Az elveszett tonnák nyomában
Sok kérdés merül fel főként egy ilyen év után a termelőkben, miért lettek ilyen alacsonyak a termésátlagok délen és miért vannak elégedett gazdálkodók az egyes északi régiókban.
A kukorica szemtermése számos olyan tényező végterméke, amelyek befolyásolják a kukorica növekedését és fejlődését a vegetációs időszakban. A kukorica kétségtelenül az egyik legjobb tesztnövény, amely pontosan leköveti az adott technológiát és az alkalmazott intenzitási szintet.
Fred Below professzor (USA) a kukorica hét csodája tanulmánya alapján, egy 16,3 tonnás (t) hektáronkénti kukoricaszemtermésére ható tényezők közül az időjárás (4,4t), az alkalmazott nitrogén mennyiségét (4,4t), a hibridet (3,14t), az előveteményt (1,57t), a tőszámot (1,25t), a művelési módot (0,94t) és a növényszabályozó anyagok (0,63t) hatását tanulmányozta. A lista a legnagyobb hatással bíró időjárási tényezőtől halad a legkisebb termésre ható tényezőig.
A hét csodának két fontos aspektusa van: minél magasabban van egy faktor a listán, annál jobban irányítja az alatta lévő tényezőket és a tényezők kölcsönhatásban vannak! Természetesen a fentiek állításainak előfeltétele, hogy minden más faktor ideális, idetartozva a megfelelő talaj kémhatást, P- és K szintet vagy kártevő/gyomírtás sikeres voltát.
A Syngenta Kft. minden évben 100 feletti darabszámban helyez ki termelőknél mellévetéses demonstrációs kísérletet, melyet ezúton is hálásan köszönünk a kivitelező partnereinknek. Értékes és hasznos információkat lehet kapni a hibridjeink alkalmazkodóképességéről és a következő évek hibridválasztásában is segítséget nyújthat egyaránt.
A következőkben az október első hetében beérkezett demo kísérletekből választottam ki három reprezentatív helyszínt 14-15; 10-11; és 6-7 tonnás termésszintnél.
Az alábbi kérdések merülnek fel az olvasóban ilyenkor: mi lehet az oka az eltérő termésszinteknek? Öntözött volt-e a tábla? Milyen költségszintek mellett valósult meg a kísérletet? Ez utóbbi esetében pontos számokba nem lehet bocsátkozni, a felsorolt input anyagokból lehet következtetéseket levonni.
A területeken két Syngenta hibridre hívnám fel a figyelmet. Az SY Minerva Zombán nettó 11,1 t/ha ért el 14.1% betakarításkori szemnedvesség-tartalom mellett, míg Tiszatardoson 14,4 t/ha súllyal vágták 13.6% mellett. Az új FAO 300 érésidő második felébe érkezett SY Stacio a három helyszínen az alább termésszintek jellemezték: Abony 7,5t/ha 12.8%, Zombán 10,8t/ha 14.2%, Tiszatardoson pedig rekord 15,1t/ha termésszintet produkált 13.2% mellett.
Az idei évben a meglátásunk szerint döntő szerepe volt a téli feltöltőcsapadéknak, a vetésidőnek (koraibb virágzással a július elején berobbanó hőségstresszben már a szemkitelítődés folyamata zajlott), a júniusi nagyobb csapadéktömegeknek egyaránt. Szintén fontos megjegyezni a harmonikus tápanyagellátás fontosságát és a gyommentes környezetet, hiszen a növény kondíciójára, tűrőképességére a hibridben rejlő genetika maximális kihasználásra is döntő hatással bírnak.
A Syngenta kukorica vetőmag portfóliójáról további információkért látogassa meg weboldalunk.
Dr. Bódi Zoltán
Vezető fejlesztőmérnök
Syngenta Kft.
