You are here

2017-es szőlő helyzetkép

Hír
2018.03.21.

Megfigyelések és tapasztalatok a szőlő növényvédelmi szezonjáról

Meghatározó tényező az időjárás

Hőmérséklet áttekintése

  • Január hónap napi középhőmérsékletének átlaga -6,2 °C volt. Összehasonlítva 2018. év azonos hónapjával, akkor 9,18 °C különbség alakult ki az idei esztendő javára.
  • Februárban a napi középhőmérséklet átlaga 2,94 °C-al volt, alacsonyabb az előző évhez hasonlítva, míg 2018-ban ugyancsak 3 °C-al kevesebb volt, mint 2017-ben, így a hónap középhőmérsékletének átlaga kevéssel nulla fok alatt maradt.
  • Március végén (03. 20-24, 28-31) majd április elején (04. 01-04.) az előző évektől eltérően meleg periodusok voltak. Sajnos áprilisban akárcsak 2016-ban (04.21.) fagy károsította az ültetvényeinket.
  • Május 10-én, illetve 11-én újabb fagykárokat lehetett tapasztalni.
  • A vegetációban elsősorban július végén és augusztus elején több hőhullámos időszak is nehezítette az évjáratot.

Csapadékviszonyok

  • A január és a február hónapokban leesett csapadék mennyisége harmada volt a 2016. hasonló időszakában lehullottnak.
  • Április 19-20-án nagyobb mennyiségű csapadék és hó is esett.
  • Májusban több borvidéken jég károsította az ültetvényeket (például 05. 07. Villány, míg 05. 13. Mátra). Május, június, július, augusztus csapadék viszonyai az utóbbi nyolc év átlagához hasonlítottak, jellemző volt a szélsőségesen nagy mennyiség egy-egy kisebb területen. Akár 10-szeres különbségek is kialkultak, mint például májusban, ahol is 14 mm és 134 mm is lehullott hazánkban.
  • A Syngenta technológiai bemutató helyszínek közül Móron májusban és júniusban volt annyi csapadék, mint amennyi az egri helyszínen egy nap alatt (2017.06.06. 56 mm) esett.
  • Szeptember az elmúlt nyolc év harmadik legcsapadékosabb hónapja volt, így a szüreti munkálatok nehezebbé váltak.
  • Maradva a nyolc év átlagánál, a novemberről elmondhatjuk, hogy átlagos volt, míg a december a második legcsapadékosabb volt a 2010. év után. Összefoglalhatjuk, hogy ezen szélsősges időjárási körülmények közt kellett a szőlő ültetvényeinket megvédeni.

Az időjárás erőteljesen befolyásolta a szőlő fenológiai fázisait is

A kemény januári fagyok miatt téli fagykárokkal lehetett találkozni és ez elsősorban a merlot fajtában jelentkezett. Fakadás április elején történt, amely a már említett március végi, április első napjainak meleg időjárásnak volt elsősorban köszönhető. Rügyfakadásról akkor beszélhetünk, ha a levegő hőmérsklete tartósan 10 °C felett van, de legintenzívebb a 26-30 °C hőmérséklet esetén (2017.04.01-04. közt a napi maximumok 25 °C felett alakultak). A szeszélyes áprilisi időjárás miatt nagyon vontatott volt a szőlő fejlődése, több borvidéken is előfordult, hogy hó lepte be a néhány leveles szőlő növényeket. (1. kép)

2017-es szőlő helyzetkép - Etyek, 2017.04.19.
1. kép - 2017-es szőlő helyzetkép - Etyek, 2017.04.19.

A merlot fajtáról már tettünk említést a fagykár kapcsán, így további érdekesség volt, hogy 2017. április 27-én, Szekszárdon előrébb tartott a vegetációban (BBCH 12), mint a villányi helyszínen, ahol még csak éppen, hogy rügypattanás volt ugyanazon a napon (BBCH 09). Tapasztalataink alapján kijelenthetjük, hogy a tavalyi esztendőben a merlot fajta tudott legkevésbé alkalmazkodni az évjárat viszontagságaihoz. A fürtmegnyúlás május elején-közepén, míg a virágzás május végén, június elején történt. A virágzás számára nem voltak ideálisak a klimatikus tényezők (hőmérséklet és a levegő relatív páratartalma), így kötödési problémák gyakran előfordultak az ültetvényekben. Bogyókötődés és bogyónövekedés júniusban, míg a fürtzáródás nagyon korán, már július elején bekövetkezett egyes fajtáknál. Zsendülés július végén történt. A szüret a csabagyöngye fajtával kezdődött augusztus elején.

Pár gondolat a szőlő károsítóiról

A szőlőlisztharmat primer tünete a levélen május 10-én jelent meg a déli borvidékeken. Összehasonlítva az elmúlt esztendővel, amikor 10-14 nappal később jelent meg. A virágzás és az első tünet megjelénés között eltelt idő jól előrejelzi az évjáratot. Mit jelent ez a gyakorlatban? A primer levéltünet és a virágzás közt minél több nap van, a kórokozónak annál több ideje lesz a felszaporodásra, ebben az esetben komoly lisztharmat fertőzés várható (2014. 31 nap, míg 2016. 35 nap).  

Syngenta technológia 10 borvidéken szerepelt az idei évben és ebből 6 borvidéken találkoztunk erős lisztharmat fertőzéssel (2. kép).

2017-es szőlő helyzetkép - Szekszárd, 2017.07.26.
2. kép - 2017-es szőlő helyzetkép - Szekszárd, 2017.07.26.

Az 1-2 ábrán láltható diagrammokon a fertőzés gyakoriságát, és a fertőzés mértékét mutajuk, 100 levél és fürt értékelése alapján.

Szőlőlisztharmat elleni hatékonyság a Syngenta kísérletekben fürtzáródás, zsendülés kezdete (Blauburger, Kékfrankos, Merlot)

 

Szőlőlisztharmat elleni hatékonyság a Syngenta kísérletekbenfürtzáródás, zsendülés kezdete (Blauburger, Kékfrankos, Merlot)
1.ábra

Szőlőlisztharmat elleni hatékonyság a Syngenta kísérletekben fürtzáródás, zsendülés kezdete (Blauburger, Kékfrankos, Merlot)
2. ábra

Az eredmények jól szemléltetik, hogy a Syngenta technológia milyen hatékony védelmet tudott biztosítani a szőlőlisztharat kórokozójával szemben (3. kép).

2017-es szőlő helyzetkép - Balatonboglár-Rádpuszta, 2017.08.15.
3. kép - 2017-es szőlő helyzetkép - Balatonboglár-Rádpuszta, 2017.08.15.

Kísérleteink alapján újra elmondhatjuk, hogy  megkésett kezelések esetén (fürtmegnyúlás, virágzás kezdete) már nem tudunk megfelelő hatékonysággal védekezni a szőlőlisztharmat ellen. Több alkalommal beszéltünk már a szőlőlisztharmatnak a bor minőségére tett negatív hatásáról (fertőzés mértéke ≥ 5 %), a termés mennyiségének csökkenését viszont a (4. képen) láthatjuk.

2017-es szőlő helyzetkép - Eger, 2017.09.06.
4. kép - 2017-es szőlő helyzetkép - Eger, 2017.09.06.

Látványos különség alakult ki az egri demo helyszínen (Békési dűlő) a blauburger fajtában  a szüret előtti időszakra (2017.09.06.) A szőlő többi kórokozójával is találkozhattunk a borvidékeinken, így szőlőperonoszpóra, szürkepenész is előfordult. Kártevők oldaláról tavasszal szőlőtripsz, levélatka, majd szőlőmolyok, amerikai szőlőkabóca és végül az amerikai lepkekabóca károsítását is láttuk az ültetvényekben.

Összeségében elmondhatjuk, hogy 2017-ben is a szőlőlisztharmat volt a meghatározó kórokozó a szőlő növényvédelmében. Az ellene való hatékony fellépés alapja az időben elkezdett védekezés és a felszívódó készítmény választása már az első kezelésre is.

Azt, hogy mi várható a 2018. évben a szőlő növényvédelmében nehéz megjósolni, viszont azt biztosan kijelenthetjük, hogy a szőlőlisztharmat ellen átgondolt és jól megtervezett védekezési stratégiát kell beterveznünk.

Horváth Tamás
fejlesztőmérnök
Syngenta Kft.