A 2024. évjárat a szőlőlisztharmat éve volt
Egy újabb nehéz évjárat volt az idei esztendő a szőlő ágazatban. Ebben nagy szerepet játszott a fent említett kórokozó, de a klimatikus tényezők változása is emlékezetessé tette a szőlőtermelést.
Az előző évekhez hasonlóan nézzük át röviden a hőmérséklet alakulását az első kilenc hónapban. Azt láthattuk, hogy átlagosan 3,1 °C-kal volt melegebb, mint az elmúlt 10 évben, amely sajnos a vegetációra is érvényes volt. Azt mondhatjuk, hogy 100 éves hőmérsékleti rekordok születtek. Átlag feletti meleg hónap volt a február (+5,4 °C), a vegetációban pedig a július (+3,9 °C) és az augusztus (+4,3 °C).
Csapadék adatokat vizsgálva szeptemberrel bezárva azt láthatjuk, hogy közel 84 mm-el kevesebb eső esett az elmúlt 14 évhez képest. A vegetációs időszakban azonban júniusban (+ 14 mm) és szeptemberben (+23 mm) szerencsére átlag feletti mennyiség esett. Összességében azt mondhatjuk, hogy egy száraz és meleg évjárat volt 2024.
Pár gondolat a szőlő fenológiai fázisairól. A klimatikus viszonyoknak köszönhetően a szőlő korán, március végén - április elején fakadt és intenzíven fejlődött. Sajnos április végén (04.22; 23) az erős lehűlés miatt tavaszi fagykárokkal találkozhattunk egyes borvidéken (Villány, Mátra, Alföld). A fürtmegnyúlás május elején, míg a virágzás május végén történt fajtától, borvidéktől függően. A bogyókötődés június elején, a fürtzáródás június végén volt. A szüret július végén indult a Csabagyöngye fajtával a dél-balatoni borvidéken.
A növényvédelem alakulása az évjáratban
A 2023. évi szőlőperonoszpóra járvány után fokozott odafigyelést igényelt a kórokozó. A száraz, meleg időjárás miatt azonban a kritikus időszakban (virágzás) a fertőzések elmaradtak.
A júniusi csapadék miatt ugyanakkor már találkozhattunk fürt tünetekkel, ami gazdasági kárt jelentett. Szőlőlisztharmatról már tettünk említést a bevezetőben. Korán április közepén már megjelentek a prímér tünetek, így újra hosszú idő állt rendelkezésre a kórokozó számára, hogy a lombon felszaporodjon a virágzásig. Nagyon erős fertőzések alakultak ki, nem csak a kezeletlen parcellákban, hanem üzemileg védett ültetvényekben is. Továbbá a vegetáció második felében július végén, augusztus elején zsendülésben is találkozhattunk friss fertőzésekkel a fürtökön, bogyókon.
Feketerothadás tünetekkel találkozhattunk még, de problémát nem okozott.
A szürkepenész kórokozója és kártevők előfordulása gazdasági kártételt nem jelentett az ültetvényekben.
A kártevők közül a gubacsatka jelenthet kivételt, mert nagyon gyakori az előfordulása. Vannak olyan ültetvények, ahol már elérte a védekezési küszöbértéket.
Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a szőlő növényvédelmének legfontosabb kórokozója ismét bebizonyította, hogy igenis fokozott szakmai odafigyelést igényel. A jövőre nézve pedig komoly kihívás lehet az idei tapasztalatunk, nevezetesen az a tény, hogy a kórokozó igen jól alkalmazkodott a megváltozott klimatikus viszonyokhoz.
Horváth Tamás
Fejlesztőmérnök
Syngenta. Kft
