You are here

Mi is az a Hyvido?

A gabona hibridizáció története

A kalászosok termesztése ie. 10.000 körül kezdődött; a növény nemesítése végigkísérte az emberiség történelmét egészen napjainkig. 1850-es évektől jelentek meg a tudatos ivaros úton keresztezők; módszerük a kiválogatás volt, majd a 19. század második felében alakult ki a széleskörű, tudatos növénynemesítés szerte Európában és az USA-ban. A 20. század második felére kialakult az a fajtaválaszték, ami lehetővé tette az áttérést az extenzív termesztésről az intenzívre. 1910-es években pedig felfedezték a heterózishatást az idegentermékenyülő növényeknél, és ezzel elkezdődik az USA-ban a kukorica hibridnemesítése. Az I. világháború után a genetika ugrásszerű fejlődésnek indult, de a nemesítés fő módszere a keresztezéses nemesítés maradt Az élelmiszeripar fokozódó keresletére új módszereket kerestek, a nagyobb hozam elérését néhányan a hibridizáció nyújtotta heterózishatás kiaknázásában remélték. A hibridbúza-nemesítés az USA-ban már a 1930-as években elkezdődött, majd a 60-as években, Franciaországban folytatódott. Az első búza hibridet 1985-ben regisztrálták Franciaországban.

A Syngenta hibridárpa nemesítői programjának célkitűzése a hektáronként betakarított termés növelése mellett, egy jó alkalmazkodóképességgel bíró, időjárási szélsőségeket jól toleráló őszi árpa szortiment kialakítása volt. A Syngenta hibridárpa programja (HyvidoTM) az 1990-es évek elején indult az első szülővonalak kialakításával az Arizonai Egyetemen, ezt az angliai nemesítés követte. 2002-ben Angliában regisztrálták ez első árpa hibridet Colossos néven, két év múlva az első eladások is megtörténtek a szigetországban. 2008-ban Németországban regisztrálták a Zoom nevű hibridet, majd 2012-ben az EU több országában is sikeresen bevezetésre kerültek a Syngenta hibridárpái, melyeket összesítve HyvidoTM hibridizációs technológia néven ismerünk.

Az őszi árpa hibridizációjában jelentős különbséget találunk a hibridbúzához képest. Míg búzák esetében napjainkban kémiai úton történik a hímsterilitás kialakítása, az árpánál ezt vegyszeres kezelés nélkül (zöld módon), genetikai úton sikerült elérni citoplazmatikus hímsterilitással. A Syngenta HyvidoTM programjának nemesítő telepei szerte Európában: Angliában, Franciaországban, Németországban és Dél-Oroszországban találhatóak, ahol számos nemesítési irányt találunk: míg a dél-nyugat-európai helyszíneken a szárazságtűrés, a koraiság a meghatározó, addig a kelet-európai állomásokon a télállóság kap különös figyelmet.

A HyvidoTM hibrid őszi árpákat azon gazdálkodók figyelmébe ajánljuk, akik kompromisszumot nem ismerve, még nagyobb hozamot szeretnének elérni a területükön. A Syngenta világelső a kalászos vetőmag piacon, minden kontinensen, a világ 124 országban megtalálható. A jelentős 25 kutató-fejlesztő központ és a közel 300 elismert genotípus biztosítja, hogy a világ minden pontján a termesztési feltételeknek és a piaci igényeknek legmegfelelőbb kalászos vetőmag legyen elérhető a Syngenta kalászos portfoliójából.

Többéves magyarországi vizsgálatban bizonyította kiváló adaptációs képességét a 2015 őszén, Magyarországon esőként bevezetésre kerülő Jallon nevű őszi hibridárpa, amely 500e szemes zsákokban (4 zsák=1ha) kiszerelve, CelesTop-os csávázással kerül forgalomba.