You are here

Hyvido – hibridárpa technológia a világon elsőként a Syngentától

Hír
2015.06.04.

A gabona hibridizáció története

A kalászosok termesztése ie. 10.000 körül kezdődött; a növény nemesítése végigkísérte az emberiség történelmét egészen napjainkig. 1850-es évektől jelentek meg a tudatos ivaros úton keresztezők; módszerük a kiválogatás volt, majd a 19. század második felében alakult ki a széleskörű, tudatos növénynemesítés szerte Európában és az USA-ban. A 20. század második felére kialakult az a fajtaválaszték, ami lehetővé tette az áttérést az extenzív termesztésről az intenzívre. 1910-es években pedig felfedezték a heterózishatást az idegentermékenyülő növényeknél, és ezzel elkezdődik az USA-ban a kukorica hibridnemesítése. Az I. világháború után a genetika ugrásszerű fejlődésnek indult, de a nemesítés fő módszere a keresztezéses nemesítés maradt Az élelmiszeripar fokozódó keresletére új módszereket kerestek, a nagyobb hozam elérését néhányan a hibridizáció nyújtotta heterózishatás kiaknázásában remélték. A hibridbúza-nemesítés az USA-ban már a 1930-as években elkezdődött, majd a 60-as években, Franciaországban folytatódott. Az első búza hibridet 1985-ben regisztrálták Franciaországban.

A Syngenta hibridárpa nemesítői programjának célkitűzése a hektáronként betakarított termés növelése mellett, egy jó alkalmazkodóképességgel bíró, időjárási szélsőségeket jól toleráló őszi árpa szortiment kialakítása volt. A Syngenta hibridárpa programja (Hyvido) az 1990-es évek elején indult az első szülővonalak kialakításával az Arizonai Egyetemen, ezt az angliai nemesítés követte. 2002-ben Angliában regisztrálták ez első árpa hibridet Colossos néven, két év múlva az első eladások is megtörténtek a szigetországban. 2008-ban Németországban regisztrálták a Zoom nevű hibridet, majd 2012-ben az EU több országában is sikeresen bevezetésre kerültek a Syngenta hibridárpái, melyeket összesítve Hyvido hibridizációs technológia néven ismerünk.

Az őszi árpa hibridizációjában jelentős különbséget találunk a hibridbúzához képest. Míg búzák esetében napjainkban kémiai úton történik a hímsterilitás kialakítása, az árpánál ezt vegyszeres kezelés nélkül (zöld módon), genetikai úton sikerült elérni citoplazmatikus hímsterilitással. A Syngenta Hyvido programjának nemesítő telepei szerte Európában: Angliában, Franciaországban, Németországban és Dél-Oroszországban találhatóak, ahol számos nemesítési irányt találunk: míg a dél-nyugat-európai helyszíneken a szárazságtűrés, a koraiság a meghatározó, addig a kelet-európai állomásokon a télállóság kap különös figyelmet.

A Hyvido hibrid őszi árpákat azon gazdálkodók figyelmébe ajánljuk, akik kompromisszumot nem ismerve, még nagyobb hozamot szeretnének elérni a területükön. A Syngenta világelső a kalászos vetőmag piacon, minden kontinensen, a világ 124 országban megtalálható. A jelentős 25 kutató-fejlesztő központ és a közel 300 elismert genotípus biztosítja, hogy a világ minden pontján a termesztési feltételeknek és a piaci igényeknek legmegfelelőbb kalászos vetőmag legyen elérhető a Syngenta kalászos portfoliójából.

Többéves magyarországi vizsgálatban bizonyította kiváló adaptációs képességét a 2015 őszén, Magyarországon esőként bevezetésre kerülő Jallon nevű őszi hibridárpa, amely 500e szemes zsákokban (4 zsák=1ha) kiszerelve, CelesTop-os csávázással kerül forgalomba.

Jallon: hibridárpa, nagyobb termés és alkalmazkodóképesség

A hibridárpák heterózis előnye nem egyedül a reproduktív (termőképesség) heterózisban jut kifejezésre. A szomatikus heterózis erőteljesebb kezdeti fejlődésben jelentkezik, így a hibridek vetésideje jóval rugalmasabb, mint a fajtáké. Ezen felül gyorsabb a tavaszi újrafejlődésük, regenerációjuk, bokrosodó képességük. Ajánlott vetőmagdózisa: 200 szem/m2. Három év magyarországi tapasztalat alapján a Jallon adaptív heterózisa jobb szárazságtűrésben, stressztűrésben is megnyilvánul. Középkorai, hatsoros hibrid, amely minden termőhelyre ajánlott, így a könnyebb talajokra is. Termésének jó beltartalma, könnyű darálhatósága és feldolgozhatósága, népszerűvé teszi a saját takarmányt előállítók számára is.

Kiváló termőképességét hibridspecifikus termesztéstechnológia és protokoll mellett nyújtja, mely magába foglalja a tápanyagellátás specifikusságát (osztott N-kijuttatás), szárszilárdítás és fungicid-használatát is. Takarmányárpa, betegség-ellenállósága közepes, növényvédelmi technológiát illetően a levélszárító betegségekkel szemben gombaölő szeres védekezés javasolt.

A tavalyi évben az országot 99 lokációval reprezentáló, demonstrációs kísérletekben a Hyvido hibridárpák minden esetben többlethozamot értek el a konvencionális fajtákkal szemben. Esetenként akár hektáronkénti 1,8 tonnás mennyiséggel is felülmúlva azok hozamát. Átlagosan ezekben a kísérletekben 19% plusz betakarított szemtermést produkáltak az üzemi fajtákhoz képest.

Néhány példa:

  • Hahót, Zala megye:
    Hyvido 8,1 t, üzemi árpafajta 7,4 t.
  • Töltéstava, Győr-Moson-Sopron megye:
    Hyvido 7,84 t, üzemi árpafajta 6,31 t.
  • Marcalgergelyi, Veszprém megye:
    Hyvido 7,58 t, üzemi árpafajta 5,78 t.
  • Mosonszolnok, Győr-Moson-Sopron megye:
    Hyvido 7,5 t, üzemi árpafajta 5,7 t.
  • Karcag, Jász-Nagykun-Szolnok megye:
    Hyvido 9,81 t, üzemi hagyományos fajta 8,06 t.

A képre kattintva tekintse meg nagyobb méretben is!

Termesztéstechnológiai javaslat: Mit kell tennünk, hogy kihozzuk a maximumot a hibridápánkból?

A hibridárpa erőteljes és mélyre hatoló, robosztus gyökérzete biztosítja a kedvezőtlenebb, aszályos, stresszes körülmények között a megfelelő víz- és tápanyagfelvételt. Mivel a hibridárpa fizikai és fiziológiai tulajdonságaiban eltér az átlagos fajtáktól, termesztéstechnológiájának sarkalatos pontjai vannak. Ezeknek a betartása biztosítja a hibridárpában rejlő genetikai potenciál minél hatékonyabb kihasználását.

Vetés
Időpontja: ideális esetben szeptember végén, legkésőbb október első napjaiban. Vetésmélysége 2-3 cm.

A hibridspecifikus őszi árpa termesztéstechnológia egyik alappillére a tavaszi differenciált (osztott) N hatóanyag kijuttatása. Ez azt jelenti, hogy a szokásos fajtákthoz képest, a N kijuttatás ideje és a kijuttatandó műtrágyázási dózisok a növény fenológiai időpontját tekintve eltérnek.

Műtrágyázás
A javasolt kijuttatási időpontok és dózisok a következőek: Ősszel: a termőterületnek megfelelő mennyiségű alaptrágya (N:P:K) kijuttatása.
Tavasszal: az összesen 140 kg N hatóanyag biztosítása, kétszeri kijuttatással.
Az összes mennyiség:
- 30-50%-át kb. február végén (BBCH 21-25), a bokrosodás kezdete előtt; - 50-70%-át kb. április elején (BBCH 31-32), a szárbaszökkenéskor. Javasolt az N-műtrágyák közül a könnyen felvehető 27 N%-os műtrágyák alkalmazása, a karbamid 46 N% kijuttatása kerülendő.

Növényvédelem
Gyomirtás: Az alacsony vetőmagnorma és a korai vetés miatt, feltétlenül ajánlott az őszi gyomirtás, amit a Logran 20 WG 70-75 g/ha dózisával oldhatunk meg. Posztemergens gyomirtására, magról kelő egyszikű és kétszikű gyomok ellen az állomány három leveles állapotától, a zászlóslevél megjelenéséig Axial One 0,75-1,3 l/ha adagban (a gyomosodás mértékétől függően) jelent megoldást. A Lintur 70 WG a legfontosabb kétszikű gabonagyomnövények ellen jó hatást biztosít, beleértve a kamilla-féléket, mezei acatot, ragadós galajt is.

Gombabetegségek elleni védelem és szárszilárdítás: Az első szárcsomó megjelenésekor, akár gyomirtással egy menetben, fungicides védekezés, illetve szárszilárdítás Amistar Xtra vagy Seguris 1 l/ha + Moddus 0,6 l/ ha dózisban ajánlott, egy menetben, vagy külön-külön kijuttatva. Az Amistar Xtra vagy Seguris fungicidek használatával számíthatunk azok hosszú hatástartamára, kihasználhatjuk a készítmények rendkívüli élettani hatását, melynek köszönhetően javul a növények stressztűrése, betegségmentes állomány esetén is kiemelkedő termésnövekedést okoznak.
A megfelelő szárszilárdításra különösen nagy hangsúlyt kell fektetni az őszi hibridárpa termesztéstechnológiájában nemcsak a nagyméretű kalászok okozta megdőlés veszélye miatt, hanem azért is, mert a Moddus direkt termésnövelő hatása hozzájárul a hibridárpa magas termésszintjéhez. A Moddus a szárbaindulás után is képes az ízközök rövidítésére és a szár erősítésére, valamint a kijuttatott N hatóanyag felvételét is pozitívan befolyásolja.

Erős fertőzési nyomás esetén a zászlóslevél kiterülése és a virágzás között kijuttatott 1,5 l/ha Cherokee, hosszú hatástartama révén biztos alapot ad a fuzárium, és a zászlóslevelet veszélyeztető gombafertőzések elleni védelemben.

Rovarkártevők elleni védelem:
Karate Zeon 5 CS 0,2 l/ha alkalmazásával – a mikrokapszulázott formuláció által biztosított tartamhatás révén – hatékonyan léphetünk fel az őszi árpa rovarkártevői ellen.

Sikeres termesztést kívánunk!