You are here

Fenntartható növényvédelem

Sajtóközlemény
2015.01.05.

Összefoglaltuk a biztonságos növényvédő szer használat legfontosabb elemeit, valamint a növényvédő szer engedélyezés, kockázat becslés, és a kockázatok kezelésének folyamatait.

Növényvédő szer – peszticid felhasználás jelentősége

A károsítók ellen hatásos készítmények (peszticidek)nem csak az élelmiszer előállításban, hanem  számos másterületen mint pl. a vízrendszerek, a kertészeti és egyéb nem élelmiszer termelést célzó mezőgazdasági ágazatok, élelmiszer raktározás, valamint háztartások, közintézmények és ipari létesítmények károsító mentesítésében isfontosak.

A szélesebb peszticid felhasználás területéről a növényvédő szerek mezőgazdasági alkalmazására vonatkoztatva a növényvédő szer használat gazdasági és társadalmi jelentősége igen nagy. A növényvédő szerek feltételezett hiányának lehetséges hatásait számbavevő elemzések eredményeit vizsgálva a rovar, gomba és gyomkártevők kártétele következtében 40 - 80% közötti termésveszteséggel kellene számolnunk. A növényvédő szerek tehát elengedhetetlenül szükségesek a társadalmi elvárásnak megfelelő élelmiszerválaszték előállításához, a friss zöldségek szezonalitásának kiküszöböléséhez, vagyis ahhoz, hogy egész évben biztosított legyen a kínálat az ásványi sókban, vitaminokban gazdag friss gyümölcsökből és zöldségfélékből. Az élelmiszer előállítás termelékenységének emelése kiemelkedően fontos a fejlődő országokban, ahol a családok bevételüknek akár 80%-át költik élelmiszerre. A növekvő élelmiszerigény anövényvédő szerek használatával,a termőföld és a termesztett növény fajták termőképességének kiaknázásával, újabb és újabb természeti területek termelésbe vonása nélkül kielégíthető.

Számos történelmi példa mutatja, hogy a károsítók felszaporodása milyen súlyos járványokat  és időszakos éhínségeket okozott. Éppen ezek a beláthatatlan társadalmi következményekkel járó esetek vezettek ahhoz, hogy a peszticid kutatás előtérbe került és a károsítók elleni készítmények alkalmazása a figyelem központjában lévő ágazattá fejlődött. 

Vitathatatlan tény, hogy a peszticidek, akárcsak bármely más célú kémiai anyag felhasználás az új szabályozás szerint az emberi egészséget és a környezetet érintő hatások tekintetében rendkívül mélyreható vizsgálatsorozat és annak értékelése, szigorú hatósági ellengedélyezési eljárás után kerülhet forgalomba. Ha bármely növényvédő szer forgalomba került, az azt jelenti, hogy az engedélyezési eljárás során meghatározott pontos felhasználási előírás szerinti alkalmazása biztonságos. Mindazonáltal érthető a társadalom ellenérzése a kémiai anyagokkal szemben, amelyek potenciális kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre, az élelmiszerek minőségére és a környezetre. Le kell szögeznünk, hogy a növényvédő szereket emiatt a potenciális kockázat miatt kizárólag az engedélyezett felhasználási utasítás szerint és nagy felelősséggel, körültekintéssel kell és lehet alkalmazni. Valójában nem a növényvédő szer, hanem a növényvédő szer konkrét, pontosan behatárolt biztonságos felhasználása kerül engedélyezésre. A médiában napjainkban sok szó esik a növényvédő szerek potenciális kockázatáról, de kevés közérthető információ jut el a lakossághoz arról, hogy ezen kemikáliák kockázatának csökkentését milyen körültekintő értékelés, szigorú előírások valamint a növényvédőszer felhasználók magas szintű szakmai képzettsége biztosítja.

A Syngenta különösen nagy felelősséget vállal növényvédő szer gyártóként és vetőmag előállítóként a fenntartható mezőgazdaság melletti elkötelezettségével, a biztonságos élelmiszer előállítás támogatásával. Fontosnak tartjuk , hogy nemcsak a mezőgazdaság szereplőihez, hanem a szélesebb fogyasztói rétegekhez is eljusson az információ arról, hogy a mezőgazdasági termelés és annak részeként a növényvédelem a hatósággal karöltve mindent elkövet az élelmiszerbiztonságért. Ennek megértéséhez nélkülözhetetlen a növényvédő szer engedélyezési folyamat kulcsterületének, a kockázatbecslési eljárásnak megértése.

A növényvédő szerek kockázatbecslési eljárása

A felhasznált termék kockázata a veszélyen és a felhasználás körülményeiből adódó tényleges kitettségen alapul. A kockázatot tehát az alábbi képlettel írhatjuk le:

KOCKÁZAT = VESZÉLYx KITETTSÉG

Ez azt jelenti, hogy ha a veszélyt, vagy akár a kitettséget nullára csökkenthetnénk, akkor kockázattal sem kellene számolnunk.  Természetesen nem lehetséges a kockázatot nullára csökkenteni bármely olyan anyag vagy eljárás alkalmazása esetén, amely veszélyt rejt magában, de meghatározható az a minimális kockázati szint, melynek biztosításával a termék vagy eljárás alkalmazásának előnyei érvényesülnek. Bármely termék vagy eljárás kockázatbecsléséheza környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásokat mutató releváns adatok szisztematikus elemzése szükséges. Ezzel az elemzéssel megbecsülhető az a szint amelyen tényleges kitettséggel kell számolni.

A növényvédő szerek kockázatbecslési eljárása leegyszerűsítve az alábbi négy fázissal írható le:

  • A veszély meghatározása, bármely lehetséges kockázatot beleértve, amely termék felhasználásából adódó kitettség típusával,mértékével és a kitettség periódusával hozható összefüggésbe.
  • A kitettség értékelése, meghatározva a kockázat típusát, szintjét és periódusát bármely lehetséges érintettség számbavételével.
  • Dózisfüggő hatás értékelése, annak a szermennyiségnek a pontos meghatározásával, amellyela kitettségből adódóan az egyén vagy egyed a felhasználás körülményeit figyelembe véve egyáltalán találkozhat. 
  • A kockázat meghatározása, az úgynevezett még elfogadható szint, amelynek meghatározásánál az összes lehetséges bizonytalansági tényezőt és következtetést figyelembe veszik.

 

Az értékelés folyamatának megértéséhez különbséget kell tenni a kockázatbecslés és a kockázat kezelés között.  A kockázat becslés a még elfogadható kockázat szintjének meghatározása, a kockázat kezelés pedig azon lehetőségeknek és módszereknek meghatározása, előírása és betartatása, amelyek mellett a tényleges felhasználásból adódóan az emberi egészség és a környezet kockázata az alkalmazás előnyeit figyelembe véve a megállapított elfogadható szint alatt van. A kockázat kezelés során számításba kell vennimindazokat a rendelkezésre álló alternatívákat, amelyek a társadalom tagjaira, az egyéni érdekeket is figyelembe véve, a maximális előnyt jelentik minimális kockázat mellett.

A növényvédő szer használatának, kockázat kezelésének az a célja, hogy a felhasználásból eredő minimális kockázat mellett biztosítsa a felhasználásból adódó maximális előnyt, azaz, a kellő mennyiségben és minőségben előállított élelmiszert a rovar, gomba, baktérium vagy vírus fertőzések, illetve a gyomok kártételének gazdasági küszöbérték alá szorításával.

Amennyiben a veszély túl nagy, vagy a kitettséget nem lehet megfelelően kontrollálni, és ennek következtében nem biztosítható a felhasználásból eredő minimális kockázat, vagyis ha

NEM BIZONYÍTOTT A BIZTONSÁGOS FELHASZNÁLÁS LEHETŐSÉGE, AKKOR A NÖVÉNYVÉDŐ SZER NEM KAP ENGEDÉLYT, NEM KERÜLHET FORGALOMBA.

A társadalom releváns ismeretek  hiányában  aránytalanul nagy félelemet tanúsít a növényvédő szer használatból adódó kockázatok tekintetében, összehasonlítva azt bármely más a mindennapi élethez tartozó tevékenység kockázatával, amelynek egy kézzelfogható példája maga az autóvezetés. Az információ hiányának tulajdonítható, hogy a társadalom rendkívül alacsony toleranciát mutat a növényvédő szerek alkalmazásával szemben, amely éppen a társadalom létalapjának, a kellő mennyiségű és minőségű élelmiszer biztosításának eszköze, míg például az egyén számára jelentett előny miatt a gépjármű vezetés kockázata fel sem merül. Emiatt rendkívül fontos, hogy a növényvédő szer használat kockázatbecslése és kockázatkezelése, amely rendkívül szigorú szabályokhoz kötött, minél szélesebb társadalmi publicitást kapjon.

Anövényvédő szerek kockázatának megértéséhez további fogalmak tisztázása szükséges. 

A felhasználásból eredő kockázat lehet:

  • Egyszeri,akut hatás,
  • néhány héten vagy hónapon keresztül bekövetkező ismétlődő, szubkrónikus hatás,
  • hosszú, folyamatos kitettség esetén bekövetkező, krónikus hatás.

 

Ennek megfelelően a kockázatbecslés a készítménnyel végzett különböző dózisokban és időtartamban elvégzett vizsgálati adatokat dolgozza fel, hogy minden a gyakorlatban esetleg előforduló lehetőséget számításba vegyen.

A növényvédő szer engedélyezésről szóló európai jogszabály erre a körültekintő kockázatbecslésre alapozza a biztonságos felhasználás tényéről meggyőződve a termék forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló döntését, amely kizárólag abban az esetben lehet pozitív, ha az adott növényvédő szer felhasználás mellett bizonyított a biztonságos és egészséges élelmiszer előállítás az emberi egészség és a környezet veszélyeztetése nélkül.

Ehhez határértékeket ír elő, amelyek betartását körültekintően és szigorúan ellenőrzik a felhasználás során:

Megengedett maximális szermaradék (mg/kg) (MRLs)

A maximálisan megengedett szermaradék azt a növényvédő szer maradék koncentrációt jelenti, amely az előírt technológia szerinti felhasználást követően maximálisan előfordulhat a növényi terményekben, vagy azok felületén. Ez az érték számos szabadföldi vizsgálat konkrét eredményének figyelembe vételével elvégzett kalkuláció eredményeminden egyes kultúrnövényre, amely az adott növényvédő szer felhasználása esetén számításba jöhet. Az MRL növényvédő szer hatóanyagonként és kultúrnövényenként engedélyezett érték, amelynek ellenőrzésével megbizonyosodhatunk arról, hogy az adott növényvédő szert valóban az engedélyezett biztonságos technológiai előírások betartásával használták. Ez a szermaradék koncentráció tehát nem az emberi egészségre bármilyen kockázatot jelentő szint, hanem messze az alatt kerül meghatározásra. Amikor tehát arról olvasunk vagy hallunk a hírekben, hogy a hatósági ellenőrzés során valamely élelmiszerben, mezőgazdasági terményben a megengedett határértéket meghaladó szinten találták valamely növényvédő szer hatóanyag szermaradékát, az önmagában még nem atényleges egészségkárosítás veszélyét hanem a körültekintő és sikeres kockázat kezelés folyamatát jelzi.  Az MRL betartásának rendszeres ellenőrzése és az eredmények közzététele éppen azt célozza, hogy a növényvédő szer felhasználás az előírások betartásával egészségügyi kockázat nélkül történjen.

Az élelmiszer biztonság fokozására a növényvédő szer gyártó ipar és az élelmiszer forgalmazó láncok közös törekvése az MRL szint csökkentés a legújabb, legérzékenyebb analitikai módszerekhez igazodva.

Elfogadható Napi Bevitel (ADI)
Ez az az egészségügyi határérték, amely tudományos vizsgálati eredmények alapján a krónikus egészségügyi kockázatra utal.
Azt a potenciális szermaradékot jelenti, amelyet az egyén élelmiszer fogyasztása során még hosszútávú napi bevitel esetén sem okoz egészségügyi kockázatot. Fontos kiemelni azt a tényt, hogy az MRL mindig az ADI érték alatt kerül megállapításra.

100-szoros Biztonsági Faktor
A növényvédő szer használathoz kötött egészségügyi kockázat minimalizálására a kockázatbecslési számításokhoz rendkívül magas biztonsági faktor használatát írták elő, ami leggyakrabban 100-szoros értéket jelent.

A megfigyelhető ártalmas hatást még nem mutató dózis szint (mg/testtömeg kg/nap)(“No observed adverse effect levels” (NOAELs))
Ez az érték a legérzékenyebb állatcsoporton végzett hosszútávú krónikus toxikus hatások alapján megállapított legmagasabb dózis szint, amely még nem okoz semmilyen kóros elváltozást a szervezetben.  A biztonsági faktor alkalmazásával kiküszöbölhető a tesztállatok és az ember, illetve a felnőttek és agyermekek érzékenységi szintje közötti különbség, így a határérték garantáltan a legnagyobb érzékenységi szintre vonatkozik a folyamatos kitettséget feltételezve.

Rövid összefoglalónk csupán betekintést jelenthet a növényvédő szerek kockázat becslési, engedélyeztetési folyamataiba, valamint a növényvédő szer felhasználás szigorúan ellenőrzött tevékenységébe. A növényvédő szer gyártókkutatás-fejlesztési tevékenységének célja olyan új megoldások bevezetése, amelyek az itt ismertetett körültekintő értékeléssel és az egyre pontosabb tesztmódszerekkel meghatározott egyre alacsonyabb határértékeknek megfelelve, hatékony védelmet biztosítanak a károsítók ellen. A növényvédő szer gyártók társadalmi felelősségvállalásával valósítható meg a fenntartható mezőgazdasági termelés, amely a növekvő élemiszerigényt az emberi egészség és a környezet veszélyeztetése nélkül tudja biztosítani. Mi a Syngentánál ezért dolgozunk évről évre, így 2013-ban is!

József Csilla
Sygenta