You are here

Nem tudni, ki szedi le a káposztát idén

Hír
2016.10.10.

Nehéz évet könyvelhetnek el 2016-ban a káposztafélékkel foglalkozó magyar gazdaságok: ebben az évben betegségek sora tizedelte a növényeket, a piaci ár is alacsonyabb a korábbiaknál és a betakarításra sem nagyon találnak kétkezi munkást. A Syngenta mai ágazati rendezvényén elhangzott: a káposzta, brokkoli, karfiol fogyasztása átalakulóban van hazánkban is, ugyanis egyre többen fogyasztanak frisspiaci zöldséget savanyított, tartósított termékek helyett.

A hazánkban is évszázadok óta termesztett káposztafélék élettani szempontból nagyon fontos és előnyös tulajdonságokat hordoznak: kedvező áruk, magas vitamin-, ásványi anyag és rosttartalmuk miatt kedvelt élelmiszernövények Európában. Magyarországon átlagosan évente 5 ezer hektáron terem kelkáposzta, brokkoli, karfiol és fejeskáposzta. Utóbbit ezek közül a legnagyobb, átlagosan évente 2,5 ezer hektáron termesztik a gazdálkodók. Az idei termőterület 10 százalékkal nagyobb az előző évhez képest, ám vannak eltérések az egyes fajtacsoportok között: míg a fejes- és vöröskáposzta termesztési területe nőtt, addig a kelkáposzta, karfiol és brokkoli felülete valamelyest csökkent, hangzott el a Syngenta hagyományos ágazati rendezvényén, amelyet tizenegyedik alkalommal rendeztek ma Ócsán, a vállalati zöldségnemesítő központjában.

A káposztafélék hazai fogyasztása Európában átalakulóban van, hangsúlyozta Antal Gyula, a Syngenta kampánymenedzsere. Mivel ma már egész évben elérhető szinte minden friss zöldségféle a pultokon, a hagyományos téli vitaminforrások, mint például a tartósított, savanyított káposztafélék fogyasztása háttérbe szorul. Ráadásul a jelentős mennyiségben érkező import is rontja a hazai termelők eladási esélyeit.

A termelési szezon ugyan még nem ért véget, de az már látszik, hogy idén nem túl sikeres évet könyvelhetnek el a szektorban érdekelt gazdálkodók. Az enyhe telet követő változékony – hol száraz, hol rendkívül csapadékos – időjárás komoly növényvédelmi problémát eredményezett, számos kártevő és a kórokozó veszélyeztette a növényállományt, mondta Antal Gyula. A növényvédelem költségei így jelentősen megemelkedtek. A piaci árak viszont a tavalyiak alatt maradtak szinte egész év folyamán, és a következő hónapok kilátásai sem bíztatóak. Az elmúlt két évben a termésátlag fejeskáposztából 40-120 tonna, karfiolból 30-45 tonna, a brokkoliból 20-30 tonna, míg a kelkáposzta és a vöröskáposzta esetében 30-50 tonna között alakult hektáronként, idén ez várhatóan alacsonyabb lesz.

A gazdálkodók gondjait a szektorban tapasztalható munkaerőhiány tetézi. A káposztafélék termelésének kézimunkaerő-igénye főként a betakarítás időszakában nagyon magas, és ez egyre inkább megoldhatatlanná kezd válni a gazdáknak. Emiatt várható, hogy a gépi betakarítás egyre nagyobb arányban jelenik meg a gazdaságokban. Ez a technológia azonban a fajtafelhasználásban is változást hozhat idővel: azok a magasabb törzsű, stabil tartású fajták, amelyeket a betakarítógépek veszteség nélkül tudnak kivágni, valószínűleg jobban el fognak terjedni.

A káposztafélék fajtaösszetétele konzervatív, nincsenek nagy változások évről évre – ismertette Antal Gyula. - Az elmúlt szezonban az aszályos, száraz körülmények között jobban teljesítő fajták, mint például Syngenta Agressor F1 hibridje jobban teljesítettek és az idei évben ezeket szívesebben ültették el. Az európai trend a káposztafélék esetében is az egyéb zöldségfélékhez hasonlóan elsősorban az alak-, szín-, méretbeli változatosság irányába halad.

A Syngenta, mint a terület meghatározó vetőmag forgalmazó és növényvédelmi vállalata, több mint egy évtizede Magyarországon nemesít és az itteni éghajlati, termelési körülményeknek legjobban megfelelő fajtákat kínálja a hazai termelők számára. A vállalat minden termékcsoportban mutatott be ebben az évben is újdonságot, amelyet az ócsai fajtabemutatón a közönség is megnézhetett. Ezek közé tartozik olyan jól ismert hibrid új, korszerűbb verziója, mint a korai Preludium F1 kelkáposzta, vagy a hiánypótló Remala F1 vöröskáposzta és a Besty brokkoli, amelyek sok gazdálkodó figyelmét felkeltették. 

Nem tudni, ki szedi le a káposztát idén