tehát az élelmezésbiztonság az összes növényfaj kevesebb mint 0,008 százalékán múlik. A terményfajokon belüli genetikai sokféleség szintén aggasztóan alacsony. Ennek következményeképpen a kártevőkkel, megbetegedésekkel és a lehetséges környezeti változásokkal szembeni természetes ellenállóképesség valószínűsége is alacsony. Biodiverzitásból sosem elég, ha olyan növényeket akarunk nemesíteni, amelyek a termelékenység növeléséhez és a minőséghez szükséges jellemzőkkel és tulajdonságokkal rendelkeznek.

Mit tesz a Syngenta Alapítvány a helyzet javításáért?
Számos irányban tevékenykedünk. Olyan programokat támogatunk, amelyekben többféle vonású terményeket nemesítenek például úgy, hogy a növény vadon élő rokonait használják a termelékenység, a táplálkozási jellemzők és az ellenállóképesség javítása érdekében. Az International Biodiversity (Nemzetközi biodiverzitás) kezdeményezéssel is partnerek vagyunk, hogy innovatív módszereket fejlesszünk ki a mezőgazdasági biodiverzitás megőrzésének elősegítésére és a helyi termelők megélhetésének támogatására. Ezeken túl támogatjuk még a következő szervezetek célját és munkáját: Convention on Biological Diversity (Biológiai Sokféleség Egyezmény), Global Crop Diversity Trust (Globális Terménydiverzitás Alapítvány).

Hogyan látja a Syngenta Alapítvány a jövőbeni igényeket?
Szeretnénk elérni egy fenntarthatóbb egyensúlyt az emberiség szükségletei, a biodiverzitás és a környezet megóvása között. Ehhez többféle megközelítés szükséges. Ezek között szerepel a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok intenzívebbé tétele az élőhely veszteségek csökkentése érdekében, jobb termőföld- és vízgazdálkodás, a növényvédőszerek jobb alkalmazása, valamint innovatív lehetőségek a termesztők számára, hogy agro-biodiverzitás szolgáltatásokat nyújthassanak. A nemesítőknek szélesíteniük kell a termények genetikai „ellenálló alapját”. Szükség van az új technológiák jobb megismertetésére és támogatására, a döntéshozóknak pedig elegendő figyelmet kell fordítaniuk az élelmezésbiztonságra, a környezeti fenntarthatóságra és a biodiverzitásra.