Az ördög a részletekben rejlik
– azaz az idei napraforgó szezon a Syngenta 6 tonna program egyik résztvevőjének szemszögéből
A napraforgó titokzatos növény és nem engedi, hogy sablonosan bánjunk vele. Ami a kukorica esetében konzekvensen működik, pl. a tőszám és a nitrogén adag emelése, az napraforgóban akár a viszályára is elsülhet. Éppen ezért igyekszünk a 6 tonna programunk résztvevőivel minél jobban megtapasztalni és megérteni, hogy mire hogyan reagál a napraforgó. Az idei év kihívásairól, tapasztalatairól és nem utolsó sorban a programunkról Gelencsér Zoltánt (családi vállalkozás, Dombóvár) kérdeztük.
Miért csatlakoztál a 6 tonna programhoz?
GZ: Szerettem volna tanulni, illetve mindig is kiismerhetetlen növénynek tartottam a napraforgót.
Kiváncsi vagyok arra, hogy mi a genetikai potenciál, és mit lehet a napraforgóból kihozni, ami nagyjából egybecseng a Syngenta által megálmodott konstrukcióval. A közös beszélgetések keretein belül nagyon sok apró részletre hívták fel a figyelmemet, mint például bizonyos mikroelemek használata.
Az ördög a részletekben rejlik, közösen próbálunk a feltett kérdésekre választ találni. Kevés a minőségi szakirodalom, és az egyéb tavaszi vetésű nagykultúrákhoz képest, a napraforgó máshogy viselkedik.
Mindemellet van egy folyamatos szakmai kommunikáció, egy közös gondolkodás, egy szakmai klub, egymástól tanulunk.
Mi a program legfőbb hozadéka számodra?
GZ: Rengeteg embert megismertem, aminek nagyon örülök, hiszen közösen megyünk tovább előre ezen az úton, hogy minél jobban kiismerjük a növényt.
Nagyon érdekel a tőszám és sortáv kérdésköre, az eddigi eredményekből sajnos még nem tudunk messzemenő konzekvenciákat levonni, de az 50 cm-es sortáv kísérletek ígéretesnek tűnnek, látszik, hogy itt van mit keresnünk.
A 6 tonna program melyik eleme érdekel téged a legjobban?
GZ: A tőszám illetve a tápanyag, de a kettő kéz a kézben jár, nem lehet élesen elválasztani egymástól. Illetve a napraforgó piaci pozíciója abból adódóan, hogy kevésbé N igényes a főbb kultúrákhoz képest! Leginkább a vegetatív-generatív kérdéskör, azaz a túlzott N felhasználás mellett, főként ha sok lehullott csapadékkal is párosul, elmegy a növény vegetatív irányba, ami negatívan befolyásolja a kaszattermést. Nyilvánvalóan nagy eltérések vannak a hibridek között, illetve az adott terület tápanyag ellátottság szintje is más és más, például mennyit tud fölvenni adott esetben ásványi N formájában stb.
Betartottad az általunk javasolt N tápanyag utánpótlást az adott területre?
GZ: Az ajánláshoz mérten juttattuk ki az N hatóanyagot, ami 40 kg/ha volt idén, kénes Nitrogén formájában, vetéssel egy menetben. A programban nagyon tetszik az a megközelítés, hogy a napraforgó mélyre hatoló karógyökerével jól hasznosítja az előző kultúrák által „otthagyott” N hatóanyagot.
Az eddigi eredmények megfeleltek az elvárásaidnak?
GZ: Az SY Excellio és SY Barilio hibrideknél jó az olajtartalom és emellett stabilan hozzák a 4-4,5 t/ha termésátlagot.
A Tutti hibrid pedig az elmúlt arid és az idei csapadékos évjáratban is, bonifikációs paramétereit és termésszintjét tekintve is kiemelkedő.
Mi volt az idén a legnagyobb kihívás számodra a tenyészidőszak során?
GZ: Például a desszikkálások okoztak idén problémát, nagyon lassan száradtak a napraforgók, mert túlzottan vegetatívak voltak az állományok az alacsony Nitrogén hatóanyag ellenére is. A dikváttal való hercehurca jelentette számomra a legnagyobb kihívást az idén.
Milyen elemeket tettél be a technológiádba az idén a 6 tonna hatására?
GZ: Alapvetően a program elemei megerősítettek pár dologban. Az alacsony N szintek, a humusztartalomból történő ásványi N feltáródás - megerősítettek abban, hogy nem szabad a nitrogént túladagolni, hiszen ennek hatására a korókozókkal szembeni ellenállóság is csökken mindamellett, hogy termésdepressziót is okozunk, illetve vegetatívvá teszük a növényt a túlzott nitrogén kijuttatással.
Ha úgy tekintünk a napraforgóra, hogy más talajszintekből tud nitrogént hasznosítani, ami egyébként kimosódna, vagy más növény számára már nem válik elérhetővé, ily módon már spóroltunk is rengeteg pénzt, illetve termést is növelünk.
A jövőben milyen irányba mennél el a 6 tonna programmal?
GZ: A legizgalmasabbnak a talajból fertőző gombabetegségeket tartom, melyek bizonyos évjáratokban komoly problémákat okozhatnak. Például a Macrophomina és Sclerotinia elleni védekezés akár a növényvédelem, akár a nemesítés oldaláról fontos kérdés, jó lenne megoldást találni rá.
A fungicideknek a mikor és mennyit témája is egy izgalmas kérdés, avagy a néha kevesebb is több.