You are here

Az alma helyzete 2021-ben növényvédelmi szempontból

Hír
2022.03.23.
Az alma helyzete 2021-ben növényvédelmi szempontból

„Alma a fa alatt…”, kezdődik egy keserédes, magyar népdal, ami a magyar gyümölcstermesztés helyzetének is alaphangja lehetne.

Az időjárás, mint a környezeti tényezők közül az igazán változó/állandó, 2021-ben ismét okozott némi kiszámíthatatlanságot.  A szakmai kihívások csak halmozódtak a szezon előrehaladtával. 

Míg korábban (2020) a különböző kultúrák érzékeny fenológiai állapotban – virágzás környéke, gyümölcskezdemény - ismétlődő és helyenként tartós fagyhullám determinálta a várható termést, 2021-ben mintha időlegesen visszatért volna a kontinentális klíma négyévszakos sajátossága. Persze ez sem a régi; az év elejétől gyakori időjárás anomáliák, relatív erős lehűlés és felmelegedés váltogatta egymást. Következmény a gyümölcsfajok fenológia „rendezetlensége” - legalább is a megszokotthoz képest -, ami tavasz végén 2-4 hetes „fenológia dinamikai” késést vizionált. Aztán valamelyest korrigált a nyár, a sokéves átlaghoz viszonyított 3. legmelegebb júniussal és az ebben a rangsorban első júliussal.

A termesztéshez oly nélkülözhetetlen vízellátottság 2021. elején, ha csak az „átlagos” statisztikákat nézegetünk, ígéretesnek mutatkozott. A talajok víztelítődése már előző év őszén megkezdődött, de a folyamat területi egyenetlenségbe csapott át. A csapadékeloszlás a vegetáció egészében követte ezt a mintát, nem csak nagyobb térségek, de mikrokörzetekre vonatkozóan is.

Más kategória, de egyre inkább tényezőként kezelődik az a piaci, gazdasági környezet, amelyben a termelők különböző döntéseket hoznak, akár a termesztés technológia minőségében is. Költői kérdés: kik lettek az előző termelési ciklus nyertesei. Akik „fa alól” értékesítettek vagy azok, akik bíztak, beruháztak, betároltak? Ezt a kérdést nem ebben a cikkben kell megválaszolni.

Növényvédelmi szempontból az évjárat megítélését sommásan lehetne azzal jellemezni, hogy ahol megfelelő időben és eszközzel megtörténtek a védekezések, nem volt különösebb probléma. Általános megállapítás lehet, hogy a környezeti tényezők tulajdonképpen egy programszerű kezelési folyamatnak kedveztek. Különösen igaz ez a „klasszikus” kórokozók/kártevők vonatkozásában.

Az almafa varasodás nem csinált mást csak lefuttatta az éves fertőzési ciklusát: az aszkospóra érés szakaszában, a folyamatosan ismétlődő kisebb, nagyobb esők folyamatos kilökődést indukáltak, közel se olyan, koncentrált nagytömegűt, mint az előző év egy-egy időpontjában. Nem kisebbítve a veszély jelentőségét, komolyabb fertőzés csak permetezés technikai hiányosságok miatt alakult ki. Ilyen körülmények között is szükséges volt a varasodás elleni nagy hatékonyságú, megbízható, gyógyító tulajdonsággal is bíró készítmények (Chorus 50 WG, Score 250 EC) használatára. Ugyanakkor szembesülhettünk a „kontakt” készítmény választék szűkülésével.

Az almaültetvények lisztharmat terheltsége minimalizálódott. Láthatóan eredményesen működik – egyéb fungicidek (pl. Topas 100 EC) mellett - a kórokozó elleni egyszerű, de speciális hatóanyag, a kén (pl. Thiovit Jet) rendszeres, preventív használata.

A rovarkártevők vonatkozásában sem szívó, sem rágó szájszervűek nem okoztak látványos kártételt. Sőt, a tavaszi hónapok intenzív esői, általában „mechanikailag” úgy csökkentették a kártevők felszaporodásának lehetőségét, hogy későbbiekben - életkörülményeik konszolidálódása ellenére - populációjuk a szüretig nem növekedett. Természetesen ez nem több, mint évjárati sajátosság. Továbbra is számolnunk kell gyümölcsöseink a „megszokott” kártevő faunával (gyümölcsmolyok, takácsatkák, levél-gubacstetvek, levélbolhák stb.).

Annál is inkább, mivel egy kivétel – vészes populáció növekedés – mégis akadt. Elsősorban sajátos védekező morfológiájának, szaporodás biológiájának köszönhetően: a vértetű.  A kártevő kezelése, növényvédő szer választási oldalról szenvedett csorbát. A klórpirifosz-metil kivonásával szűkült a kellő hatékonyságú (pl. pirimicarb) készítménykör. A helyzet változhat, de mindenképpen a sokat emlegetett „integrált” szemlélet kell a kézbentartásához.

Maradva az integrált szemléletnél; a természetes ellenségek, paraziták támogatása az egyéb kártevők ellen alkalmazott, körültekintő készítmény választással megfontolandó. Például az gyümölcsmolyok elleni stratégia olyan készítményekre (Insegar, Voliam, Affirm Opti) épülhet, melyek speciális hatásmódjukból adódóan ártalmatlanok a hasznos szervezetekre, tökéletes biológiai hatásúak a cél kártevők ellen, magas szintű rezisztencia stratégia eszközei. Az Insegar a hatóanyag kivonások következtében 2022-ben lesz utoljára elérhető a Syngenta portfólióban.

A megfelelő növény egészségügyi állapot fenntartása nem kívánt különösebb erőfeszítést. Viszont a mérsékeltnek, elhanyagolhatónak tűnő kór-kárfolyamatok, a 2021-től eltérő évjáratban felerősödhetnek. Különösen olyan környezetben, amikor le kell mondanunk már rutinszerűen használt eszközeink (hatóanyag) egy részéről. Új módszerek/készítmények alkalmazását kell a gyakorlatban a „hiányzók” hatékonysági szintjére emelni. Új készítményként lesz elérhető a Syngenta portfólióban az Afinto egy flonikamid hatóanyagú rovarölő szer levéltetvek ellen pozícionálva, illetve egy klasszikus diamid is bekerül a portfólióba a Voliam, ami molykártevők ellen kiváló alapkészítmény.

Az ültetvény struktúra fontos eleme az alma, sok hatás határozza meg az almatermesztés jövőjét. Bízzunk benne, hogy hosszútávon jobb sorsra predesztinált az ágazat.