Kísérleteink, referencia-farm hálózatunk eredményei, tapasztalatai – őszi káposztarepce, napraforgó

Évről-évre tanulunk, gyűjtjük a tapasztalatokat annak érdekében, hogy szakembereink felkészülten, termelőink pedig sikeresen induljanak neki a következő szezonnak. Olvassák el, hogy mit láttunk kísérleteinkben a tavalyi év során.

Tudásbázisunk fontos eleme a referenciafarm hálózatunk, ahol többéves, hosszú távú kísérleteket állítunk be annak érdekében, hogy az általunk képviselt termesztéstechnológiai elemeket folyamatosan teszteljük, megfigyeléseket végezzünk, adatot gyűjtsünk. A megfigyeléseket, tapasztalatokat összegyűjtve és az adatokat elemezve, a termelőink sikereit kívánjuk elősegíteni. Az elmúlt években az ország legtöbb régiójában alakítottunk ki kísérleti területet annak érdekében, hogy a különböző mikroklimatikus tényezőkhöz és talajtípusokhoz tudjuk igazítani a termesztéstechnológiánkat.

A technológia összehasonlítások során az általunk képviselt növényfajra szabott Contivo™ termesztéstechnológiát (forgatásnélküli talajművelés, mikrobiológiai termékek használata, okszerű talajmintavételre alapozott tápanyag-utánpótlás –makro-, mezo-, mikroelem-intenzív növényvédelem) hasonlítjuk össze a régióban hagyományos technológiai elemekkel(szántásos művelés, általános, a régió szokásai alapozott tápanyag utánpótlás, közepes intenzitású növényvédelem).

A 2015-ös évben az alábbi megfigyeléseket-eredményeket gyűjtöttük össze.

Őszi káposztarepce

Az aszályos peridusban, a szeptember közepi vetések után eltelt 2-3 hetes csapadék nélküli periódusban 5-10% belüli növényszám-különbséget tapasztaltunk a kímélő talajművelésnek köszönhetően, de ahol minimális volt a kelés, például Nagycserkeszen, ott a minimális 15 db növény/m2 kevésnek bizonyult, itt  az újravetés mellett döntöttünk.

Tavaszi regenerációban nem, virágzás idejének egyöntetűségében a Contivo™ területek  bizonyultak jobbnak. Az elágazások számában lényegi különbséget nem figyelhettünk meg, viszont habitusban kicsit nyúlánkabb növények jellemezték a hagyományos oldalt (ez 3-5 cm magasságkülönbséget jelentett átlagosan a hibridek közt). Ami egyértelműen megfigyelhető volt az a gyökér hosszában lévő különbség. A Contivo™-s oldal lazultabb talajszerkezete lehetővé tette a egységesebb gyökérzet kialakulását. Betegségek nem voltak jellemzőek.

Napraforgó

Egyöntetű kelések jellemezték a parcellákat. Talajhőmérsékletben 0,5-0,7 C fok eltérés volt mérhető a szántás javára, de ez nem jelentett a kelésben különbséget. Az 2015-ös évre jellemző heterogén állományhabitus megfigyelhető mindkét oldalon, pozitív a Contivo™ technológia javára, hogy kisebb amplitúdókkal, tehát ritkábban lehetett 4-6 valódi leveles növények mellett éppen kelő szikleveles lemaradt növényeket találni. Sajnos a foghíjas sorolások mindkét művelési módnál jelentkeztek. A gyökérfejlődésben itt is jól kijöttek a technológiai különbségek, a napraforgó kihasználta a kedvezőbb talajállapotokat.

Növénymagasságban átlagosan hibriden belül 1-4,5 cm az eltérés.  Az Excellio esetében ez 164,2 és 167,9 cm magasságkülönbséget tapasztaltunk. 
Tányérátlóban 0,5—2,51cm átlagosan nagyobb tányérokat fejlesztett a Contivo™ oldalon.

Szárkörméretben volt a legjelentősebb különbség a mért állományoknál (1 méteres magasságban mérve).

2015-ben a referencia farmok átlagában a repce  40 000 HUF,  a napraforgó 10 000 HUF többletjövelmet (a terméstöbbletek mellett, számbavéve az okszerű technológia költségeit is) véve a termelt hektáronként. Ezen eredmények alapján, ha egy átlagos 700 hektáros üzem vetésszerkezetét vesszük figyelembe, több mint 12 millió forint plusz profitot jelent a gazdálkodó számára.

Asbóth András 
Technológus,  
Contivo™ kísérleti felelős