You are here

Tápanyagutánpótlási- és technológiai javaslat

Mivel a hibridárpa fizikai és fiziológiai tulajdonságaiban eltér az átlagos fajtáktól, termesztéstechnológiájának sarkalatos pontjai vannak. Ezeknek a betartása biztosítja a hibridárpában rejlő genetikai potenciál minél hatékonyabb kihasználását. A Magyarországra adaptált termesztéstechnológiai ajánlat több éves hazai tapasztalatok alapján került kidolgozásra.

  • Jól előkészített, aprómorzsás talajállapot
  • 3 cm-es maximális vetésmélység
  • 200 csíra/m2
  • Őszi gyomkikapcsolás
  • Folyamatos nitrogén utánpótlás biztosítása
  • Szárszilárdítás
  • Megfelelő növényvédelem

Vetés:

  • Időpontja: rugalmas vetésidő
  • Vetésmélység: maximálisan 2-3 cm

Tápanyagellátás
A hibridspecifikus őszi árpa termesztéstechnológia egyik alappillére a tavaszi differenciált (osztott) N hatóanyag kijuttatása. Ez azt jelenti, hogy eltérően a szokásos fájtáktól, a N kijuttatás a növény fenológiai fázisának időpontját tekintve, és az ekkor kijuttatandó műtrágyázási dózisokban találunk eltéréseket. A vizsgálatok szerint egy tonna terméshez 22 kg nitrogén szükséges, de emellett 1 kg foszfor és 1,6 kg kálium is rendelkezésre kell hogy álljon a növény számára. A növényeknek nagyságrendileg 140kg/ha hatóanyag nitrogénre van szüksége ahhoz, hogy ezt pontosan meg tudjuk határozni érdemes elvégeztetni egy télvégi talajvizsgálatot.
Az alábbi pontokban megpróbáltunk összeszedni minden olyan információt, amely segítsget nyújthat a helyes fejtrágyázásban:

1. Növényállapot

a) Jól fejlett növények esetén (7 vagy annál több mellékhajtás):
Ha talajunk nitrogénnel jól ellátott, akkor mindenképpen csökkenteni kell a kijuttatandó mennyiséget és eltolhajuk, illetve ki is hagyhatjuk az első fejtrágyázást. Amennyiben nitrogénhiány mutatkozik az állomány sárgulni látszik, ne késlekedjünk a második fejtrágyázással, mert a növény ’éhezik’. Ennek negatív hatásai pedig megmutatkoznak majd a terméseredményben is. Használjunk gyorsan oldódó könnyen felvehető nitrogénműtrágyát. (MAS 27%, folyékony N-oldatok)

b) Gyenge növényállomány és kései vetés esetén (3-5 mellékhajtás):
Az első fejtrágyázást próbáljuk meg minél korábban elvégezni, gyorsan oldódó, könnyen felvehető műtrágyaféleséggel. A második fejtrágyázást, ahogy az előzőekben írtuk, minél hamarabb (1 héten belül) el kell végezünk.

2. Időzítés

Optimális esetben a tavaszi nitrogén adagot három fejtrágyázás alkalmával kell kijuttatni:

  • 30% bokrosodás kezdete (BBCH 21-25)
  • 50%  első nódusz megjelenésekor  (BBCH 30-31)
  • 20% szárbaszökkenéstől zászlóslevél megjelenéséig (BBCH32-37)

Amennyiben erre nincs lehetőségünk, két alkalommal is kiszórhatjuk a fejtrágyát. Vagy termelési körölményünk inkább száraznak mondható (laza talajszerkezet, stb.), mint átlagosnak, vagy hosszabb száraz periódust jeleznek előre, úgy két adagban is kijuttathatjuk a tervezett nitrogén mennyiséget:

  • 30% bokrosodás kezdete (BBCH 21-25)
  • 70% szárbaszökkenéskor (BBCH 31-32)

Az időzítésnek fontos szerepe van, mivel bokrosodás és zászlóslevél megejelenése között differenciálódik a termés. Ha ebben az időszakban nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű felvehető nitrogén, akkor nem számíthatunk maximális termésre, ha minden egyéb más elemet szigorúan be is tartottunk.
Javasolt a N műtrágyák közül a könnyen felvehető N27%- os műtrágyák alkalmazása, a karbamid 46 N% kijuttatása kerülendő.