Kihívásokkal teli évjárat

A 2016-os év a szőlő növényvédelmi szempontjából tekintve egy nehéz évjárat volt.

Először is, tekintsük át azokat a legfontosabb időjárási tényezőket, amelyek döntően meghatározták az idei  évet. A 2010-es esztendőtől számítva, az idei évvel együtt hét évet vizsgálva, nézzük át a meghatárózó eseményeket. Február volt a már említett hét esztendő legcsapadékosabb hónapja (95,1 mm), ugyanakkor a napi középhőmérséklet átlaga 3,93°C–al volt magasabb, mint 2015-ben.  Az április kritikus hónap volt, csapadék tekintetében (19,6 mm), a hét év átlaga alatti mennyiség esett.

Hőmérséklet szempontjából a hónap elején két meleg periodus is kialakult - (míg 04-07-e között) - a napi maximum hőmérséklet 27-28°C volt, (16-18.-a között) 26-28 körül °C alakult. A szőlő fakadása a hónap elején, közepén következett be (Villányi borvidék, március vége) amikor is a talaj hőmérséklete elérte a 7 °C-ot míg a levegő átlaghőmérséklete 10°C volt. A fakadás után következett, több borvidék számára (pl. Sopron, Mór, Somló) az évjárat két legroszabb napja 04. 21., illetve 04. 26., amikor is az ültetvények nagy része elfagyott. Az áprilisi rémálom ekkor még mindig nem ért véget, mert a hónap vége és a május eleje kifejezetten hűvös volt, a napi középhőmérséklet átlaga 10°C körül alakult. Ebben az időszakban a szőlő gyakorlatilag nem fejlődött semmit sem (7-14 nap), és a kártevők közül a tripszek is megjelentek több borvidéken is (pl. Dél Balaton, Eger), amelyek ellen védekezni kellett. Májusban a csapadék (77,7 mm) a hét év átlaga alatti mennyiségben hullott (hét év átlaga 98,5 mm), ugyanakkor több, mint hatszoros különbségek alakultak ki a borvidékek közt - (24 mm -> 148 mm). Júniusban  (86,5 mm) eső esett, ezzel az elmúlt hét év második legcsapadékosabb hónapja volt. A hőmérséklet pedig 0,4°C –kal enyhébb volt, mint 2015-ben. Sajnos a szélsőséges csapadékelosztás ezt a hónapot sem kímélte, és közel hétszeres különbségek is voltak a különböző borvidékek között (24 mm -> 161 mm). A július  szintén csapadékos volt (115,1 mm), így ugyancsak a második legcsapadékosabb hónap az elmúlt hét esztendőt vizsgálva. A július 13. és július 17. köztti csapadék mennyisége különösen sok volt, ekkor esett le a havi csapadék 70-80 %-a. A hőmérséklet 1,5 °C–al  maradt az egy évvel korábbitól és a már említett hónap közepe is hűvös volt, 20 °C alatt maradt a napi középhőmérséklet átlaga. Augusztusban a csapadékmennyisége (60,6 mm) közel azonos volt, -mint a hét év átlaga, viszont a hőmérséklet 2,77 °C–al elmaradt a 2015. évhez képest. Alapvetően azt, hogy milyen évjárat lett a 2016-os év borászati szempontból, a szeptember hónap határozta meg. A csapadék mennyisége (29,2 mm) volt, a hőmérséklet pedig 0,64 °C–al volt több, mint tavaly, így azt mondhatjuk hogy, mindenki ilyen szép időre várt a szüret időszakában.

Az időjárás áttekintése után nézzük milyen kíhávások voltak a károsítók oldaláról 2016-ban. A kórokozók közül a legfontosabb a szőlőliszharmat. Az aszkóspórás fertőzésből megjelenő primer tünetek a levélen már korán, április végén, május elején megjelentek. A virágzás „rendes” időben, azaz május végén és június elején következett. Hosszú idő (30 nap) telt el az első szőlőlisztharmat tünet és a virágzás közt, ami azt eredményezte, hogy a kórokozónak volt ideje a felszaporodásra a virágzás kezdetéig. A virágzás időszaka, azaz június eleje csapadékos volt, míg a június vége kánikulai meleget hozott. Ez pont az ellenkezője volt az elmúlt évnek, de mindkét évjáratról együttesen elmondhatjuk, hogy kötődési problémák alakultak ki. Visszacsatolva az szőlőlisztharmatra ennek a ténynek azért volt óriási jelentősége, mert folyamatosan volt fogékony kis bogyó a vegatációban, ahol a lisztharmat fertőzni tudott. (09.07. Dunaszentmiklós Kezeletlen Chardonnay fajta). Sajnálatos módon nagyon erős szőlőlisztharmat fertőzések alakultak ki kezeletlen és kezelt parcellákban is egyaránt.  A fertőzés gyakoriság és a fertőzés mértéke is 100 % volt.

Szőlőperonoszpóra oldaláról akkor beszélhetünk komoly fertőzésről, ha a május, június csapadékos. Visszautalva az időjárásnál említettekre, láthatjuk, hogy  voltak olyan borvidékek, ahol komoly fertőzések alakultak ki (Villány, Ászár-Neszmély). Hasonlóan a 2014 évhez, július végén megjelent lombon a peronoszpora, szinte minden borvidéken megnehezítve a szőlőtermelők helyzetét.

Szürkepenész szempontjából kritikus időszak volt a fürtzáródás, amely július közepén volt és ami sajnos egybeesett a július közepén lehullott nagymennyiségű csapadékkal. Így már a hetedik hónap közepén lehetett találni komoly szürkepenész gócokat a fürtökön. Szerencsére a szeptemberi időjárás kedvezően alakult.

Kártevők küzül szőlőtripsz, szőlőkabóca, lepkekabóca, atkák és a szőlőmolyok is jelen voltak az ültetvényekben, bár eltérő egyedszámban ugyan, de a védekezések nem maradhattak el.

A sikeres védekezésekben döntő szerepe volt 2016-ban a zöldmunkáknak. Volt olyan borvidék, ahol négy csonkázásra is szükség volt. Az első, az erőteljes vegetatív növekedésnek köszönhetően, már június közepén megtörtént.

A Syngenta szőlő növényvédelmi technológiája az előzőekben említett kihívásokkal szemben nagyon jó hatékonysággal teljesített. Nézzük át a legfontosabb sarokpontokat. Tavalyi kísérletünk alapján úgy állítottuk össze a technológiánkat, hogy a szőlőlisztharmat ellen felszívódó készítmény a Topas 100 EC (0,3 l/ha) szerepelt már az első kezelésben is. Említettük korábban is, hogy hazánkban a legmeghatározóbb kórokozóról beszélünk, így nagy odafigyelést igényel az ellene való eredményes védekezés. A virágzás kezdetén és a kötödés során a Dynali (0,65 l/ha) készítmény szerepelt a technológiában, majd a bogyónövekedésben újra a Topas 100 EC (0,3 l/ha). Fürtzáródásban, zsendülésben pedig a Thiovit Jet-et (4,0 kg/ha) alkalmaztuk. Egyébként minden egyes lisztharmat elleni védekezésben szerepelt a Thiovit Jet kontakt kén tartalmú növényvédő szer. Szőlőperonoszpóra ellen a fürtmegnyúlástól azaz a második kezeléstől már felszívódó és kontakt gyári kombinációjú készítményeket tettünk a technológiába: Ridomil Gold MZ (2,5 kg/ha). Virágzás kezdetén és kötödéskor pedig a Pergado F (2,5 kg/ha) szerepelt, majd a Quadris Max (1,5 l/ha) bogyónövekedéskor, majd pedig a rezes Ridomil Gold Plus 42,5 WP (4,0 kg/ha) fürtzáródásban, a végén pedig zsendüléskor a Neoram 37,5 WG (2,5 kg/ha) szerepelt. Szürkepenész ellen virágzás kezdetén a Pergado F (2,5 kg/ha), majd fürtzáródásban a Switch 62,5 WG, (1,0 kg/ha) végül pedig zsendüléskor a Chorus 50 WG (0,75 kg/ha) volt a technológiában.

Kártevők oldaláról a korai időszakban, fürtmegnyúláskor a Vertimec Pro (0,75 l/ha), a kötődés időszakában kabócák ellen a Luzindo (0,25 kg/ha), a molyok első nemzedéke ellen a Karate Zeon 5 CS (0,25 l/ha) míg a második nemzedéke ellen az Affirm (1,5 kg/ha) szerepelt a technonlógiai javaslatunkban.

Hazánk borvidékeinek 50 %-án, azaz 11 helyszínen állítottunk be az előzöekben leírt szőlő növényvédelmi technológiát.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a tízenegy helyszín átlágában a szőlőlisztharmat, szőlőperonoszpóra, és a szürkepenész ellen a fertőzések gyakorisága 0-9 %, míg a fertőzések mértéke 0-2 % között alakultak a leveleken és a fürtökön az értékelések során. Elmondhatjuk, hogy a kihívásokkal teli évjáratban is eredményesen tudtunk védekezni a szőlő károsítói ellen a Syngeta technológiával.