Egy különleges évjárat margójára

Mielőtt rátérnénk a szőlő növényvédelmének elemzésére, tekintsük át milyen volt a tavalyi évjárat. A közölt adatok Dr. Brazsil Dávid főtitkár (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa) elmúlt esztendőben kiadott közleményeiből származnak.

A leszüretelt szőlő mennyisége körülbelül 5,5 millió tonna volt, amiből durván 3,5-3,8 millió hektoliter bort lehet előállítani. A szakember szerint az idei évjárat minőség szempontjából kiemelkedő évjárat lehet, ezt támasztják alá az első jelentések. Mennyiségi szempontból pedig a tavalyinál magasabb termés valószínűsíthető. A meleg hatására összetorlódtak a fajták, a pincészetekbe rövid időn belül nagy mennyiségű szőlő érkezett be, amit mielőbb fel kellett dolgozni. Az árakkal kapcsolatban elmondta, tapasztalataik szerint egyre nagyobb jelentősége van a termelők és a borászok közötti szerződéses kapcsolatnak. A szőlősgazdák és a borászatok közé hidat kell építeni, ezt a HNT már korábban megfogalmazta. Azok a termelők, akik jó kondíciójú ültetvénnyel rendelkeznek és szerződéses viszonyban állnak valamelyik pincészettel, az egy hektárra vetített jövedelem szempontjából az előző évhez hasonló vagy azt meghaladó eredményekkel zárhatják az évet.

Mitől különleges évjárat a 2018 a szőlő növényvédelmében?

Több tényezőt is fel lehetne sorolni, de talán a legfontosabbat emeljük ki. Több mint 100 esztendeje volt olyan évjárat, amikor is a szőlő fakadása és a virágzása közt csupán 30 nap telt el. Normál évjáratban a fakadás (március vége és április közepe) és a virágzás (május vége június eleje) közt 60 nap van.

A napi középhőmérsékletek átlagát vizsgálva a vegetációban az április 5,04 °C-al, míg a május 2,5 °C-al volt magasabb, mint 2017-ben, de ez a tendencia igaz akkor is, ha egy öt éves periódust vizsgálunk. Egyébként a július hónap kivételével minden egyes hónapban a napi középhőmérsékletek átlagai magasabbak voltak, mint az előző öt esztendőben. Pár gondolat a csapadékról. Általánosságban elmondható, hogy jelentős (több tízszeres) különbségek alakultak ki mennyiségben a borvidékek közt, illetve a csapadékok intenzitása is nagyon heterogén az utóbbi években. A február, március, június csapadékos volt, ha az elmúlt kilenc évet vizsgáljuk, míg a vegetációban a többi hónapról elmondható, hogy átlag körüli csapadék esett országosan.

A szőlő fenológia alakulása a tavalyi évjáratban.

Fakadás április közepén (04. 10-15.) történt, majd a már említett klimatikus tényezők miatt (meleg április és május), és a talajban lévő víznek köszönhetően (csapadékos február, március) rendkívül intenzív növekedés következett. Fürtmegnyúlás már május elején bekövetkezett, ami azt eredményezte, hogy az első kezelések ebben a fenológiai stádiumban kerültek kijuttatásra. Így a „valódi első kezelés” a 15-20 cm hajtáshosszban tervezett, az teljes egészében kimaradt. Virágzás május közepén indult, amiről már tettünk említést a bevezetőben. Ennek a régen látott korai virágzásnak köszönhetően június elején már kötődés, bogyónövekedés volt, majd a 24. héten (06. 11-17.) már fürtzáródott ültetvényekkel is találkozhattunk. Zsendülés július elején indult, a szüret pedig a csabagyöngye fajtával július 24-én kezdődött a dél-balatoni borvidéken.

Néhány gondolat a szőlő károsítóiról.

A legfontosabb kórokozó a szőlőlisztharmat primer tünete április végén a déli borvidékeken, míg északon május elején jelentkezett. A korai virágzás miatt a kórokozó nagy számban nem tudott felszaporodni a lombon, így számottevő fürtkár a kezelt ültetvényekben nem alakult ki. Ugyanakkor a kezeletlen parcellákban mindenhol jelen volt a szőlőlisztharmat, és akár 100 %-os gyakorisággal és mértékkel is előfordult. Az egyenetlen csapadékelosztás miatt voltak olyan borvidékek ahol a szőlőperonoszpóra is fellépett. Ugyancsak a júniusi csapadék miatt eltérő mértékben előfordult a szürkepenész is. Kórokozók közül még találkozhattunk a feketerothadással is. Kártevők oldaláról a szőlőmolyok első nemzedéke egy-két borvidéken jelentős volt, illetve a vegetáció második felében egyre gyakrabban megtalálható a gubacsatka kártétele is.

Összefoglalva a 2018-as évjáratról elmondhatjuk, hogy a szélsőséges klimatikus tényezők miatt, komoly szakmai kihívásoknak kellett megfelelni a szőlő növényvédelmet irányító szakembereknek.