Többen kérdezik manapság, mi lehet az oka, hogy több olyan kártétellel találkoznak, amely az egyes talajlakó rovarokhoz köthető. A kérdés megválaszolása nem egyszerű, mivel számos feltétel együttesen játszik szerepet ebben a problémában. Bizonyos tényezők egyértelműek, egyesek viszont csak valószínűsíthető okok, amelyek a korábbi szakirodalmakban leírtakból következhetőek. Erre teszünk kísérletet, amikor megpróbáljuk ezen lehetséges okokat összegyűjteni és a jövőre nézve valamiféle „jóslásba” bocsátkozni.
Először érdemes áttekinteni, milyen fajokkal találkozhatunk és azok biológiai feltételei mennyire befolyásolják a kártétel mértékét. A kukoricabogár kivételével polifág kártevőkről van szó.
Kukoricabogár lárvája
Az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera) 1995-ben jelent meg Magyarországon. Azóta az egész országban elterjedt és nagyon komoly gondot okoz különösen a kukoricatermesztő vidékeken. A rovar biológiájából adódóan a lárvák (1. kép) azokon a területeken okoznak problémát, ahol az előző évben kukoricát termeltek (2. kép). Az ilyen táblákban a sikeres termesztéshez szükséges hatékony védelem, amelyre manapság a teflutrin hatóanyagú talajfertőtlenítő szerek engedélyezett magasabb dózisával van lehetőség. A kártétel viszonylag könnyen behatárolható, mivel ahol nincs monokultúra, ott csak jelentéktelen, a termést negatívan befolyásoló kár nem várható. A nőstény előnyben részesíti a humuszban gazdag, nyirkos talajt. Az ilyen helyen 8-szor több tojás található, mint a tömött, száraz talajban. Lárvafejlődés idején a csapadékos időjárás kedvez a fejlődésüknek (Jenser et al. 1998)
1. kép: Kukoricabogár lárva kukorica gyökérnyakán
2. kép: Kukoricabogár lárva által károsodott kukorica betakarítás előtt, Komárom megye, 2020.
Drótférgek
A kis pattanóbogarak (Elateridae család) őshonos kártevők, számos fajuk okoz kárt. Az imágók virágporfogyasztók, míg a lárva kártevő (Szeőke 2015). Többéves fejlődésűek, fajtól függően 3-5 év alatt érik el a kifejlett állapotot. Nagy és munkatársai szerint a leggyakoribb fajok az Agriotes obscurus, az A. rufupalis és az A. ustulatus Magyarországon. Az imágók májustól júliusig rajzanak és rakják le petéiket. A peterakáshoz, embrionális fejlődéshez és a lárvakeléshez fontos a megfelelő mennyiségű csapadék (Bognár-Huzián 1979). Meleg tavasz után nedves június kedvez elszaporodásának (Manninger 1960). Az első éves lárva korhadék- és humuszfogyasztó (Bognár-Huzián 1979), az idősebb lárvák okozzák a legnagyobb kárt (3. kép), főleg egyszikű növények (pl. tarackbúza) gyökerén élősködve.
3. kép: Drótféreg
Fűféle növények gyökerén (réti komócsin, réti ecsetpázsit, réti perje) gyökérzetén 5-12-szer több drótféreg fordul elő, mint az őszi búzáén (Jermy et al. 1990). Kovács (2010) szoros összefüggést talált a mezei acat gyomborítása és a drótféreg fertőzöttség között. Főleg a kukoricában (4. kép), burgonyában és cukorrépán, de napraforgóban is jelentős gondot jelenthetnek.
4. kép: Drótférgek által károsított kukorica növényke
Bolygatatlan rétek, legelők, sűrű állományt alkotó kalászosok, pillangósok, ritkán művelt szántóföldi növények fertőzöttsége mindig nagyobb, mint a gyakran művelt kapás növényeké. Pillangósok után 10-szer, kalászosok után 7-szer több a drótféreg, mint a kukorica után (Jermy et al. 1990). Általában lucernatörés (5. kép), kalászos gabona után jelentkezik a kártétel, de a több éves fejlődés miatt érdemes figyelni arra, ha 2 évvel korábban kalászos gabona volt (Bognár-Huzián 1979) és egy érzékenyebb kultúra következik. Manapság a kártétel terjedésének vagyunk szemtanúi.
5. kép: Drótféreg kártétel kukoricában lucerna előveteményt követően Msonoszolnok 2020 június 17.
Pajorok
A cserebogarak (Melolontha család) lárvái (6. kép), a pajorok szintén több éves fejlődésűek. Több faj őshonos hazánkban és a legfontosabbnak, a májusi cserebogárnak 3 törzse van jelen, amelyek 3 éves fejlődésűek (Keszthelyi 2016). A kártétel a törzsek dominanciájától függően rapszodikus, de előre jelezhető. Elsősorban a kertészeti kultúrákban okoz számottevő problémát. Ha a szántóföldeken május-júliusban (több faj, pl. júniusi, a kalló, pusztai vagy a zöld cserebogár később rajzik) a talajfelszín sűrű, zöld növényi állománnyal borított (zártabb, párásabb, hűvösebb), akkor az imágók előszeretettel rakják le petéiket ezen táblákra. Minden talajmunka (tárcsa, eke, borona, kultivátor) igen sok kártevőt (lárvát, bábot) pusztít, ezenkívül megkönnyíti azt, hogy a madarak kiszedhessék a pajorokat, drótférgeket és bagolylepke hernyókat a talajból (Zsembery 2000, Szeőke 2015). Manninger szerint különféle talajművelő eszközökkel végzett tarlóhántás az idősebb lárvák 30-60 %, míg a fiatalabbak 50-90 %-át elpusztítja. A kellően csapadékos június-július kedvez a petéknek és a lárvakelésnek (Bognár-Huzián 1979)
6. kép: Májusi cserebogár lárvája, a pajor
Mocskospajor
A vetési bagolylepke (Agrotis segetum) két nemzedékes fejlődésű. Az első nemzedék május-júniusban rajzik (Jermy et al. 1993) és lárvája, a mocskospajor főleg a kései vetésű kukoricában és a másodvetésű kultúrákban (csemegekukorica, bab, szója stb.) károsít. A második nemzedék július és október között repül és a kelő repcében okozhat gondot (7. kép). Az imágók által lerakott petékből kikelő lárva egy éjszaka alatt akár több növényt is károsíthat. Terjedésének segít, ha a szántóföldek tavasszal és nyáron alacsony, gyér növényzettel borítottak, mivel előszeretettel keresik fel peterakás céljából a kelő vetéseket (zöldítés!!!), gyomosodó tarlókat, kizöldült tarlóhántásokat. A gyomok közül előszeretettel rakják tojásaikat az apró szulákra (Zsembery 2000). Csapadékosabb időben nagyobb az esélye a gyomosodásnak akár állományban, akár tarlón, tehát ez fokozza a kártétel esélyét, azonban szélsőségesen sok csapadék esetén a lárvamortalitás fokozódik.
7. kép: Mocskospajor repcében
Nézzük át, milyen pozitív és negatív tényezők voltak hatással a kártevőkre, illetve befolyásolják a jövőbeli fertőzöttség alakulását. Először a biológiai folyamatokat érdemes áttekinteni, amelyek okozói részben emberi tényezők.
Egyszikű és más gyomok terjedése gabonákban
Az elmúlt évtizedben egyre nagyobb egyszikű gyomfertőzöttséget tapasztalhatunk a kalászos állományokban. Főleg a nagy széltippan és a rozsnok fajok, de a parlagi ecsetpázsitnak is ugrásszerű terjedése figyelhető meg. A pattanóbogarak előszeretettel keresik az ilyen területeket peterakás céljából. Réti ecsetpázsit gyökerén 5-12-szer nagyobb mennyiségben élnek drótférgek, mint őszi búzáén. Ugyanakkor az évelő gyomok is segítik a talajlakó kártevők terjedését. A mezei acat terjedése jelentős kukorica és őszi kalászos területeken okoz gondot, ami elősegíti a drótférgek fertőzöttségének növekedését vagy annak fokozódását. Az apró szulákos területeken fokozottan kell figyelni a mocskospajor fertőzöttséget.
Neonikotinoidok kitiltása: 2014-(18)
A méhek védelmében 2014-ben az Európai Bizottság döntése értelmében az Európai Unió területén megszűnt a neonikotinoid hatóanyagú (tiametoxam, imidakloprid, klotianidin) csávázó szerek használata. Ezt csak 1 évre törte meg, hogy 2018-ban szükséghelyzeti engedéllyel lehetett használni ezen hatóanyagokat csávázásra. Ebben az évben volt lehetőség utoljára használni a klotianidin hatóanyagú granulátum talajfertőtlenítőt. Mivel ezek a készítmények hatékony és egyszerű védelmet jelentettek a talajlakók ellen, hiányuk csak fokozza a kártétel nagyságát.
Támogatások zöldítésre 2010-től
Igazából ez a tendencia már több mint 10 éve elindult. 2009-ben a zöldtrágya növények területe nem érte el a 17 ezer ha-t, míg a másodvetés is alig 23 ezer ha volt (forrás: AKII 2009-2021). Ehhez képest 2021-ben az un. zöldugar terület 29 ezer ha, a pihentetett terület 90 ezer ha, míg a másodvetésű zöldtrágya növények területe 62 ezer ha volt. Ez ugyan nem vetett területet jelent, de a kártevők szempontjából hasonló jelentőséggel rendelkezik, mintha valamilyen kultúrnövénnyel hasznosítottuk volna. A talajlakók közül mindhárom klasszikus, un. „terrikol” kártevőnek kedveznek ezek a területek, különösen a cserebogarak és a vetési bagolylepkék szaporodásának. A zöldítésnek köszönhetően növekedett a lucerna terület is, amely különösen a drótféreg fertőzöttségnek kedvez. 2010 környékén 100 ezer ha körüli terület 2021-ra elérte a 220 ezer ha-t (AKII 2009-2021). Összeségként az ezen kártevők szaporodásának kedvező területek 140 ezer ha-ról közel 400 ezer ha-ra nőttek, így jelentős okozói a kártételek fokozódásának.
Klórpirifosz betiltás: 2020
A hatóanyag kivonás tovább folytatódott 2020-ban. Az utolsó, nem piretroid hatóanyagú granulátum típusú talajfertőtlenítő kivonásával tovább szűkült a felhasznált lehetőségek száma. A gázhatású készítmény elsősorban a korai kártevők, tehát drótférgek, pajorok és mocskospajor ellen nyújtott hatékony megoldást elsősorban a napraforgóban és a kukoricában.
Forgatás nélküli és a terület egyrészét művelő talajművelési rendszerek terjedése
Az elmúlt 10-15 évben egyre nagyobb jelentőségű a forgatás nélküli, csökkentett menetszámú, vagy csak a terület kisebb részét (pl. Strip-Till technológia) megművelő rendszerek. Ezek létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, mivel a víz megőrző művelésben alapelemek. Használatukkal jelentősen csökkenthető a vízvesztés, segítségükkel jelentősen növelhető a kelés biztonsága. Azonban a pozitív oldal mellett vannak kevésbé hasznos következmények is. Ide tartoznak az állati kártevők jelentőségének növekedése.
Az egyik legklasszikusabb példa, amikor a kukorica szármaradványok nem kerülnek leforgatásra, amivel a kukoricamoly fertőzöttség jelentős emelkedése tapasztalható (korábban ez volt tapasztalható az Amerikai Egyesült Államokban is, de hazánkban is ennek vagyunk szemtanúi). A mezei pocok fertőzöttséget befolyásolja a forgatás nélküli talajművelés. A talajlakó kártevők is hatékonyan gyéríthetők különféle talajműveletekkel. Szántás vagy tárcsázás csökkenti a pajorok, drótférgek és a mocskospajorok egyedszámát. Ha kevesebb munkamenet, akkor ezen munkák kártevők ritkításának esélye is csökken. A sávos műveléskor (amikor csak a talaj kb. 30-40 %-át műveljük) a sorközök gyomosodását glifozát tartalmú totális gyomirtóval csökkentik évente egy alkalommal. Amikor ősszel a terület alapművelése a sávban megtörténik, akkor a terület műveletlen része gyomosodik. Tavasszal a vetés előtt a gyomos területet totális gyomirtásban részesítik. Azonban addig ezen gyomos részek vonzzák a kártevőket (főleg vetési bagolylepke 2. nemzedékét) tojásrakás céljára, tehát segítik a szaporodásukat.
A forgatás nélküli, csökkenetett menetszámú vagy a sávos művelés esetében számítani kell az évelő gyomok (mezei acat, apró szulák) felszaporodására. Ezek a gyomok (a kártevők jellemzésében látható módon) segítik főleg a drótférgek és a mocskospajorok szaporodását, illetve fennmaradását.
Időjárási körülmények befolyása a kártevők szaporodására
Az időjárás nagy mértékben befolyásolja minden kártevő életét, szaporodását, terjedését és gradációját vagy annak összeomlását. A talajlakó kártevők szempontjából az egyik legkritikusabb időszak a nyár, amikor megtörténik a rajzás, a szaporodás, tojásrakás, illetve a lárvakelés. Ekkor különösen fontos, hogy olyan körülmények legyenek, amelyek segítik ezt. A túl száraz, kánikulai forróság nem kedvez egyik fajnak sem. Szaporodásuknak a kellő csapadékú és a nem szélsőségesen forró időjárás kedvez. Ha összehasonlítjuk 2016 és 2020 közötti 5 év és az előtte lévő 5 év (2011-15) 6. és 7. hónapját, akkor jelentős eltérést tapasztalhatunk (forrás: OMSZ éghajlati adatsora 2011-2020 június-július). A 2010-es évek elején 5 év június-júliusa közül (10 hónap) 2 alkalommal volt csapadékosabb és 2 alkalommal átlagos csapadékosabb időjárás, viszont 6 hónap az átlagosnál szárazabb volt, sőt 4 alkalommal rendkívül száraz időjárás uralta ezeket a hónapokat (1. táblázat). Viszont az elmúlt 5 évben gyakorlatilag nem volt rendkívül száraz hónap. 7 alkalommal átlagos csapadékú, míg 3 alkalommal csapadékosabb periódus uralkodott. Ez az időjárás alapvetően kedvezett a talajlakó kártevők szaporodásának, peterakásának és a lárvakelésüknek, amit az elmúlt időszakban tapasztalhatunk. Megállapítható, hogy az időjárási viszonyok kedvezően hatottak a kártevők szaporodására. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a klímaváltozás hatása az elmúlt 10 év két nyári hónapját alapvetően érintette. 10 év alatt a 20 hónapból 18 alkalommal melegebb volt az átlaghőmérséklet, mint a sok éves átlag és csak 2 alkalommal volt átlagos. Hűvösebb hónap nem volt. 2021-ben a június a legszárazabb hónap volt a mérések kezdete óta, míg a július az átlaghoz képest alacsonyabb csapadékú, de rendkívül szélsőséges eloszlású volt (5-174 mm)
Milyen károk jelentkezhetnek a fenti kártevők életciklusa során?
A kukoricabogár lárvája a legnagyobb kártevő. Az elmúlt közel 20 év során szerzett kísérleti tapasztalatok szerint a monokultúrában vetett kukorica termésvesztesége a 0,4-4,6 t/ha között mozgott. A nagysága elsősorban a tenyészidőszak időjárástól (főleg a csapadék miatti gyökérregenerációtól) és az előző évi tojásrakás mértékétől (az esetleges imágók elleni védekezésektől) függ. A termésveszteség értéke elérheti a 30-400 ezer Ft/ha-t is! Az imágók által okozott veszteség kisebb, főleg a megtermékenyítésben jelentkezik. A vetőmag előállítás különösen kitett az imágó kártételnek. De takarmánykukoricában is elérheti a 100-500 kg/ha-t.
A drótférgek károsítása nem annyira behatárolható, mint a kukoricabogáré. Az imágók pollenfogyasztók, kártételt nem okoznak. A lárvák viszont a kísérleti adataink alapján a 2,0-3,0 t/ha veszteséget is képesek okozni kukoricában, amelynek értéke 160-240 ezer Ft/ha! Ezek rendkívül látványos károk. Viszont a gyakran 5-8 ezer t/ha hiányt észre sem veszük különösen a tábla belsejében, amelyet ezen kártevők okoznak. Vizsgálati eredményeink alapján kukoricában 1000 tő hiánya 200 kg/ha, míg 5000 tő elvesztése (ami gyakran fel sem tűnik) már 1000 kg/ha termésveszteséget okoz (1. ábra). Ennek értéke 80 ezer Ft/ha! Érdemes odafigyelni erre is.
1 ábra: A tőszám és a termés kapcsolata kukoricában - minden 1000 tő hiány hektáronként 200 kg/ha terméskiesést okoz
Még egy gyengébb fertőzöttség is okozhat meglepetéseket (2. ábra).
2 ábra: Ép és károsított növények száma kukoricában drótféreggel gyengébben fertőzött területen, Kardoskút 2021.
Napraforgóban szerencsére az általuk okozott kár kisebb. A napraforgó kevésbé érzékeny, mint a kukorica. A napraforgó jobban képes pótolni a szomszéd növény hiányát, azonban mivel a kártétel gyakran foltokban jelentkezik, ezért itt már nem érvényesül a kompenzációs hatás (3. ábra).
3. ábra: Talajfertőtlenítés hatása a napraforgó tőszámára 5 kísérleti helyszín átlagában 2021 (Kezeletlen 100%) + 4-10 ezer tő/ha
Méréseink szerint gyenge fertőzésnél a termésveszteség 100-400 kg/ha is lehet (4. ábra), de találkoztunk 500-1000 kg/ha kártétellel is (5. ábra). Ennek értéke 20-80 ezer Ft/ha vagy akár 100-200 ezer Ft/ha is lehet!
4. ábra: Talajfertőtlenítés hatása a napraforgó termésre 5 kísérleti helyszín átlagában 2021 (Kezeletlen 100%) + 100-400 kg/ha
5. ábra: Force 20 CS és Force 1,5 G hatása a drótféreg kártételre és a napraforgó termésre, Mosonmagyaróvár 2019.
A pajorok szerencsére manapság a szántóföldi kultúrákban kevésbé jelentős kárt okoznak. Az imágók a gyümölcskultúrákban (alma, cseresznye) illetve erdészeti állományokban okoznak gondot. A lárvák a gumós (burgonya) vagy gyökgumós (cukorrépa) illetve a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, zeller) esetében vannak jelen, különösen akkor, ha szervestrágyázott a terület.
A mocskospajorra – biológiájából adódóan – a kései vetésű kukoricában (pl.: hibridelőállítás) vagy a másodvetésű csemegekukoricában számíthatunk- Imágója nem kártevő. A lárva kártétele esetén jelentős tőpusztulásra számíthatunk.
Melyek azok a körülmények, amelyek megléte esetén számolhatunk a kártételre?
A kukoricabogár talán a legegyszerűbb. Ott kell számolni jelentős kukoricabogár lárva kártétellel, ahol:
- a kukorica termesztése monokultúrában történik
- a talaj kötöttsége 30 felett van
- az előző évben jelentős imágó gradáció volt a területen
- július-augusztusi csapadék mennyisége átlag körüli vagy feletti volt
Drótférgekre ott kell számítani, ahol:
- az előző években lucerna, herefélék vagy rét, legelő feltörése volt a területen
- kalászos gabona termesztése zajlott
- jelentős egyszikű gyom és mezei acat fertőzöttség volt a kalászosban
- forgatás nélküli talajművelés történik
- kalászos után a tarló gyomos marad vagy másodvetésű zöldtrágya növény termesztése zajlott
- június-július-augusztusi csapadék mennyisége átlag körüli vagy feletti volt
Pajorokra ott kell számítani, ahol:
- forgatás nélküli talajművelés
- ha az előző évben május-júniusban zárt, sűrű, párás, hűvösebb növényállomány volt a területen (pl. kalászos gabona, lucerna, burgonya, rét-legelő)
- tarlóápolás elmaradása
- átlagos vagy a feletti csapadékú június-július
Mocskospajorra ott kell készülni, ahol:
- kései vetésű kukorica (pl. hibrid vagy csemegekukorica)
- másodvetésű csemegekukorica vagy zöldbab
- apró szulákkal erősen fertőzött terület
- ha a terület késő tavasszal vagy nyáron alacsony, illetve gyér növényzettel borítottak (kései vetés, másodvetésű zöldtrágya, gyomos tarlók)
- átlagos mennyiségű csapadék június-júliusban
A kártételek jelentős mértékben csökkentetők csávázással és/vagy talajfertőtlenítéssel. A lenti táblázat a két fő kapáskultúrára vonatkozó növényvédelmi ajánlatunkat tartalmazza.
Horváth András, fejlesztő mérnök
Papp Zoltán, kukorica és napraforgó növényvédő szer kampány menedzser
Syngenta Kft.
Felhasznált irodalom
- Nagy Antal – Dávid István – Szarukán István (2010/39. különszám): Növényvédelmi szempontból fontos magyarországi Agriotes fajok elterjedésének és tömegességi viszonyainak vizsgálata Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Tanszék Agrártudományi Közlemények
- Kovács Tamás (2010): A pattanóbogarak (Agriotes spp.) és a drótférgek előrejelzése precíziós módszerekkel doktori értekezés Mosonmagyaróvár
- Zsembery Tamás-Pataki Ervin (2000): A cukorrépa kártevői Szent István Egyetem Növényvédelmi Tanszék Gödöllő
- Keszthelyi Sándor (2016): Szántóföldi növények kártevői Agroinform Budapest
- Szeőke Kálmán (2015): Károkozó rovarok a mezőgazdaságban MANOK Fejér megyei szervezete Székesfehárvár
- Bognár Sándor-Huzián László (1979): Növényvédelmi állattan Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
- Manninger Gusztáv Adolf (1960): Szántóföldi növények állati kártevői Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
- Jermi Tibor-Balázs Klára et al (1990-93): Növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó, Budapest
- Jenser Gábor-Mészáros Zoltán-Sáringer Gyula (1998): A szántóföldi és kertészeti növények kártevői Mezőgazda Kiadó Budapest
- AKII mezőgazdasági munkák jelentései (2009-2021) https://www.aki.gov.hu
- Országos Meteorológiai Szolgálat honlapja klimatikus adatok havi bontásban (2011-2021)
