Nem vaklárma az aranyszínű sárgaság, érdemes komolyan venni

Kiváló évjárat lehet a 2015-ös azokon a borvidékeken, ahol jégverés, vagy szőlőbetegségek nem károsították a szépen fejlődő szőlőtermést.

A Syngenta szakmai rendezvényén viszont arra is figyelmeztettek a szakemberek, hogy komolyan kellene venni minden szőlőtermesztőnek az aranyszínű sárgaság vírushordozója, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezést, mert a súlyos betegség kezdetben enyhe, majd 4-5 év alatt egyre durvább pusztítást végezhet a szőlőben.

2014-ben a szeszélyes, enyhe időjárás miatt komoly fertőzésekkel kellett szembenézniük a szőlősgazdáknak, mondta Nádudvari Éva, a Syngenta szőlő szakértője. Akkor olyan korán megjelent például a lisztharmat, amelyet még soha tapasztaltak és egyes borvidékeken nagy károkat okozott.

- Idén szerencsére az ország nagy részén jóval kedvezőbb helyzetben vannak a szőlősgazdák – hangsúlyozta Nádudvari Éva. – A szőlő fakadása a tavalyi évhez képest később indult, azonban ezt a lemaradást mára behozta. A tavalyi évben ebben az időszakban már nagymértékben pusztított a lisztharmat, idén járványszerű tüneteket nem észleltünk. A termelők már a vegetáció elején megkezdték a fegyelmezett védekezést, így jóval egészségesebbnek mondhatók ezek az ültetvények. Nyilvánvalóan a szüretig hátralévő néhány hét időjárása még nagymértékben befolyásolhatja a minőséget. Jelen állás szerint azokon a területeken, ahol nem volt betegség, vagy jégkár, ott kiemelkedő mennyiségre és minőségre számíthatnak a termelők. A Dunántúlon sajnos vannak olyan területek, ahol a jégverés 80-90 százalékos pusztítást is okozott.

Nádudvari Éva hozzátette: a legnagyobb problémát az egri és a tokajhegyaljai borvidéken a vízhiány okozza. A levelek bepödrődnek, a fürtök könnyűek, a szemek vízhiányosak, a fejlődésben megálltak. Mivel a vesszőbeérés erőteljesen beindult, néhány fajtánál már most kávébarna színűek a vesszők. Ennek tükrében nem tudni, hogy ez milyen hatással lesz a későbbi mennyiségre és minőségre.

Mint a szakmai rendezvényeken elhangzott: a szőlőtermesztők egy része figyelmen kívül hagyta az aranyszínű sárgaság miatti figyelmeztetéséket, pedig igen súlyos betegségről van szól. Az aranyszínű sárgaság az eddigi európai tapasztalatok szerint nagyon veszélyes kór, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt. Magyarországon először tavaly augusztusban, a zalai Lentiben begyűjtött levélmintákból és befogott szőlőkabócákból mutatták ki az aranyszínű sárgaságot.  A kártevő idén is feltűnt szinte az összes szőlőtermő vidéken.

- Megfelelő védekezés hiányában az aranyszínű sárgaság bármikor felütheti a fejét, s sajnos azt tapasztaltuk, hogy vannak olyan gazdálkodók, akik nem veszik komolyan a figyelmeztetést. A betegség elleni védekezés egyetlen módja, ha a terjesztőt iktatják ki a gazdák. A rovarölő szeres kezelések célzottan a tünetet okozó fitoplazmát terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen irányulnak. A kór negatív hatása nem azonnal, hanem fokozatosan jelenik meg a szőlőben, 4-5 év alatt akár teljesen ki tudja pusztítani az állományt. Szlovéniában például elkéstek a védekezéssel és rendkívül súlyos károkat szenvedtek el az ültetvények. A kórokozóra szinte az összes Magyarországon termesztett szőlőfajta fogékony.

Az ország több borvidékén megtartott rendezvényeken a szakmai előadások mellett bemutatták a Syngenta hatékony növényvédelmi megoldásait is, amelyekkel eredményesen léphetnek fel a kártevőkkel szemben. A vállalat portfóliója idén a Luzindoval bővül, amely egy új, hatékony készítmény szőlőmolyok ellen és a kabóca elleni védekezésre is alkalmas.

A szőlőtermesztésben jelenleg a művelt borvidéki szőlőterület nagysága meghaladja a 64 ezer hektárt. A leszüretelt szőlő mennyisége 2013-ban 390 ezer tonna, 2014-ben 348 ezer tonna volt. A termésátlag tavaly 5 tonna volt hektáronként, a kiemelkedően jó átlagot termő 2013-hoz képest ez 2 tonnával kevesebb hektáronkénti mennyiséget jelent.