Az új Syngenta napraforgó hibridek is jó mézelők

A napraforgó hazánk legfontosabb olajipari növénye, vetésterülete az utóbbi években folyamatosan növekedett. A tavalyi (2017) évben már több, mint 650 ezer ha-on vetettek a termelők napraforgót. A növény jelentős területi részesedése méhészeti szempontból sem közömbös, hiszen a napraforgót olajipari hasznosításán túlmenően, egyik legfontosabb gazdasági méhlegelő növényként tartjuk számon. Virágzása éppen akkorra tehető, amikor más méhlegelő ilyen nagy felületen nem található, így nagyon jelentős szerepe van a nyár közepi nektárgyűjtésben. Nem termel ugyan annyi nektárt, mint az akác, vagy a hárs, de megbízható vetésterületével, hosszú virágzásával biztonságos hordást jelenthet.

Virágzás és beporzás

A napraforgó eredményes termesztésének egyik feltétele a sikeres megporzásban rejlik. A napraforgó idegen megporzással termékenyülő növény, ezért fontos a hibridek rovarvonzásának ismerete. A megporzásban a mézelő méhek szerepe a legfontosabb, amelyek a beporzás elvégzésével jelentős mértékben hozzájárulnak a terméshozam növeléséhez, a beltartalmi paraméterek javításához, ezáltal a jövedelmezőség emeléséhez. A napraforgónál az autogámia (önmegporzás) nagymértékű lehet, a növény számára mégis kedvezőbb a rovarmegporzás (Frank, 1999).
A rovarok közül a házi méhek látogatása a legintenzívebb (80-88%), de egyéb rovarok (12-20%) is előfordulnak a napraforgón (Calmsur és Özbek, 1999). Az utóbbi időben jelentősen megcsappant az egyéb megporzó rovarok száma, ezért a napraforgó tábláknál különösen fontos a méhész és a méhcsaládok szerepe. Külföldi és hazai vizsgálatok szerint a méhek jelenléte a napraforgón akár 25-50%-os terméshozam növekedést is előidézhet (Nyárády, 1958; Cirnu (1960); Szemeráth és Farkas (1983); Kamler (1997); DeGrandi-Hoffman, G. 2008). A méhes megporzás által azonban nemcsak magasabb terméseredménnyel számolhatnak a gazdák, hanem bizonyítottan magasabb olajtartalom is elérhető. A növénytermesztői és a méhészeti érdekek összehangolása ezért mindkét fél számára előnyös lehet.
A méhek viráglátogatásának mértéke a nektár és a pollen értékétől függ. A virágok attraktivitásának meghatározói a nektár mennyisége, annak cukortartalma és a cukorösszetevők megfelelő aránya. A méheknek nem csak a minél több nektár a fontos, hanem a nektár töménysége is kiemelt jelentőséggel bír.

A Syngenta Kft. a korábbi években, évtizedekben is végzett mézelési vizsgálatokat a napraforgó hibridjeink mézelési tulajdonságainak meghatározására. A még jelenleg is kínálatunkban szereplő, korábban már vizsgált, hibridek kitűnően szerepeltek a nektártermeléses kísérletekben. Az NK Neoma kiváló, míg az NK Kondi és a Talento jó méhészeti értékű hibrid.

A tavalyi évben 3 új, Syngenta hibrid mézelését vizsgáltuk. A különböző szegmensekbe tartozó, 2017-ben vizsgált hibridek a következők: SY DIAMANTIS, SY NEOSTAR CLP és SY GRACIA CLP HO. A vizsgálatokat a Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK), Méhészeti és Méhbiológiai Intézete  (2100, Gödöllő, Isaszegi út 200.) végezte. A kísérlet célja a fent említett három napraforgó hibrid nektárvizsgálata és méhészeti értékének meghatározása volt.

Kísérleti terület és időjárási feltételek

A napraforgó, virágzása idején, a tartósan meleg napokat kedveli, 21-25°C-os napi középhőmérsékleten mézel optimálisan. A túl nagy hőingadozás nem kedvez a nektárképződésnek, míg a közvetlenül virágzás előtt lehullott csapadék kedvező a hatásal van a mézelésre.

A vizsgált napraforgó hibrideket Péteri határában, alacsony sótartalmú, gyengén meszes, jó humusztartalmú, közepes nitrogén, igen jó foszfor és igen jó kálium ellátottságú homoktalajba vetettük.
A 2017-es év időjárását az előző 3 év átlagához hasonlítottuk. 2017 első féléve csapadékosabb volt a korábbi 3 év átlagához képest, mivel 17,3 mm-rel több csapadék esett januártól júniusig. 2017-ben összesen 190,7 mm csapadék hullott az első félévben, ami az előző 3 év átlagát (173,4 mm) közel 10%-kal haladta meg. Áprilisban kétszer annyi csapadék esett, míg a május 30%-kal, a június pedig 49%-kal elmaradt a korábbi évek átlagától.
A vizsgálati időszakot közvetlenül megelőzően 12,6 mm csapadék esett 2017. július 1-én.

A hőmérsékletet tekintve 2017. év eleje hidegebb volt az átlagosnál, míg a tavaszt és a nyár elejét, többnyire melegebb hónapok jellemezték.
A vizsgálati időszak alatt 16,2-35,4 °C közötti napi hőmérsékleti értékeket mértünk. Rendkívül meleg, fülledt időjárás volt a mintavételek idején. Július 8-án és 10-én erőteljes széllökések voltak tapasztalhatók. Július 10-én és 11-én minimális csapadék esett (5,7 mm és 1,6 mm), mely július 11-én némi enyhülést eredményezett.

Összességében megállapítható, hogy a környezeti feltételek méhészeti szempontból átlagosak voltak. Az időjárás változó volt a mintavételek során és a talaj fizikai félesége (homok) sem kifejezetten jó vízháztartási szempontból.

Hibridek összehasonlítása

A napraforgó hibridek méhészeti értékét a cukorérték jellemzi (egy csöves virág 24 óra alatti cukortermelését jelenti mg-ban), melyet a nektártömegből és a nektár cukortartalmából számítottunk. Hibridenként 5 ismétlésben végeztük a nektárvételt naponta (mintaszám: 20 csöves virág/virágzat), ugyanolyan virágzási fázisban lévő csöves virágokból.

a. Nektármennyiség:
A napraforgó hibridek legjobban a legmelegebb napokon mézeltek. Legtöbb nektárt a fülledt napokon termelték, amikor éjszaka kevésbé hűlt le a levegő.
A nektármennyiség 0,00-0,38 mg között változott a napraforgó hibrideknél a vizsgált 7 nap során. Szignifikánsan (p≤0,01) legjobb nektárprodukciót az SY DIAMANTIS hibrid mutatott (0,160 mg/csöves virág) 7 nap átlagában a másik két hibridhez képest. Az SY NEOSTAR CLP és az SY GRACIA CLP HO hibridek nektármennyisége között nem volt kimutatható különbség.

b. Cukortartalom:
A nektárban a cukrokon kívül víz is található, amiből párologtatniuk kell a méheknek ahhoz, hogy sűrű mézet készítsenek. Minél magasabb a nektár cukortartalma, annál kevesebb energiát kell a méheknek a mézkészítésnél felhasználniuk. Szeles, csapadékos idő, valamint hőmérséklet csökkenés hatására, a nektár cukortartalmában egyik napról a másikra 12-34%-os csökkenést mértünk.
A mérések során a nektár cukortartalma 26,0-67,0% között változott. Legsűrűbb nektárt az SY NEOSTAR CLP és SY GRACIA CLP HO hibridek termelték (58,8%; 58,6%), melyek között nem volt szignifikáns különbség. A DIAMANTIS hibrid 54,6%-os cukortartalmú nektárt termelt. Összességében az 50,0-68,0% közötti cukortartalom jó sűrű nektárt jelent a napraforgónál, mint méhlegelő növénynél.

c. Cukorérték, mézelési sorrend:
A méhészek számára a napraforgó hibridek legfontosabb értékmérője a mézelőképesség, amely a nektártermelést, a cukorkoncentrációt és a két értékből számított cukorértéket jelenti.
A nektármennyiségből és a cukortartalomból számított cukorérték szerinti sorrend a következő: Legmagasabb cukorértéket az SY DIAMANTIS hibridnél kaptunk, mely szignifikánsan (p≤0,01) jobban mézelt a másik két hibridnél. Az SY NEOSTAR CLP és SY GRACIA CLP HO hibridek cukorértéke között nem volt statisztikailag kimutatható különbség.

d. A napraforgó virágzat-/tányérátmérő vizsgálata:
A napraforgók tányérátmérő nagyságát tekintve a sorrend a legnagyobbtól a legkisebb felé a
következők szerint alakult: SY DIAMANTIS, SY GRACIA CLP HO, SY NEOSTAR CLP napraforgó hibrid (p≤0,05).

e. A nektár cukorhozama hektáronként:
A napraforgó hibridek cukorértékéből, a virágzatonkénti csöves virágok számából, továbbá az egy hektárra vetett tőszámból kiszámolható, hogy egy hektárról mennyi cukrot termel a nektárban egy-egy napraforgó hibrid. Ehhez megszámoltuk minden egyes vizsgált virágzatban a csöves virágok számát.
A legtöbb csöves virág az SY GRACIA CLP HO napraforgó virágzatában található (1045 csöves virág/virágzat, p≤0,05), majd őt követi az SY DIAMANTIS (997 csöves virág/virágzat) és az SY NEOSTAR CLP napraforgó hibrid (858 csöves virág/virágzat). Az utóbbi két hibrid között nincs szignifikáns különbség. ION és munkatársai 2007-ben vizsgálták az egyes napraforgó hibridek nektártermelését és az egy hektárról elérhető cukorhozamukat. Számítási módszerüket alapul véve az általunk vizsgált napraforgó hibridektől hektáronként elérhető cukorhozam az alábbiak szerint alakult:

Összegzés

A Péteri határában elvetett és vizsgált SY DIAMANTIS, SY NEOSTAR CLP és SY GRACIA CLP HO napraforgó hibridek közül eredményeink alapján az SY DIAMANTIS napraforgó hibrid a legjobb méhészeti értékű, mely szignifikánsan több és jobb cukorértékű nektártermeléssel jellemezhető a másik két hibridhez képest.

Az SY NEOSTAR CLP és SY GRACIA CLP HO napraforgó hibridek között nem volt kimutatható különbség sem a nektártermelést, sem a cukortartalmat, sem a cukorértéket tekintve, a két hibrid közel azonos mézeléssel jellemezhető. Kifejezetten sűrű és magas cukortartalommal bíró nektárt termelnek.

A vizsgálat évében mutatkozó környezeti és termőhelyi sajátosságok alapján a legtöbb cukortermelésre a nektárban az SY DIAMANTIS hibridtől lehet számítani egy hektárra számítva (és ezáltal a legtöbb méztermésre is), melyet az SY GRACIA CLP HO és SY NEOSTAR CLP hibridek követnek a felsorolás sorrendjében.

A nektárvizsgálatokat homoktalajon termesztett napraforgókon végeztük, ugyanakkor jobb minőségű, jó víztartóképességű talajokon akár magasabb mézelés is elérhető a hibridekkel, hiszen a csapadék mennyisége és a talaj vízellátottsága jelentősen befolyásolja a napraforgó nektártermelését.

Az eredmények alapján mind a három vizsgált napraforgó hibrid jó nektártermelő volt a vizsgált évjáratban, adott időjárási és termőhelyi adottságok esetén. A nektár cukortartalmát tekintve mind a három napraforgó hibrid sűrű nektárt termelt, mely méhészeti szempontból kedvező.

Dr. Szűcs Péter
technológia szakértő