Szántóföldi kultúrák betegség-előrejelzése

Válassza ki az Önt érdeklő kultúrát

Napraforgó – 2018. 08.24. – 08.30.

BBCH: 83 – 89 (érés  – teljes érés) 

1. Kórtani előrejelzés:

A hibridek eltérő tenyészideje és az eltérő vetésidő miatt rendkívül különböző fenológiai állapotban vannak a napraforgók: találkozunk már vegyszeres állománykezelésű és nyers, érés kezdetén lévő állományokkal. Ahol a betegségek terjedésére utalunk, az értelemszerűen ez utóbbiakra vonatkozik.

A fehérpenész (Sclerotinia sclerotiorum) terjedése gyakorlatilag megállt.

Az alternáriás levél- és szárfoltosság (Alternaria helianthi, A. helianthinficiens) még lassú ütemben terjed.

A fómás- – más néven fekete – szárfotosság (Phoma macdonaldii) – terjedése megállt.

(A diaportés szárfoltosság (Diaporthe helianthi) évek óta nem fordul elő Magyarországon – fellépésére ez évben sem számítunk.)

A szürkepenészes tányérrothadás (Botrytis cinerea) fellépésének időjárási feltételei (csapadék a napraforgó virágzásakor) sok helyen adottak voltak – ennek ellenére a betegség gyakorlatilag nem jelent meg.

A hamuszürke szárkorhadás (Macrophomina phaseolina) tünetei összefolynak a természetes érés tüneteivel. A betegség jelenlétéről csak a szár alsó részének felvágásával – a mikroszkleróciumok jelenléte alapján – győződhetünk meg..

Makrofomina tünete állományban 2015-ből

A napraforgó rozsda (Puccinia helianthi) még terjed.

A rizópuszos tányérrothadás (Rhizopus spp.) tipikus sebparazita. A betegség még terjedhet – nevével ellentétben nem csak a tányéron, hanem gyakran a levélnyeleken, ritkábban a száron is előfordulhat.

Rizópusz tünete levélnyélen

Egyre több állományban kerülhet sor a vegyszeres állományszárításra (érésgyorsításra). Az állományok jó általános egészségi állapota nem sürgeti ezt a lépést, de még a gyommentes állományok esetén is érdemes törekedni a mielőbbi betakarítása.
Általános szabály, hogy a vegyszeres beavatkozásnak akkor van itt az ideje, ha a kaszatok nedvességtartalma 30% alá csökken. Az ennél nagyobb nedvességtartalom mellett történő állománykezelést követően gyakori a szaprofiton organizmusok megjelenése, ami minőségromláshoz vezethet.

2. Védekezési javaslat

Az ország számos pontján előforduló helyi, lokális csapadék  kedvez a tányérbetegségek a kórokozóinak, így ahogy ez előrejelzésben is jeleztük 30%-os kaszat nedvességtartalom alatt javasolt a napraforgó vegyszeres állományszárítása, melyhez a Reglone Air-t javasoljuk.

Használatának előnyei:

• kezelést követő 7-10 napon belül a napraforgó betakarítható
• blokkolja a gombabetegségeket, csökkenti a vad- és és madár kártételt 
• teljes deszikkáló hatást nyújt- a napraforgó mellett a magról kelő gyomok nagyrészét leszárítja
• kiegyenlítettlen állományoknál kiválóan működik, az erős, jó kondícióban lévő napraforgót is hatásosan szárítja

Javasolt dózis:

• 1,5-2,0 l/ha

Technológiai javaslat: 

• Erős gyomosodás vagy nagy zöldtömeget adó hibridek esetén a magasabb dózis használata ajánlott.
• A Reglone Air hatásának fokozására 2-4 kg/ha ammónium-nitrát hozzáadása javasolt.

Őszi árpa – 2018. 03.28. – 04.10.

Az őszi árpa állományok növénykórtani állapota – meglehetősen heterogén eloszlásban ugyan – az ország teljes területén meglehetősen gyatra, helyenként egyes kórokozók jelenléte már olyan mértékű, hogy védekezési szükséghelyzet áll fenn.

Az árpa állományokban ebben az időszakban megszokott a barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) jelenléte. A kórokozó fertőzése nyomán a levélzeten sötétbarna, esetleg fekete, kontúr nélküli foltok észlelhetők. Sok folt egyidejű kialakulása esetenként a levél elhalásához vezethet. A gomba nedvesség kedvelő és inkább a hűvös, de nem fagyos időjárást részesíti előnyben. Jelen időszakban ebből a kórokozóból a megszokottnál jóval nagyobb mennyiség van jelen az árpa állományok lombozatán.
A hozzá meglehetősen hasonló, de nagyobb lombveszteség okozására képes hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres) jelenleg jóval kisebb mennyiségben ugyan, de szintén előfordul országszerte az árpák levelein.  Ez a kórokozó szintén nedvesség kedvelő, de inkább a melegebb időjárást favorizálja. Gyors tavaszi felmelegedés esetén a most fellelhető kórokozó mennyiség gyorsan járványos méretű fertőzéssé dagadhat. A kórokozó nagyobb, kontúr nélküli barnás foltokat okoz a leveleken, melyeken több helyütt is feketés színű, a levelek erezetére merőleges, létrára emlékeztető sztróma rajzolat látható.

A lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. hordei) szinte közönségesnek tekinthető a legtöbb hazánkban termesztett őszi árpa fajtán. A kórokozó fehér penészgyepje ugyanakkor sok esetben nem is olyan könnyen vehető észre. A fagy által elpusztított, vagy műtrágya perzseléstől kifehéredett levél részletek nehezíthetik a kórokozó jelenlétének felismerését. A penész gyep sem mindig olyan szép fehér, mint ahogy azt várnánk. Az idősebb micélium szövedék sok esetben egészen halvány drapp színű is lehet.  Jelen időszakban az árpák lombozatán elég sok lisztharmat jelenléte észlelhető, helyenként a fertőződés mértéke már védekezési indikációt is eredményez.
Az őszi árpákon jelenleg egy ilyenkor meglehetősen ritkán észlelhető kórokozó, a törpe rozsda (Puccinia hordei) telepei lelhetők fel a legnagyobb mennyiségben. A kórokozó döntően meleg kedvelő. A tél első hónapjainak az átlagosnál időszakosan sokkalta melegebb volta eredményezte ezt a drasztikus mértékű felszaporodást.  A gomba telepei igen aprók, sokszor 1 mm-nél is kisebb átmérőjű, kerek foltok halvány narancsvörös spóra kiverődéssel. Főleg a pusztulák mérete miatt eleinte meglehetősen nehéz lehet észrevenni a kórokozó jelenlétét.  A jelenlegi igencsak nagymértékű fertőzés egy gyors felmelegedés segítségével akár pár hét alatt is járványos mértékű fertőzéshez és kártételhez is vezethet.

A jelenlegi, március közepi állapotok szerint tehát négy olyan kórokozó is meglehetősen nagy, helyenként tömeges mértékben van jelen az árpák lombozatán, amelyek bármelyike komoly kártételre lehet képes. Ugyanakkor a fertőzöttség mértéke szinte mindenütt az országban rendkívül heterogén. Gyakorlatilag kórokozó mentes táblák szomszédságában olyan állományok is lehetnek, amelyeket már most fungicides védelemben kellene részesíteni.

A termesztők számára első sorban a fertőzöttség mértékének pontos, tábla szintű felmérése az elsődleges. Ennek alapján eldönthető, hogy mely táblákat kell minél hamarabb fungiciddel kezelni és mely táblák azok, ahol a kezeléssel lehet várni a szárbaindulás kezdetéig.

Ahol bármelyik kórokozó már olyan mértékű fertőzést hozott létre, hogy azonnali fungicides védelem indokolt, ott ebben a meglehetősen korai és hűvös időszakban az Amistar Opti használatát javasoljuk. Az alkalmazott dózisok tekintetében fontos tudni, hogy mely kórokozók vannak jelen, melyek dominánsak az adott állományban. Gabona lisztharmat és törpe rozsda ellen Amistar Opti esetében 2,0 l/ha dózis elegendő a kórokozók visszaszorítására. Amennyiben a barna, vagy a hálózatos levélfoltosság dominál a kórokozó gombák állományában, úgy csak az engedélyezett legmagasabb dózis ad jó hatékonyságot, amely az Amistar Opti esetében 2,5 l/ha.

Őszi búza – 2018. 03.28. – 04.10.

Az őszi búza állományokban jelenleg két betegség kórokozója okoz gondot, amelyek ellen esetleg egy rendkívül korai fungicides védekezés indokolt lehet.

A búzákban sok helyütt előfordulnak a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) nagyobb, akár 1 cm-es hosszúkás foltjai, melyek közepén gyakran megfigyelhetők a gomba ivartalan szaporító képletei, a piknídiumok. A szeptóriás levélfoltosság kórokozója nagyon nedvesség kedvelő. Tavasszal a „böjti szelek „ segítségével könyen terjed, mivel konídiumai rendkívül könnyűek.  jelenléte és károsítása heterogén, de vannak olyan állományok, ahol a levélzet már most 20 %-os fertőzöttségtől szenved. Ilyen extrém erős kora tavaszi fertőzés esetén a mielőbbi védekezés indokolt lehet.

Az őszi búzák lombbetegségei közül az utóbbi években sajnálatos módon kiemelkedett a sárga rozsda (Puccinia striiformis). Sikeres áttelelés esetén ez a kórokozó több generációt tud létre hozni, ezáltal drasztikus mértékű járványt is képes okozni, mint pl. 2014-ben. A sárga rozsda eddig országszerte sikeresen áttelelt, bár meglehetősen kis mennyiségben. Mivel mind a február végi, mind a március közepén kialakult erős fagyokkal járó lehűlési hullám döntően nagy hóval járt, így ez a két lehűlés érdemben nem csökkentette az addig sikeresen áttelelt sárgarozsda populáció mennyiségét az országban.

A sárga rozsda jelen időszakban nem a tőle megszokott csíkos alakjában van jelen. Ilyenkor egy atípusos, foltszerű megjelenését kell megkeresni a búzák levelein. Nehezíti a felderítést, hogy ilyenkor sok más, élettani ok miatt lehetnek sárga foltok a búzák levelein és a kórokozó csak a megfertőzött levélnek a talaj felé eső felületén sporulál. A kis mennyiségű áttelelés ellenére akadnak viszont az országban olyan búza állományok, ahol ez a kórokozó – sokszor csak foltszerűen – olyan mennyiségben van jelen a levelek felületén, amely mielőbbi fungicides védelmet igényel.

A fent említett két kórokozó esetében amennyiben akár csak foltszerűen is nagy fertőzési nyomás alakul ki, úgy az adott táblát minél hamarabb fungicides védelemben kell részesíteni. Erre a nagy eséllyel hideg idő miatt az Amistar Opti 2,5 l/ha –os dózisa a leg megfelelőbb. A viszonylag kis felületű, álló levélzet, a még nem kialakult és a sok nedvességtől leázott viasz borítás a leveleken nem igazán kedvez más fungicidek felhasználásához, viszont az Amistar Opti klórtalonil hatóanyaga hidegben is jól működik és ennek a hatóanyagnak a tapadó képessége messze megelőzi minden más hatóanyagét. Ezáltal nagy valószínűséggel a kijuttatott készítmény ott marad a levélzeten és ki is tudja fejteni a hatását.