You are here

Share page with AddThis

2019 érdekes keretbe foglalta az évtizedet a szőlőben

Hír
2020.02.26.

Egyértelműen kijelenthetjük, hogy bármikor az aktuális évjáratról összefoglalót írunk és olvasunk, a „kivételes, különleges, és tanulságos” jelzők biztosan nem hiányoznak. Ezt erősíti a mögöttünk álló 2019-es szőlő termesztési, és növényvédelmi összefoglalója.

A szőlő termés mennyiségét két alapvető tényező befolyásolta a 2019-es esztendőben. Mindkettő gyakorlatilag azonos időszakban történt, így a zöldszüret és a növényvédelmi kritikus időszak is június elején, a pünkösdi időszakban érintette a szőlő ágazatot. Míg az előbbinek tudjuk a pontos mennyiségét, az utóbbinak nem. Ebben az összefoglalóban elsősorban a növényvédelmi kihívásokkal foglalkozunk.

2019 időjárása ismét kilógott a sokéves átlagból. 2019 májusa a hat esztendő leghidegebb hónapja lett 2,20C-al volt kevesebb, mint az 5 éves átlag, míg a június az elmúlt évek legmelegebb hónapja volt.

A csapadék adatokra elmondhatjuk, hogy a május lett a 2010-es évek legcsapadékosabb hónapja és a júniussal együtt kritikus időszakot jelentett a növényvédelemben.

A szőlő fakadása átlagos időben, április elején történt a legtöbb borvidéken, amelyről elmondhatjuk, hogy heterogén volt. A májusi hűvös miatt a szőlő nagyon vontatottan fejlődött. A virágzás június elején történt, ami egybe esett az átlag feletti meleggel, aminek kedvezőtlen volt a hatása. A bogyókötődés június közepén, a fürtzáródás pedig július közepén következett be. Zsendülés július végén indult a fajták függvényében és augusztus 12-én a Csabagyöngye szürettel elkezdődött a szüreti szezon.

A kedvezőtlen időjárási tényezők miatt kötődési problémák jelentkeztek
A kedvezőtlen időjárási tényezők miatt kötődési problémák jelentkeztek
(2019. 07. 11. BBCH 77 (fürtzáródás) Tarcal, Sárgamuskotály)

A szőlő legfontosabb betegsége a szőlőlisztharmat primer tünetei már április végén megjelentek. Ez azt eredményezte, hogy virágzásig hosszú időszak állt a kórokozó rendelkezésére, hogy felszaporodjon. Viszont a májusi hűvös, és a júniusi szokatlanul forró hőmérséklet nem kedvezett a gomba számára. Az igazán komoly berobbanása a kórokozónak július közepétől vált érzékelhetővé.

A szőlő legfontosabb kórokozója a szőlőlisztharmat meghatározó volt a 2019-es évjáratban is.
A szőlő legfontosabb kórokozója a szőlőlisztharmat meghatározó volt a 2019-es évjáratban is.
(2019. 07. 30. BBCH 79 (zsendülés) Kisharsány, Kékfrankos)

A szőlőperonoszpóra meghatározó kórokozó volt az idei esztendőben. A fertőzésnek kedvező csapadékos májusi, júniusi időjárás miatt komoly kártétel alakult ki a virágzás időszakában, amely terméskiesést eredményezett, ahogy az már a bevezetőben említésre került. Bizonyára mindenki találkozott a levéltünettel is. Ennek eredményeként előfordulhatott, hogy már szeptemberre nem maradt levél a szőlőtőkén, így a vesszők beérése veszélyeztetett.

Már a fürtmegnyúlás időszakában látni lehetett, hogy a szőlőperonoszpóra komoly veszélyt jelent a 2019-es évjáratban
Már a fürtmegnyúlás időszakában látni lehetett, hogy a szőlőperonoszpóra komoly veszélyt jelent a 2019-es évjáratban.
(2019. 05. 30. BBCH 57 (fürtmegnyúlás) Eger, Blauburger)

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a 2019-es évjárat emlékezetes marad a szőlő növényvédelmével foglalkozó szakemberek számára, és talán lehet egy kis párhuzamosságot felfedezni a 2010-es évhez viszonyítva, ezzel egy kicsit „keretbe” foglalva az évtizedet. Szélsőséges időjárási körülmények közt kellett megvédeni az ültetvényeinket, amelyet kellő szakmaisággal, megfelelő készítmény választással, technológiával és időben elvégzett zöldmunkával tud(t)unk csak sikeressé tenni.